Biztosítás dr. Zavodnyik József

Biztosítás alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világban a világ biztosítási piaca a magyar biztosítási piac a biztosítási tevékenység állami felügyelete

Első Magyar Általános Biztosító Társaság megalakítása: 1857 (1858-ban kapta meg a működési engedélyt) az alapítók között pl. Deák Ferenc, Eötvös József 1861: megalapította a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Intézetet 1860-as évek: három biztosítót alapított Bécsben 1910: Szarajevóban megalapította a Herceg Bosna Biztosító Intézetet, amely 1911-ben Szerbiában is megkezdte működését

Külföldi biztosítók a magyar biztosítási piacon az 1860-as évektől sok külföldi biztosító jelent meg Magyarországon, így például osztrákok (pl. az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság) angolok (pl. a Gresham biztosító, amit az angol tőzsde alapítójáról, Thomas Greshamről neveztek el) amerikaiak (pl. 1886-ban a New York Életbiztosító Társaság, amelyre emlékeztet a New York palota; illetve a szintén New York-i Germania életbiztosító)

Biztosítás kockázatkezelési technika egyedileg bizonytalan, a veszélyközösség szintjén összességében becsülhető pénzszükséglet fedezése a veszélyközösségben és az időben történő kockázatkiegyenlítődés által jövőbeli kockázatok ellenszolgáltatás fejében történő áthárítása, illetve átvállalása

Biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat

Mire jó a biztosítás? regisztrált betöréses lopások száma 2012-ben Magyarországon: 22.587 Szlovákia: 1.742 Lengyelország: több mint 41.000

Biztosítások csoportosítása társadalombiztosítás magánbiztosítás (nem társadalombiztosítás)

A biztosítások csoportosítása a biztosítási közjogban direktbiztosítás: élet- és nem-életbiztosítás viszontbiztosítás (a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása)

A biztosítások csoportosítása a magánjogban (Ptk.) vagyonbiztosítás felelősségbiztosítás életbiztosítás balesetbiztosítás viszontbiztosítás

A biztosítások csoportosítása az Új Ptk.-ban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kárbiztosítások (külön szabályok a felelősségbiztosításra és a jogvédelmi biztosításra) összegbiztosítások (életbiztosítás, balesetbiztosítás) betegségbiztosítás

Biztosítási ág, biztosítási ágazat, biztosítási termék biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja (élet- és nem-életbiztosítási ág) biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer

Szektorális zártság elve biztosítási tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység Magyarország területén a Felügyelet engedélyével végezhető (kivéve: más tagállamban székhellyel rendelkező biztosító tevékenységét a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult) biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet biztosító a biztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat

Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek Magyarországon pl. pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) jelzáloghitelezés a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény szerinti tevékenység

Katasztrófa kockázatok a természet erőivel összefüggő katasztrófa kockázatok nem természeti, hanem meghatározóan emberi tényezővel kapcsolatos katasztrófa kockázatok [nem szándékos cselekmények (pl. baleset, robbanás, tűz), szándékos cselekmények (pl. zavargások, terrorista cselekmények)]

A kockázat biztosíthatóságának általános feltételei nagyobb számú megfigyelési egység, hogy valószínűségszámítási alapon elemezhető legyen, illetve tényleges kockázatmegosztás lehessen a kockázatok legyenek homogének az esetleges károk véletlenszerűek legyenek az esetleges kár egyértelműen leírható és megbecsülhető legyen az esetleges ügylet a szerződő és a biztosító számára gazdaságos legyen

A terrorizmus kockázata még nem kellően meghatározott, egyes eseményeket milyen ismérvek alapján lehet besorolni a terrorizmus kategóriájába még nem kellően tudott, hogyan és milyen finanszírozási szinten lehet e kockázat fedezetének a megteremtése

Természeti katasztrófák okozta károk a biztosítási piac számára egyre nagyobb kihívást jelentenek 1980-as évek közepéig: a biztosítással fedezett kár 3-4 milliárd USD volt 1989, Hugo hurrikán: több mint 4 milliárd USD 1991: 17 milliárd USD 1992: 30 milliárd USD

Természeti katasztrófák az előfordulás nagy fokú bizonytalansága a potenciális kár szélsőséges nagyságú lehet súlyosbító körülmény, hogy az események nem függetlenek egymástól szoros korrelációban lehetnek egyes adott földrajzi területen

150 természeti katasztrófa Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2013) Adatok forrása: www.swissre.com 308 katasztrófa 150 természeti katasztrófa 158 technikai katasztrófa (ember okozta katasztrófa)

Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2013) kb. 140 milliárd USD gazdasági kár 10 éves átlag: 190 milliárd USD gazdasági kár kb. 45 milliárd USD biztosított kár, ebből kb. 37 milliárd USD a természeti katasztrófák következtében 10 éves átlag: 61 milliárd USD biztosított kár 2012: a harmadik legtöbb biztosított kár 1970 óta

Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2013) kb. 26.000 áldozat (2010: közel 304.000 áldozat, 2012: több mint 14.000 áldozat) legtöbb áldozat: 2013 november, Haiyan tájfun, Fülöp-szigetek, kb. 7.500 áldozat 9 repülőgép baleset, 176 halott 16 utasszállító hajó süllyedt el, 1.079 halott 13 vasúti szerencsétlenség történt, 231 halott

A biztosítók legnagyobb kifizetései (1970-2013) 2005, Katrina hurrikán: 76,3 milliárd USD, 1.836 halott 2011, földrengés (Japán): 35,7 milliárd USD, 19.184 halott 2012, Sandy hurrikán: 35 milliárd USD, 237 halott 1992, Andrew hurrikán: 26,2 milliárd USD, 43 halott 2001. szeptember 11-i terrortámadás: 24,3 milliárd USD, 2.982 halott 1994, Northridge (USA), földrengés: 21,7 milliárd USD, 61 halott 2008, Ike hurrikán: 21,6 milliárd USD, 136 halott

A legtöbb halottal járó katasztrófák (1970-2013) 1970, Bangladesh, vihar és árvíz: 300.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 1976, Kína, földrengés: 255.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 2010, Haiti, földrengés: 222.570 halott (biztosított vagyoni kár: 103 millió USD) 2004, több ázsiai ország, földrengés és cunami: 220.000 halott (biztosított vagyoni kár: 2,4 milliárd USD) 2008, Mianmar és Bengáli-öböl, Nargis trópusi ciklon, árvíz az Irrawaddy deltájában, 138.300 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 1991, Bangladesh, trópusi ciklon: 138.000 halott (biztosított vagyoni kár: 3 millió USD)

Budapest, 2006. augusztus 20. a 2006. évi jegyzett viharkárok között 3 halott, 1 eltűnt, 240 sebesült vagyoni kár: 10 millió USD biztosított kár: 5 millió USD

Természeti katasztrófák hatása amerikai biztosítókra 1969-1998: 50 kisebb biztosító kifejezetten természeti katasztrófák hatására lett fizetésképtelen 1992, Andrew hurrikán: 9 biztosító lett fizetésképtelen, az egyik legnagyobb biztosító vesztesége 4 milliárd USD volt

A klímaváltozás hatása az európai biztosítási piacokra a téli viharok okozta károk jelentősen nőhetnek legveszélyeztetettebb: Belgium, Dánia, Németország, Svédország

A legtöbb biztosított károkat okozó árvizek (1970-2013) 2011 Thaiföld, 16,2 milliárd USD 2013 Németország és Csehország, 4,1 milliárd USD 2002 Németország és Csehország, 3,1 milliárd USD 2007 Egyesült Királyság, 2,9 milliárd USD 2005 Svájc, 2,6 milliárd USD 2011 Ausztrália, 2,4 milliárd USD 1997 Lengyelország és Csehország, 2,4 milliárd USD 2007 Egyesület Királyság, 2,3 milliárd USD 2010 Ausztrália, 2,3 milliárd USD 1973 USA 2,0 milliárd USD

Mega katasztrófák a biztosítók kifizetései meghaladják a 10 milliárd USD-t első ilyen katasztrófák: Andrew hurrikán, 1992 (26,2 milliárd USD) és Northridge földrengés, 1994 (21,7 milliárd USD) ezt követően új kockázatkezelési módszerek kifejlesztése

Katasztrófák és biztosítás iparilag fejlett országok: alulbiztosítás fejlődő országok: új biztosítási megoldások lehetősége (pl. központi állami intézkedések, biztosítási alapok létrehozása)

A katasztrófa kockázatok piaci alapú kockázatmenedzselése kockázatkihelyezési, kockázatporlasztási eszközök, technikák (pl. katasztrófa kötvények, katasztrófa kockázati swapok) egyéb piaci eszközök (speciális banki/pénzpiaci hitelezési formák)

Állami szerepvállalás a katasztrófa kockázatok kezelésében az állam mint biztosító díjat szed és felvállal egyes katasztrófa kockázatokat a kockázatok a piacon maradnak, az állam egyfajta viszontbiztosítási kockázatkezelési programot működtet

Madárinfluenza kihívás az egész biztosítási szektor számára mint biztosítási esemény kihívás a felügyeleti hatóságok számára (a biztosítási szektorban lehetséges válsághelyzet kezelése)

Madárinfluenza 2003-tól 2006. január 10-ig: hat országban 147 személy 78 halott 53%-os halálozási ráta

Influenza az USA-ban egy átlagos évben 36.000 amerikai hal meg influenzában a madárinfluenzában becslések szerint 1,9 millió ember halhat meg a legkedvezőtlenebb becslés szerint: 80 millió amerikai betegszik meg, 20%-os a halálozási ráta, 16 millió halott

A madárinfluenza mint biztosítási esemény 1. nincs kellő tapasztalat (eltérően pl. a természeti katasztrófáktól) 1918: a spanyolnátha következtében 675.000 halott az USA-ban, 50-100 millió halott világszerte a legtöbb halott: 25-34 évesek – ez a korcsoport fontos ma a csoportos és az egyéni életbiztosításban (a legmagasabb halálozási ráta 1918-ban: 1 év alattiak, 85 év felettiek, 75-84 évesek, 25-34 évesek) az 1957-es és 1968-as influenzajárvány 31 milliárd dollár haláleseti kifizetést eredményezett az USA-ban a madárinfluenza 133 milliárd dollár kifizetést tehet szükségessé

A madárinfluenza mint biztosítási esemény 2. jelentős számú élet- és betegségbiztosítási teljesítés szükségessége a járvány hatása a gazdaságra, a befektetésekre, a tőzsdére, az egyes vállalkozások üzletmenetére a viszontbiztosítás is csak korlátozottan tudja kezelni a problémát

Jelentős eltérések 1918-hoz képest a világháború miatt az emberek nem szokásos koncentrációja (laktanyák stb.) az amerikai egészségügyi személyzet jelentős részét átküldték Európába 1918-ban más kórokozók (baktériumok) is hatást gyakoroltak az orvostudomány jelentősen fejlődött ma mások a tömegkommunikációs lehetőségek stb.

A világ biztosítási piaca (2012) Adatok forrása: www.swissre.com biztosítási díj összesen: 4.612.514 millió USD életbiztosítás: 2.620.864 millió USD nem-életbiztosítás: 1.991.650 millió USD

Díjbevételek, részesedések, változások (2012) Észak-Amerika: 1.393.416 millió USD (30,21%) (2011-hez viszonyítva: +1,8%) Latin-Amerika: 168.737 millió USD (3,66%) Nyugat-Európa: 1.462.718 millió USD (31,71%) -2,0% Kelet- és Közép-Európa: 72.458 millió USD (1,57%) +4,9% Japán és új ázsiai ipari gazdaságok: 935.958 millió USD (20,29%) +8,1% Afrika: 971.891 millió USD (1,56%) +10,5%

Részesedések (2012) OECD: 3.819.652 millió USD (82,81%) (+1,5%) G7: 2.977.531 millió USD (64,55%) (+1,5%) EU 27 tagállam: 1.402.293 millió USD (30,40%) (-2,3%)

Egyes államok díjbevétele, részesedése (2012) 1. USA: 1.270.884 millió USD (27,55%) 2. Japán: 654.112 millió USD (14,18%) 3. Egyesült Királyság: 311.418 millió USD (6,75%) 4. Kína: 245.511 millió USD (5,32%) 5. Franciaország: 242.459 millió USD (5,26%) 6. Németország: 231.908 millió USD (5,03%) 17. Dél-Afrika: 54.871 millió USD (1,19%) 36. Portugália: 13.556 millió USD (0,29%) 43. Csehország: 7.846 millió USD (0,17%) 45. Görögország: 5.873 millió USD (0,13%) 49. Magyarország: 3.298 millió USD (0,07%) 51. Peru: 2.997 millió USD (0,06%)

Egyes államok életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2012) 1. USA: 567.756 millió USD (21,66%) 2. Japán: 524.372 millió USD (20,01%) 3. Egyesült Királyság: 205.918 millió USD (7,86%) 4. Franciaország: 149.346 millió USD (5,70%) 5. Kína: 141.208 millió USD (5,39%) 6. Németország: 106.411 millió USD (4,06%) 12. Dél-Afrika: 44.787 millió USD (1,71%) 32. Portugália: 8.400 millió USD (0,32%) 36. Csehország: 3.680 millió USD (0,14%) 40. Görögország: 2.479 millió USD (0,09%) 42. Magyarország: 1.774 millió USD (0,07%) 47. Peru: 1.394 millió USD (0,05%)

Egyes államok nem-életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2012) 1. USA: 703.128 millió USD (35,30%) 2. Japán: 129.740 millió USD (6,51%) 3. Németország: 125.497 millió USD (6,30%) 4. Egyesült Királyság: 105.500 millió USD (5,30%) 5. Kína: 104.302 millió USD (5,24%) 6. Franciaország: 93.112 millió USD (4,68%) 24. Dél-Afrika: 10.084 millió USD (0,51%) 39. Portugália: 5.155 millió USD (0,26%) 43. Csehország: 4.165 millió USD (0,21%) 45. Görögország: 3.395 millió USD (0,17%) 52. Málta: 1.591 millió USD (0,08%) 53. Magyarország: 1.524 millió USD (0,08%) 54. Szlovákia: 1.385 millió USD (0,07%)

Biztosítási díjak a GDP százalékában (2012) 1. Tajvan (18,2%) 2. Dél-Afrika (14,2%) 3. Hollandia (13,0%) 4. Hong-Kong (12,4%) 13. USA (8,2%) 20. Portugália (6,3%) 40. Csehország (3,7%) 50. Horvátország (2,7%) 51. Magyarország (2,4%) 52. Kolumbia (2,4%)

Egy főre eső biztosítási díj (2012) 1. Svájc (7.522 USD) 2. Hollandia (5.985 USD) 3. Dánia (5.304 USD) 4. Japán (5.167 USD) 10. USA (4.047 USD) 27. Portugália (1.279 USD) 31. Dél-Afrika (1.081 USD) 33. Csehország (747 USD) 36. Chile (601 USD) 37. Görögország (520 USD) 41. Szlovákia (480 USD) 44. Namíbia (415 USD) 49. Magyarország (331 USD) 50. Panama (314 USD)

Biztosítás és vallás az iszlám előírásait betartó biztosítási szolgáltatások piaca 2010-ben 19%-kal emelkedett, elérte a 8,3 milliárd USD-t takaful: a sharia elvei alapján létrejött különböző iszlám biztosítási modellek egyike, amely kölcsönös segítségnyújtáson, a biztosítottak közös kockázatvállalásán, a biztosítottak és a részvényesek vagyonának világos elkülönítésén alapul, s a befektetési stratégiát is a shairának megfelelően alakítják (pl. nem fektetnek alkohollal, dohánnyal, szerencsejátékkal foglalkozó társaságba, kamatot fizető értékpapírba) kötelező egészségügyi takaful pl. Szaúd-Arábiában és Abud Dhabiban

2007: 510,9 milliárd Ft 2012: 402,9 milliárd Ft Magyar biztosítási piac Díjbevétel az életbiztosítási ágban (Forrás: MNB) 2007: 510,9 milliárd Ft 2012: 402,9 milliárd Ft 2013: 436,4 milliárd Ft

2007: 402,9 milliárd Ft 2012: 357,6 milliárd Ft Magyar biztosítási piac Díjbevétel a nem-életbiztosítási ágban (Forrás: MNB) 2007: 402,9 milliárd Ft 2012: 357,6 milliárd Ft 2013: 364,8 milliárd Ft

Magyar biztosítási piac Jutalék jellegű költségek 2013 (Forrás: MNB) összesen: 97,6 milliárd Ft életbiztosítási ág: 45,1 milliárd Ftt nem-életbiztosítási ág: 52,5 milliárd Ft

Magyar biztosítási piac Biztosítási szerződések száma 2013 (Forrás: MNB) életbiztosítási szerződések: kb. 2,5 millió pl. befektetéshez kötött életbiztosítás: kb. 700.000 nem-életbiztosítási szerződések: 9,2 millió pl. casco biztosítás: kb. 766.000, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: kb. 9,2 millió

Magyar biztosítási piac Adózott eredmény (Forrás: MNB) 2009: 66,2 milliárd Ft 2013: 26,6 milliárd Ft

A magyar biztosítási piac szereplői a kínálati oldalon biztosítók biztosításközvetítők egyéb vállalkozások (pl. biztosítási szaktanácsadók)

Biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenység a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység, amelyet függő, illetve független biztosításközvetítő végezhet a tevékenység kiterjed pl. a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, megkötésére, termékismertetésre, ügyféltájékoztatásra, biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, biztosítási szerződések teljesítésében való közreműködésre

Függő biztosításközvetítő (egyes ügynök) a biztosítói oldalt képviseli egy biztosító termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyző termékeit közvetíti tevékenysége körében okozott kárért a biztosító a felelős

Független biztosításközvetítő biztosítási alkusz vagy többes ügynök több biztosító egymással versenyző termékeit közvetíti tevékenysége körében okozott kárért maga felelős

Biztosítási szaktanácsadó írásos megbízási szerződés alapján, kizárólag a megbízótól származó tanácsadói díj ellenében a biztosítási tevékenységgel összefüggő biztosítási szaktanácsot nyújt és személyesen is közreműködik annak megvalósításában biztosítási szerződést nem közvetíthet

Biztosító az a szervezet, amely az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának hatályos szabályozása szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult szigorú szabályozás a piacra lépést, a működést és a piac elhagyását illetően a piacra lépés kétszintű engedélyezése: a biztosító alapításának és a biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezése

Biztosítók a magyar biztosítási piacon biztosító részvénytársaság biztosító szövetkezet biztosító egyesület harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító

Jelentősebb biztosítók piaci részesedése (2013) (Forrás: Mabisz) Allianz: 15,97% Generali-Providencia: 13,58% Groupama: 11,12% Aegon: 10,08% ING: 8,76%

A biztosításügy állam általi befolyásolásának egyes formái a piacra lépés engedélyezése és a működés ellenőrzése a befektetések terelésére is alkalmas adózási szabályok meghatározása állami támogatások rendszere állami biztosító működtetése versenyjogi szabályok a biztosítási szerződési jog szabályozása

A fokozott állami felügyelet egyes indokai a biztosító fogyasztókkal szembeni gazdasági, szakmai, információs fölénye az általános szerződési feltételek használatából fakadó problémák a biztosítás sajátosságai

Felügyeleti ellenőrzés preventív kontroll: már a vállalat megalakulásánál érvényesül és célja elsősorban az, hogy csak kellő realitással, pénzügyi, szakismereti feltételekkel rendelkezők folytathassanak biztosítási tevékenységet represszív kontroll: a már megalakult biztosítók működésére koncentrál

Felügyeleti rendszerek I. publicitási (nyilvánossági) rendszer [a biztosítási tevékenység megkezdéséhez hatósági engedély nem szükséges és a biztosítóknak csak bizonyos adatokat (üzletterv, alapszabályok, zárszámadások stb.) kell nyilvánosságra hozniuk] normatív szabályok rendszere (nem köti engedélyhez a tevékenység megkezdését, de bizonyos előre meghatározott feltételek teljesítésétől teszi függővé, s az üzlet folytatásánál is szigorú szabályokat ír elő) materiális állami felügyelet rendszere (a biztosítók csak engedéllyel alakulhatnak meg és az állam a biztosítók felett felügyeletet gyakorol a megalakulástól kezdve az üzletmenet egész tartama alatt)

Felügyeleti rendszerek II. kontinentális (materiális, németes) felügyelet (a biztosítási tevékenység egészére kiterjedő, előzetes és rendszeres, intézményközpontú felügyelet) angolszász (fizetőképességi) felügyelet (alapvetően a biztosító pénzügyi helyzetére koncentráló, utólagos, tevékenységközpontú felügyelet)

Felügyeleti rendszerek III. szektorális több szektorra kiterjedő

Felügyeleti rendszerek IV. nemzeti (egy adott állam által megvalósított, esetleg más államokkal való együttműködésben) nemzetek feletti [nem (nem kizárólag) egy vagy több állam intézményei látják el a felügyeleti feladatokat, hanem valamely nemzetközi intézmény]

Állami felügyelet az USA-ban 1860-as évektől, minden államban külön szabályozás 1855, New York állam 1859, Massachussetts koncesszió elve, mélyreható szabályozás egyes államokban szigorú előírások az ügynökségekre és vezérképviseletekre is (pl. az életbiztosítási ügynökségnek tilos jutalékot szedni) a felügyelő hatóság széles körű jogosítványai (pl. egyes államokban a biztosítási díjakat is megállapíthatták)

Az első európai biztosításfelügyelet: Svájc, 1885 kaució megkövetelése működési engedély előírása üzleti alapelvek, általános biztosítási feltételek benyújtásának kötelezettsége adatszolgáltatási kötelezettség a biztosító működése során a működéstől való eltiltás lehetősége stb.

Ausztria, 1896 a biztosító megalakulásához állami engedély szükséges szervezeti formák meghatározása (rt., kölcsönös biztosítótársaság) előírások az üzleti tervre, a részvényekre stb. a művelni kívánt biztosítási fajták meghatározása előírások az általános biztosítási feltételekről a felügyelő hatóság a belügyminisztériumban került megszervezésre

Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 1875. évi XXXVII. törvényczikk: normatív és publicitási rendszer 1919. évi XXIX. néptörvény a biztosítási magánvállalatok állami felügyeletéről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről: materiális állami felügyelet, biztosításfelügyeleti hatóság 1923. évi VIII. törvény és 1923. évi 196. ME számú rendelet: materiális állami felügyeleti rendszer, a M. Kir. Állami Felügyelő Hatóság felállítása, számos végrehajtási rendelet

Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 1940. évi XII. törvény: a Hatóság megszüntetése, feladatait a pénzügyminisztérium V. főosztálya veszi át egyéb jogszabályok a biztosításügy állami befolyásolása kapcsán (pl. 1941. évi 2.890 M. E. számú rendelet, 6.400/1946. M. E. számú rendelet)

Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 2050/17/1954. sz. MT határozat és 3590/1954 sz. PM rendelet: a Biztosítási Főigazgatóság látja el a felügyelő hatóság teendőit 18/1972. (VI. 5.) MT rendelet a biztosítási tevékenységről: a biztosítási tevékenység ágazati felügyeletét a pénzügyminiszter látja el 24/1972. (VIII. 12.) PM rendelet az Állami Biztosítóról: a pénzügyminiszter nevezi ki az Állami Biztosító vezérigazgatóját, vezérigazgató-helyetteseit és főkönyvelőjét, hagyja jóvá az Állami Biztosító által kidolgozott biztosítási szabályzatokat, szabályozza az Állami Biztosító állami költségvetéssel való kapcsolatát

Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 56/1986. (XII.10.) MT rendelet az állami biztosításfelügyeletről: az Állami Biztosításfelügyelet létrejötte 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről 1999. évi CXXIV. törvény: 2000. április 1-től Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről 2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről 2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról 2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról

A közösségi és a magyar biztosítási közjog egyes szabályozási tárgykörei fogalommeghatározások hatály a biztosítási tevékenység megkezdésének a feltételei a biztosítási tevékenység folytatásának feltételei, rendelkezések az irányítási rendszerről és a pénzügyi feltételekről (pl. biztosítástechnikai tartalékokra, szavatoló tőkére vonatkozó követelmények)

A közösségi és a magyar biztosítási jog egyes szabályozási tárgykörei nehéz vagy jogellenes helyzetbe került biztosítókra vonatkozó előírások (pénzügyi terv, a tevékenységi engedély visszavonása stb.) külön előírások a letelepedés, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadsága rendszerének keretében végzett biztosítási tevékenységre

A közösségi és a magyar biztosítási jog egyes szabályozási tárgykörei alkalmazandó jogra vonatkozó előírások a szerződők tájékoztatása, szerződési feltételek egyes biztosításokra (pl. jogvédelmi biztosításra) vonatkozó rendelkezések csoporthoz tartozó biztosítók felügyelete biztosítók reorganizációja és felszámolása

Általános felügyeleti elvek a felügyelet előre tekintő és kockázatalapú megközelítésen alapul a felügyelet kiterjed a biztosítási és viszontbiztosítási üzletág szabályszerű működésének, valamint annak folyamatos ellenőrzésére, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók megfelelnek-e a felügyeleti szabályoknak a biztosítók és viszontbiztosítók felügyelete a helyszíni és a helyszínen kívüli vizsgálatok megfelelő kombinációjából áll a megállapított követelményeket a biztosítóknak (viszontbiztosítóknak) üzleti tevékenységük szerinti kockázatok jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez igazodóan kell alkalmazniuk

Pénzügyi felügyelet a székhely szerinti tagállam kizárólagos felelőssége, beleértve a fióktelepeken keresztül vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján végzett tevékenységet is magában foglalja a biztosító vagy viszontbiztosító teljes tevékenységére vonatkozóan a vállalkozás fizetőképességének, a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, a vállalkozás eszközeinek és a figyelembe vehető szavatoló tőkének a székhely szerinti tagállamban – a közösségi szinten elfogadott rendelkezések alapján alkotott szabályokkal vagy követett gyakorlattal összhangban – történő ellenőrzését a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságai állapítják meg, hogy a vállalkozás megfelel-e a prudens működés elveinek

Pénzügyi követelmények szavatolótőke-szükséglet: kockázat-érzékenységi követelmény, amely előretekintő számításon alapulva biztosítja a felügyeleti hatóságok pontos és időszerű beavatkozását minimális tőkeszükséglet: olyan biztonsági minimumszintet, amely alá nem süllyedhet a pénzügyi források összege

Általános irányítási követelmények (irányítási rendszer) a biztosítók és viszontbiztosítók hatékony, az üzleti tevékenység körültekintő és megbízható irányítását szavatoló irányítási rendszert működtessenek, így minimálisan megfelelő, átlátható szervezeti felépítés a felelősségi körök egyértelmű meghatározása és megfelelő elhatárolása az információáramlást biztosító hatékony rendszer megléte rendszeres belső felülvizsgálat

Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) Európai Rendszerkockázati Testület (lásd a 1092/2010/EU rendeletet) Európai Bankhatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság, Európai Értékpapír-piaci hatóság európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága tagállami felügyeleti hatóságok

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) célja: a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén; a közös értékek védelme (pl. a pénzügyi rendszer stabilitása); egyenlő versenyfeltételek biztosítása; a nemzetközi felügyeleti koordináció fokozása stb. hatóság, nem bizottság határozatokat, kötelezően alkalmazandó technikai sztenderdeket hozhat a felügyeleti konvergencia elősegítése teljes körű részvétel a felügyeleti kollégiumokban közreműködik a nemzeti felügyeletek közötti viták megoldásában, megegyezés hiányában dönt rendkívüli helyzetekben koordinál a felügyeletek között, egyes esetekben intézkedésre kötelezheti a felügyeleteket

Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja felelős a monetáris politikáért ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét szabályozás alapja: Alaptörvény és 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról

AZ MNB jogállása a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja ellátja az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület hatásköréből eredő, MNB-re háruló feladatokat

Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját

Az MNB alapvető és egyéb feladatai pl. meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt devizaműveleteket végez felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése

Felügyeleti feladatok teljesíti a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettséget, valamint együttműködik a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az EGT államainak pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságaival ellenőrzi a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap kezelője, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a kárképviselő Gfbt.-ben meghatározott tevékenységét ellátja a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő kiegészítő felügyeletet

Az MNB eljárásai hatósági eljárások engedélyezési eljárás ellenőrzési eljárás fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás piacfelügyeleti eljárás

A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület ellátja a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (FIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat

A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó és a felügyelet személy vagy szervezet között - szolgáltatás igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése eljárása a fogyasztó kérelmére indul egyezség létrehozását kísérli meg

Egyezség hiányában a PBT tanácsa az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a személy vagy szervezet általános alávetési nyilatkozatában, kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott