Felkészülés egy fenntartható jövőre A fenntartható fejlődés pedagógiai kihívásai , Ökológia, környezetvédelem, környezeti nevelés – szakmai továbbképzés Budapest , NAKVI, 2013. május 7. Készítette: Czippán Katalin, Cz&K Consulting Kft, czippan@vnet.hu

Az előadás tartalma Miért kell a fenntarthatósággal foglalkozni? A fenntarthatatlanság problémái, okai A fenntartható fejlődés fogalma, megközelítései Oktatás, nevelés, kompetenciafejlesztés Miért jó fenntarthatóságra nevelni? A korábbi előadásban konkrét lehetőségeket láttak, hallottak ara, hogy miként lehet fenntarthatóbb módon élni. Ökológiai lábnyom számítás Vízfelhasználás csökkentése Energiafelhasználás csökkentése Hulladékmennyiség csökkentése Ennek az előadásnak elején foglalkozzunk egy kicsit a hátterével, nézzük meg egy kicsit rendszerszerűen, mert ha megértjük az összefüggéseket, akkor könnyebben tudunk jó megoldásokat találni, talán jobban kedvet is kapunk ahhoz, hogy fenntarthatóbb, környezetbarátab megoldásokat szorgalmazzunk, keressünk, és erre fel tudjuk készíteni munkatársainkat, tanulóinkat is.

Mennyire súlyos a helyzet? A negatív üzenetek önmagukban sokkolóak, és mivel elegünk van belőle, inkább elfordulunk, homokba dugjuk a fejünket. Mennyire súlyos a helyzet?

Választhatjuk ezt is

… de nehéz nem látni azt, hogy van: Gazdasági, pénzügyi válság (eladósodás, munkanélküliség, szegénység, energiaár-emelkedés, …) Társadalmi válság (bizalmatlanság, önzés, elidegenedés, gyűlölet, korrupció, drog, alkoholizmus… ) Környezeti válság (árvizek, szárazságok, szokatlan időjárás, viharok, visszafordíthatatlanul pusztuló természet, elfogyó erőforrások, szennyezett víz, levegő, … )

Környezetünk állapota Híres, ismert kép: a felkelő Föld a Hold felszínéről, az Apolló 8 utasai készítették 1968-ban. Gondoljunk bele, hogy az ember számára élhető feltételeket biztosító réteg, a bioszféra ezen a képen vékonyabb lenne, mint egy ceruza hegyével húzható vonal. Nagyon sérülékeny, ezért kell jó gazdájának lennünk. Menjünk kicsit közelebb és nézzük meg, hogyan működik, és milyen helyet foglal ebben az Ember!

ÖKOLÓGIAI RENDSZER (VÉGES) Nyersanyagok TÁRSADALMI RENDSZER Kibocsátás Energia Hozzáadott érték GAZDASÁGI RENDSZER Foglalkoztatás Munkaerő Tőke Az ökológiai rendszerek, más szóval a Természet biztosít számunkra mindent, és korlátos, mert csak egy Földet kaptunk élettérként. Itt kell megélnünk és elférnünk. Hulladék Feltöltődés Életfeltételek (víz, levegő, természetes élelem, hely) Kerekes S. nyomán

Álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk át! Van-e olyan dolog, amit használunk, fogyasztunk, és ami nem a természetből származik? Mi az, amit nem valamilyen gazdasági folyamatban állítanak, állítunk elő? A ruhánk, a nem vadon gyűjtött élelmiszereink, használatai tárgyaink, szállító eszközeink, vegyszereink.

“A fotoszintézis fizeti a számlát!” Természeti körfolyamatok Az energia szempontjábólnyitott rendszer Az anyagok szempontjából zárt rendszer “A fotoszintézis fizeti a számlát!” Lassú geológiai körfolyamatok – anyagok a földkéregből A fenntarthatóság képesség arra, hogy ezek a körfolyamatok mindig működjenek. Miután áttekintettük a biológia alapelveit, vizsgáljuk meg azon körfolyamatokat, amelyek fenntarthatóvá teszik az életünket. Az állatok és az emberek elfogyasztják a növényi sejtek által előállított anyagokat, és cserébe hulladékot termelnek, amelyből a növények napenergiával új anyagokat állítanak elő. A földkéregből anyagok kerülnek a környezetbe vulkanikus mozgások és az időjárás elemei által, majd ülepedés, ásványosodás és meszesedés által kerülnek vissza a földkéregbe. Ezen anyagáramok lassúak és csekély mértékűek. Amíg a rendezetlenség lassabb és kisebb mértékű, mint a zöld sejtek működése, a rendszer megfelelően működik. Ez a fenntarthatóság kritikus pontja. © KÖVET

Megváltoztatott körfolyamat A természet fizikálisan képtelen fenntartani a körfolyamatokat 3 4 Világszinten az emberek alapvető igényeinek kielégítése korlátokba ütközik Jelentős anyagáramok a Földből 1 Természetidegen anyagok használata 2 Hogyan is terheljük túl a rendszert? 1. Többet veszünk ki a rendszerből, mint amennyit hozzáadunk – főleg a kimerülő erőforrásokból. Rövid idő alatt rengeteg olyan anyagot engedünk a bioszférába, amely évmilliárdokig hozzáférhetetlen volt. A természet ezt nem bírja elviselni, hiszen ezek az anyagok vagy közvetlenül ártalmasak az élő rendszerre, vagy az életkörülményeket változtatják meg. És ahelyett, hogy újraterveznénk ennek megfelelően a társadalmunkat, hogy megoldjuk a problémákat, hatásokat csökkentünk csak, pl. tavak foszfáttartalma, az atmoszféra széndioxid koncentrációja, savas esők, kadmium felhalmozódik a vesében, stb. És ki tudja még mennyi eddig ismeretlen hatás fog a jövőben megjelenni az ezüst, a cink, vagy a platina koncentrációja miatt... 2. Több hulladékot termelünk, mint amennyit a természet be tud fogadni, asszimilálni tud. Ahelyett, hogy a működési elveken változtatnánk, megpróbáljuk megoldani a helyzetet – tengerekben felhalmozódó nitrogénoxidok, üvegházhatású gázok az atmoszférában, gyomirtó szerek a talajban és káros anyagok az élelmiszerben. 3. Fizikailag gátoljuk a természet körfolyamatait – túl sok méreganyagot engedünk környezetünkbe, így csökkentve a természet regeneráló képességét – egyre több aszfalt a termőterületek helyén, egyre alacsonyabb talajvíz-szint az öntözés miatt, túlhalászás és a biodiverzitás csökkenése. 4. Végül pedig a társadalmi-gazdasági struktúra tönkreteszi a társadalmi szálakat. Figyelünk a családunkra, barátainkra, munkatársainkra, de nem vesszük figyelembe cselekedeteink hatásait a világ más részein – pl. a fejlődő világ beszállítóira. Gyakran és akaratlanul nem tesszük számukra lehetővé, hogy kielégítsék szükségleteiket, és úgy viselkedünk, mintha nem tudnánk, hogy ez előbb-utóbb komoly következményekkel jár, az ökoszisztémák pusztulásával. A két dia a KÖVET Jövőképzés tananyagából származik. On-line kurzus: http://jovokepzes.kovet.hu/ © KÖVET

A társadalom egyre gyorsabban „rámol” egyre többet ide-oda a természetes rendszerekben, átalakítja őket. A természeti rendszer alrendszereiben végrehajtott változtatások egyszerűbb vagy bonyolultabb visszacsatolásokon keresztül változtatják egymást, valamint a hierarchiában magasabb rendszereket is, amelyeknek tagjaik. A magasabb rendszerek késleltetve, nagy léptékű változásokkal keresik az új egyensúlyi állapotot. Közben a társadalom egyre gyorsabban „rámol” egyre többet ide-oda a különböző alrendszerek közt, egymásba átalakítva őket. Ifj. Zlinszky J

Mitől függ a környezet eltartóképessége? 4-et megválaszthatunk! Erőforrások Népesség Fogyasztás Az hogy mire elegek a rendelkezésre álló erőforrások, függ attól, hogy mennyien és mit fogyasztunk, hogy amit fogyasztunk, használunk, hogyan állították elő, menyi hulladék keletkezik belőle, és mennyi ideig használjuk. Mint már szó volt róla, egy Földünk van, tehát a természeti erőforrások végesek – ezek kimerülésének felismerése hívta életre a fenntartható fejlődés fogalmát. Igénybevétel időtartama Technológia Ifj. Zlinszky J

Fenntartható fejlődés - konyhanyelven Az előző dia alapján: Amikor úgy „fejlődünk”, hogy a négy általunk változtatható tényező eredményeként nem terheljük túl az erőforrásokat most és hosszú távon sem.

Fenntartható fejlődés - hivatalosan „…olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” (Közös Jövőnk jelentés, 1987.) “ … a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.” (Herman Daly) A fenntartható fejlődés fogalma több szempontból is kiterjeszti a környezetvédelem fogalmát, illetve a környezet helyett az ember állítja középpontba. nem a környezet védjük önmagában, hanem az emberiség fennmaradását, és az emberhez méltó élet fenntartásához szükséges feltételeket, és az ezeket biztosító folyamatokat kell megőriznünk (ezekbe mind a környezeti, mind a társadalmi, mind a gazdasági feltételeket beleértjük) beemeli az emberi felelősséget a hosszú távra való gondolkodásban - az angol eredeti „sustainable development”, ezt magyarra úgy is fordíthatjuk, hogy fejlődés és úgy is, hogy fejlesztés. A fejlesztés szó sokkal jobban kifejezi ezt, mert annak van cselekvő alanya, nemcsak szenvedő: úgy kell fejleszteni, hogy figyelembe megőrizzük a szükségletek kiszolgálását biztosító feltételeket. Herman Daly közgazdász gondolatai sokkal jobban kifejezik, hogy nem csak a jövő generációkért vagyunk felelősek, hanem minden emberért, és nem növekedni, hanem fejlődni kell.

Környezetbarát termelés, fogyasztás Termelőként olyan technológiák alkalmazása, amely a lehető legkevesebb nyersanyagot vesz el a természetből és a legkevesebbet rak le fel nem használható hulladékként, emellett röviden szállították hozzánk. Fogyasztóként , így, lehetőleg a közelben előállított termékek beszerzése, vásárlása, a lehető legtovább használata, illetve újrahasználat, visszaváltás, vagy szelektív gyűjtés. De itt még kimaradtak a társadalmi szempontok: Népességszabályozás Nem kívánt gyermekek minimalizálása – felvilágosítással, tudatos tervezéssel

Tudatos fogyasztás Termék választás - érték választás Tudom-e, hogyan állították elő, hol, miből, kik? Mit és kit támogatok a megvásárlásával? Termék, szolgáltatás – kapcsolat választás Van-e, lehet-e kapcsolatom a termelővel, bízom-e benne, ismeri-e az igényeimet, vissza tudok-e jelezni? Minden vásárláskor választok – akkor tegyem tudatosan! Ebben a témában látványosan összekapcsolódik a fenntarthatóság három területe. Nemcsak a környezeti, hanem a társadalmi szempontokat is fontos figyelembe venni. Ehhez érdeme megnézi a tárgyaink története kisfilmet, és az alapján beszélgetni a kollégákkal, gyerekekkel – arról, hogy itt Magyarországon is számos olyan terméket veszünk, amihez más emberek kizsákmányolásához, vagy erőforrásainak feléléséhez járulunk hozzá. Érdemes beszélgetni arról is, hogy mi a különbség a szükséglet és az igény között. Vagy hogy hogyan járul hozzá egy dobozos üdítő a klímaváltozáshoz? Érdemes megnézni a méltányos kereskedelem fogalmát is , és beszélgetni arról, hogy helyben mi lehet a méltányos kereskedelem.

Mitől fenntarthatatlanok a jelenlegi folyamatok? Fogyasztási szokások Termelőrendszerek Hozzáállás, technológiák Rövid távú gondolkodás Szűklátókörűen meghatározott célok Magas megtérülés keresése Tudás, gondolkodásmód, szemlélet, viselkedés A. Koshla, 2009. Ashok Koshla A Római Klub és a Világ Természetvédelmi Szövetség elnöke fogalmazta meg,- a világ rendszergondolkozóiból álló Balaton Csoportnak a 2009. évi találkozóján – a dián látható gondolatokat. Azt fogalmazta meg, hogy ahhoz, hogy bármi változás bekövetkezzen be elsősorban a tudást, a szemléletet, a gondolkodásmódot kell megváltoztatni. Mindenki a maga szerepében, helyén ( magánemberként, alkalmazottként, vállalkozóként, tanárként, politikusként, családfőként… ) felelős a cselekedetiért, de a helyes döntésekhez kell, hogy legyen megfelelő ismerete, képessége.

Tudatosodás Tanulás Nézzük meg, mit tehet ebben egy szakképző intézmény!

Minden intézmény célja, hogy hasznos tudást adjon tanulóinak, és felkészítse őket az előttük álló kihívásokra

Milyen emberek kellenek most és 10-15-25 év múlva? Akik tudják… Akik képesek … Akik olyanok… Akik úgy élnek a többiekkel… A legnagyobb kihívás, átgondolni: Fejezzük be közösen a megkezdett mondatokat, azaz gondoljuk át, mi a pedagógiai célunk Helyi tanterv – közösen gondoljuk át, és közben gondoljunk bele, hogy milyen volt a világ 25 évvel ezelőtt, és mit kellett volna akkor tanulnunk, hogy most könnyebb legyen

A fenntarthatóságra nevelés képessé tesz: a környezet , társadalom, gazdaság változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok, megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodásra, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; Az emberi élet hosszú távú fennmaradását figyelembe vevő döntésekre, cselekvésre.

Az élhető jövő érdekében szükséges: Tudás a környezetről, a világról, szakmáról, kapcsolatokról, az összefüggésekről, rendszerekről, helyi adottságokról, szükségletekről,logikáról, a világgal való kapcsolatról… Képesség a változások érzékelésére, az irányok meglátására, jövő tervezésére, együttműködésre, rendszergondolkodásra,felelősségvállalásra, döntésre… Értéknek tekinteni az életet, az egészséget, a közösséget, a tudást, a természetet által adott javakat, a munkát, az igazságosságot, a békét, szeretetet… Szándék a felelős döntésre, együttérző viselkedésre, saját sorsa és a közösség életének alakítására… Ez és a következő diák nem egy kész felsorolást tartalmaznak, hanem sokkal inkább egy gondolatébresztő sort, amely alapján minden intézménymeg fogalmazhatja meg saját fenntarthatóságra oktatási céljait és vigye be a tantárgyak, műhelygyakorlatok, az iskolai élet mindennapjaiba, az iskolán kívüli oktatási nevelési tevékenységekbe

Pál apostol levele a Korintusiaknak 13.1 Szólhatok az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, pengő cimbalom. De idézhettem volna Csíkszentmihályit is Ahhoz, hogy megértsük, ez az üzenet miért szerepel egy fenntarthatóságról szóló előadásban, tanulmányozzuk egy kicsit a következő diát. Pál apostol levele a Korintusiaknak 13.1

Hogyan boldoguljunk ezen kihívások közepette? FENNTART- HATÓSÁG Pl.: A növekedés határai, 1992 , 2005 BOLDOGSÁG Pl.: Öt út a jól-léthez (Five ways to wellbeing), 2008 TISZTESSÉG Pl.: Szeretet az igazságban pápai enciklika 2009 Igazmondás Figyelj, és vedd tudomásul Támaszkodj a valóságra Jövőkép Mozogj, tevékenykedj Igazságosság, szolidaritás Kapcsolatteremtés Építs kapcsolatokat Közösség és együttműködés Tanulás Tanulj Értelem, találékonyság Szeretet Adj Három különböző műből vettük ki az emberek számára megfogalmazott üzeneteket, és meglepő, vagy talán éppen nem meglepő, hogy mennyire összecsengenek. Tehát, ha a fenntarthatóság érdekében cselekszünk, illetve tisztességesek vagyunk, akkor egyben boldogabbak is lehetünk, mely minden ember célja. Ezt kell alkalmaznunk saját életünkben, és erre kell felkészíteni tanítványainkat is.

Együtt-alkotás a jövőnkért A tanár is tanul – egymástól a gyerekektől, a szülőktől, partnerektől A tanári közösség is tanul Az iskola is tanul A közösség is tanul … és együtt segítjük a tanulóink tanulását együtt alakítjuk a jövőt

Ez itt a reklám (helye)

Hasznos információk -I Vízkvíz.eu Ökológiai lábnyom számító Ökológiai és karbonlábnyom számítók Zöld és fenntartható beszerzés Méltányos kereskedelem Jövőképző on-line tananyag Környezetbarát termékek, ökocímkék, tippek A sorokra kattintva Internet kapcsolat esetén megnyílik

Hasznos információk -II Zöldköznapi tippek Etikus vásárlás Iskolazöldítés Fenntarthatóság pedagógiája, környezeti nevelés irodalom

Tanítási segédanyagok Éghajlítás földindulás Hulladék-suli Tükörben a világ – globális nevelés Dolceta: Tudatos fogyasztók képzése Az éghajlítás..: A segédanyag az éghajlatvédelem összetett témáját olyan könnyebben oktatható részterületekre bontja, mint például az energia és az energia fogalma; hogyan bánjunk és takarékoskodjunk az energiával; illetve mi mindent érdemes tudni a megújuló energiaforrásokról. A téma sokszínűsége és aktualitása miat az anyag nem csak a természettudományokat oktató tanároknak szolgál hasznos ötletekkel: óravázlatai és feladatai a  matematika-, társadalomismeret- vagy az angolóra menetébe is beilleszthetők. Hulladéksuli: Az oktatócsomag elsősorban 6-14 éves korú tanulók (és pedagógusaik) számára készült. Azonban egyes feladatai alkalmazhatók a fiatalabb és az idősebb korosztály esetén is, a megfelelő szintre való konvertálással. A munkalapok játékos feladatait, hulladékos ismereteit igény szerint ki lehet bővíteni a CD-ROM-on és az Interneten lévő háttéranyagokkal. Sok feladatlap manuális tevékenységek köré szervezi a megtanítandó témát, ezért kis átalakítással, már óvodás korban is alkalmazható a csomag. Tükrörben a világ: Kiállítás, műhelyek, játékgyűjtemény. Célja a fiatalok figyelmének ráirányítása korunk globális társadalmi és környezeti kihívásaira. Üzenetünk, hogy az ember cselekvő lény, aki a szűkebb, tágabb világ történéseinek nem passzív elszenvedője, hanem kreatív alakítója. Keressük annak lehetőségeit, hogy hogyan élhetünk etikus, fenntartható és harmonikus módon. Dolceta: Európai Bizottság által finanszírozott, jelenleg is folyó online fogyasztói oktatási projekt, melyben az Európai Unió 27 országa vesz részt. A DOLCETA különböző fogyasztói kérdésekkel foglalkozó modulokat kínál.

Szakmai civil szervezetek, programok Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata Hulladék Munkaszövetség Tudatos Vásárlók Egyesülete Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Magyar Energia Klub Energiaközösségek Körlánc Egyesület

Hasznos videók, kisfilmek a témában Tárgyaink története A hülyeség kora Al Gore: Kellemetlen igazság The Meatrix Hetesi Zsolt Tárgyaink története: 30 perces rövidfilm, érdemes órán levetíteni és beszélgetni róla A hülyeség kora: másfél órás teljes film. A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik. "Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?" - teszi fel a kérdést a főszereplő, egy idős történész számára már archív, 2008-as filmfelvételeket nézegetése közben. Az archív felvételeken olyan, ma élő húsvér személyek története elevenedik meg, akik bár a világ különböző pontjain élnek, mégis ugyanúgy szenvednek a klímaváltozás globális hatásaitól. A hülyeség korát szeptember 22-én a világ több mint negyvenöt országában egyszerre mutatják be. Ezen különleges alkalomból a nézők nemcsak a filmet láthatják, hanem részleteket vetítenek az előző nap megtartott New York-i bemutató eseményeiről is, ahol a világpolitika, a környezetvédelem és a szórakoztatóipar hírességei mondanak köszöntőt, többek között Kofi Annan és a Radiohead. The Meatrix: rövid animációs film a nagyipari állattartásról Kellemetlen igazság: Az emberiség egy ketyegő időzített bombán ücsörög. Ha a Földön dolgozó tudósok túlnyomó többségének igaza van, csak tíz évünk maradt, hogy megakadályozzunk egy óriási katasztrófát, amely egész bolygónk klímarendszerét örvényszerű pusztítássá változtatja, extrém időjárást, árvizet, aszályt, járványokat és halálos hőhullámokat szabadít ránk, nagyobbakat mindennél, amit valaha megtapasztaltunk. Ezt a katasztrófát mi magunk fogjuk előidézni. Ez a film szenvedélyes és lelkesítő alkotás egy emberről, akinek feltett szándéka, hogy eloszlatja a globális felmelegedést övező mítoszokat és téveszméket, és a megelőzés érdekében tettekre buzdít. Az Egyesült Államok volt alelnöke, Al Gore a 2000-es választási vereségből felocsúdva életét újfent annak szentelte, hogy segítsen a bolygót megmenteni a maradandó változásoktól. Ebben a gondolatébresztő, döbbenetes alkotásban Gore és az ő "utazó globális felmelegedés műsora" vicces, lebilincselő, és kertelés nélkül közölni akarja a felkavaró igazságot a világméretű vészhelyzetről az átlagemberekkel, mielőtt még túl késő lenne.