TÉRKÉPÉSZETI ALAPISMERETEK 2. Dr. Kiss József DE ATC MFK 2007.

II. A térkép

Térkép fogalma Imhof – német kartográfus Hake - német kartográfus Tudomány

Eduard IMHOF (1895-1986) „A térkép a földfelszín vagy valamely részletének kicsinyített, egyszerűsített, tartalmilag kiegészített és magyarázott alaprajzi képe.”

Günther HAKE (1918-1995) „A térkép a térbeli vonatkozások mértékhez kötött és rendezett modellje.”

IMHOF - HAKE Összehasonlítás: Két lényeges eltérés: Méretarány helyett mértékhez kötött kifejezés használata. Az egyetlen mértékhez kötött meghatározást az általános geometria meghatározottság definíciója váltja fel.

IMHOF - HAKE 2. Egyszerűsített kifejezés helyett a rendezett kifejezést használja.

Összetett egyszerűsítési folyamat Generalizálás Összetett egyszerűsítési folyamat Lényege: a térképkészítés során a kicsinyítés mértékétől és a térkép rendeltetésétől függően ez egyes felszíni elemek elmaradnak, összevonódnak, mások kiemelve, hangsúlyozva kerülnek ábrázolásra.

DEFINÍCIÓ 1. A Földön, más égitesten , vagy a világűrben található természeti és társadalmi jellegű tárgyak, jelenségek vagy folyamatok méretarány szerinti kicsinyített, generalizált, magyarázó ábrázolása síkban. Kicsinyítés mértéke a méretarány.

DEFINÍCIÓ 2. A Föld felszínéről arányos kicsinyítésben készült felülnézeti rajz, a felszín ábrázolására használják. Földfelszín ábrázolása bonyolult: gömbfelület síkba vetítését jelenti, melynek során az egyes pontok egymástól mért távolságának, irányának, a felszín területének arányos kisebbítését kellene elvégezni, ami egyszerre nem lehetséges. Térképkészítés torzítással jár: különböző módszerekkel csökkentik a torzítást. Ezek a térképvetületek, melyek távolságtartó, szögtartó, területtartó vetületek lehetnek. Az alapvetület helyzetétől függően lehet poláris, egyenlítői és ferdevetület. A gömbnek tekintett földfelszín felületre vetítése: sík-, henger-, kúp- és soklapvetületek

Térképek csoportosítása TÉRKÉPSZERŰ ÁBRÁZOLÁSOK

Térképek osztályozása Leggyakrabban használt osztályozási módok 1. Tartalom: Általános tematikus 2. Méretarány szerint Földmérési Topográfiai földrajzi 3. Készítés módja Felmérési Levezetett

Térképek osztályozása – tartalom szerint A. Általános: közvetlenül a földfelszín, a domborzat, a felszínen található természetes és mesterséges részletek ábrázolása. A földrajzi táj minden lényeges elemét tartalmazza. B. Tematikus: természeti és társadalmi környezet nem tájrajzi elemeit, jelenségeit, s azok mennyiségi és minőségi jellemzőit ábrázolja (pl. népesség földrajzi eloszlása).

Térképek osztályozása – méretarány szerint A. Földmérési: m=1:500 és 1:10.000 között. Rajtuk minden lemérhető, az alakzatok alaprajzukkal és jól kivehetően jelennek meg. B. Topográfiai: m=1:10.000 és 1: 300.000 között. A terepfelszín hű képét adja, a tereptárgyak helyzete megfelel a valóságnak, egy részüknek intézményes jele van. C. Földrajzi: m kisebb 300.000-nél. Rajta minden intézményes jelekkel szerepel.

Térképek osztályozása - elkészítés szerint Elkészítés módja A. Felmérési közvetlenül az ábrázolandó területről származó adatok alapján készül. B. Levezetett több felmérési térkép felhasználásával, azok tartalmának összevont másolásával készül.

Térképszerű ábrázolás Amennyiben a földfelszín valamely felülnézeti ábrázolásakor a térkép ismérvei közül egy is hiányzik, akkor térképszerű ábrázolásról beszélünk. térképvázlat madártávlati és műholdképek, Légifelvétel, űrfelvétel, térhatású (anaglif) térképek, metszetek, tömbszelvények, dombortérkép., Földgömb, éggömb, bolygóglóbusz.

műholdfelvétel Műholdakról készített fotó. A Földet vagy egyéb égitesteket ábrázol. A Alkalmazási területe változatás: térképészet, mezőgazdaság, geológia, erdészet, vidékfejlesztés, katonai hírszerzés. Földet ábrázoló első műholdfelvétel: 1960. április 1-jén készült a Tiros-1 meteorológiai műholdról. Hold túlsó felét először a Luna-3 szovjet űrszonda fotózta le (1959. okt. 6). Amerikai Egyesült Államok 1972-ben indította el a Landsat-programot, célja a Föld teljes feltérképezése. A felvételek többféle hullámhossztartományban készülnek, egy részük a látható tartományba esik. A műholdakról a domborzatot is lehet térképezni radar technikával. Műholdfelvételek felbontása, részletessége változó. Teljes Földről: 1 km felbontású kép. Kisebb területekről 10 cm élességű adatok is nyerhetők.

Balaton - műholdfelvételről

6. Méretarány, aránymérték 8. Fokhálózat vagy keresőhálózat Térkép részei 1. Térképlap 2. Térképtükör 3. Kivágat 4. Térképkeret 5. Cím, szelvényszám 6. Méretarány, aránymérték 7 Jelmagyarázat 8. Fokhálózat vagy keresőhálózat 9. Északjel 10. Áttekintő térkép 11. Kolofon

A térkép teljes területe 1. Térképlap A térkép teljes területe

2. Térképtükör A térkép térképrajzzal, ill. nem térképes részeivel - jelmagyarázat, egyéb szöveges információk - fedett része.

térképtükörnek a ténylegesen 3. Kivágat A térképtükörnek a ténylegesen térképrajzzal kitöltött része(i).

4. Térképkeret A térképtükör határvonala, amely egy, kettő vagy több vonalból állhat. Több vonal esetén a külső és belső keretvonal közötti rész a keretmező, amely tartalmazhatja pl. a keresőhálózat és a fokhálózat megírásait, ill. egyéb információkat (pl. utak kivezető irányai, stb).

6. Méretarány, aránymérték A méretarány a térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valóságban vízszintesre redukált hossznak az aránya. Általánosabban: „A méretarány azt mutatja, hogy a térképen egységnyi hosszúság (rendszerint 1 cm) a valóságban hány centiméternek felel meg. A méretarány a térképeknek a legfontosabb, mindig feltüntetendő adata és jellemzője.” (Klinghammer - Papp-Váry : Földünk tükre a térkép. p.105)

méretarány A térkép a földfelszín egy részének arányos kisebbítésben készült felülnézeti rajza. méretarány = kicsinyítés mértéke Megmutatja: a térképen egységnyinek ábrázolt távolság a valóságban mekkora. Méretaránnyal egyes esetekben nehézkes a számolás: segít az aránymérték.

Aránymérték Az aránymérték vagy "lépték" a térkép méretarányában készült vonalas mérték segítségével direkt távolságok olvashatók le

tizedes aránymérték Az aránymérték továbbfejlesztett változata a tizedes aránymérték, pontosabbá teheti méréseinket. Egyszerű szerkesztéssel minden aránymértékhez készíthető.

tizedes aránymérték

lejtalapmérték olyan mérce, mely a térkép alapszintvonalaihoz és/vagy főszintvonalaihoz készül segítségével két szomszédos alap illetve főszintvonal között azonnal leolvasható a lejtő meredeksége.

lejtalapmérték

Méretarány - aránymérték

7. Jelmagyarázat A térképi jelkulcs legfontosabb jeleit és azok rövid magyarázatát tartalmazza. A térképolvasás megkönnyítésére szolgál. A térképi jeleket szigorú rendben, csoportosítva, meghatározott sorrend szerint mutatja be. A jelmagyarázat tartalma függ a térkép típusától, céljától, a rendelkezésre álló helytől és a célközönség térképismereti fokától.

8. Fok – és keresőháló Várostérképek, szabadidőtérképek: fokhálózat és kilométerhálózat helyett a helymeghatározás megkönnyítésére keresőháló, Mindig az adott térképre vonatkozik, koordinátái függetlenek a fok- és kilométer-hálózatoktól, Koordináta rendszerük: Ny-K irányban növekvő sorszámok, É-D irányban ABC sorrendben növekvő betűk, Az adott mezőben szereplő megnevezések a térképhez csatolt névmutatóban szerepelnek Pl.: Makó, D3

Keresőháló

9. Északjel Északi irányt jelző nyíl a térkép szélén. Térképek keretvonalai általában egybeesnek a fő világtájak irányával, és a térkép felső széle az északi irány (a térkép „északfejes"). Ha a térkép ehhez képest elforgatva ábrázolja a területet, az északjel nem hagyható el a térképről. Az északjel a térképeken általában a mágneses északi irányt mutatja, topográfiai szelvényeken a földrajzi (csillagászati) és a mágneses északi irány eltérését – deklináció - is feltüntetik.

10. Áttekintőtérkép A főtérkép méretarányánál kisebb, a célterületet ábrázoló térkép, amely a melléktérképek kivágatának, ill. szelvényezett térképmű esetén az egyes szelvények kivágatának határvonalait mutatja be.

1. Kolofon A térkép szerkesztésére, kiadására von. információkat tartalmazó jegyzet a térkép szélén: a térkép szerzője, kiadója, az adatgyűjtés lezárásának és/vagy a térkép kiadásának dátuma. ISBN szám, a szerzői jogok.

Tereptárgyak terepábrázolás III. Tereptárgyak terepábrázolás

Tereptárgyak - terepábrázolás földfelület valamely részének vagy valamely terepképnek alaprajzban a vízszintes vetület szabályai szerint és erre külön megállapított jelzésekkel való ábrázolása. A tereprajz nemei: 1. Croquis 2. Terepvázlat (skizzen) 3. Tájrajzok (tájképek)

Tereptárgyak - terepábrázolás Croquis: a terepen lépésmértékkel, nagy arányban készült tereprajzok, célja a terepről részletes képet nyújtani valamely oly munkálathoz (terep megerősítése, védelmi berendezések, út irány kijelölés) hol a létező térkép adatai nem elég részletesek.

Tereptárgyak - terepábrázolás Terepvázlat (Skizzen) vázlatos tereprajz, célja: parancsok, jelentések, harcászati dolgozatok, megbeszélések kiegészítése, a harctéri szolgálatban nyernek alkalmazást, a térkép keretében hosszadalmas írásbeli feljegyzések pótolhatók. Többnyire becslésre alapított adatok alapján, rajtuk a tájékozás céljából rendszerint az észak-jelző nyíl, időpont, hely, a készítő neve és a vázlatának a természethez való aránya s az esetleg mellé irt vagy belerajzolt csapat vagy egyéb bejegyzések fordulnak elő.

Tereptárgyak - terepábrázolás Tájrajzok (tájképek) a terepről néhány vonással áttekintést nyújtó oly tereprajzok, a terepet távlatosan, úgy ahogy az valamely pontról mutatkozik, ábrázolják. Harcászati dolgozatok, terepleírások, hadtörténelmi tanulmányok hasznos mellékletei

Terepfelvétel Terepfelvétel Eljárás, mely szerint a föld felületét (a terepet) valamely célra, vízszintes és függőleges kiterjedésében, műszerek segélyével felmérik, cél szerint kisebbített alakban ábrázolva felveszik. hadi térképek előállítása céljából végzett katonai terepfelvétel, művelés alatt álló területek megadóztatása céljából végzett terepfelmérés. A hétéves háborúban az adóbehajtás céljából készült térképek használtattak hadi célokra.

Terepfelvétel Lényege, csillagászati háromszögelés (távmérés): az egymástól nagy távolságban s nagyobb emelkedéseken levő pontok egymáshoz viszonyított helyzetét nagy pontossággal meghatározzák, a mérési eredményeket rajzpapírra átviszik az u.n. háromszögelési pontokra alapítva, a terepet részleteiben pontos műszerek segélyével felmérik s a megállapított térképjelzésekkel rajzban feltüntetik. A részletes háromszögelés helyett a közvetlen távmérést és az egyidejű Magasságmérést is végezhetnek irányzó műszerrel. A Magas-Tátra és környéke terepfelmérése az 1900-as évek elején fotogrammetria útján történt.

Terepelemek Terepalakzat: rendszerint a terep domborzatán létező változások, hegyrészek. Terepdombozat: általában - földfelület függőleges tagoltsága valamely terület emelkedési és mélységi tagozata Terepemelkedés: a terepnek a sík területből kiemelkedő része.

Domborzati idomok 1. kúp: olyan idom, amelynek legnagyobb pontjától, a kúpponttól a terep minden irányba esik; hegyhát: gerince a vízválasztó idomvonal, amelytől a terep három irányba esik, egy irányba emelkedik; oldalhát: a hegyhátból ágazik ki; pihenő: ahol a hátvonal esése megszűnik, közel vízszintessé válik; lejtőkúp: ha a pihenő ellenirányba még emelkedik is; nyereg: két kúp közötti bemélyedés, ahonnan a terep két irányba lejt és két irányba emelkedik;

Domborzati idomok 2. 7. a terepfok, a hegyorr és a borda: a hátoldalból hirtelen kiugró részletidomok; 8. lejtőlépcső: kibukkanó meredek fal; 9. lyuk, gödör (karsztos területeken: zsomboly, töbör): olyan idom, amelynek legmélyebb pontjától a terep minden irányban emelkedik; 10. völgy: talpvonala a vízgyűjtő idomvonal, ettől három irányba emelkedik, egy irányba lejt a terep; 11. teknő: a szélesebb talpú völgy; 12. metsződés: a talp nélküli völgy; 13. horhos, vízmosás: meredek falú árok, ahol a szintvonalak megszakadnak;

Domborzat jellegzetes pontjai Magassági részletpontok 1. vízszintes és magassági töréspontok, 2. lejtő-, fenék-, pihenő- és nyeregpontok.

Magassági részletpontok Elsőrendű: magasság cm-en belül változik (út, vasút…) Másodrendű: magasság dm pontossággal határozható meg (szántóföld) Harmadrendű: gyors változásnak kitett terepszakasz (szakadék vízmosás) magasság m pontossággal határozható meg.

Tereptárgyak jelei Tereptárgyak egyezményes jelei jelek színek szintvonalak: alapszintvonal fő szintvonal felező szintvonal kiegészítő szintvonal

Tereptárgyak egyezményes jelei

Térképtípusok topográfiai térkép tájfutó térkép Turista térkép Vízisport-térkép Várostérkép Autótérkép (autóstérkép) Általános földrajzi térképek Igazgatási térképek Közlekedési térképek Történelmi térképek

Topográfia A földfelszín elemeinek, tereptárgyainak – közvetlen, helyszíni felkeresésen alapuló – leírásával, helyzeti információinak összegyűjtésével, térképi , rögzítésével foglalkozó tudományág a térképészet, földméréstan, földrajz és más tudományok határfelületén. Az elnevezés a görög toposz (hely) és grafein (rajz) szavakból ered. Jellemzői: a domborzat részletes, szabatos bemutatása, valamennyi terepelem összefüggő, komplex ábrázolása, ezek révén a terepi tájékozódás elősegítése. Adatai műszeres felmérésre, domborzattan, morfológia, tájrajz, távérzékelés eredményeire támaszkodnak.

Topográfiai térkép Topográfiai térkép síkrajzot és domborzatot tartalmazó, egyes tereptárgyakat alaprajzban, vagy meghatározott méretű és alakú egyezményes jellel összevontan feltüntető, névrajzzal magyarázott, alapvetően tájékozódást szolgáló közepes (1:5000-1:1 000 000) méretarányú térkép.

Topográfiai térkép Topográfiai vagy fototopográfiai felmérés alapján készített, illetve ilyen módon készült térképből levezetett, sík és domborzatrajzot ábrázoló, legtöbbször tervezési, kutatási, valamint védelmi célokra készített térkép.

Zala megye topográfiai térképe

Tipikus méretaránya: 1:15 000. Tájfutó térkép A közvetlen terepi tájékozódást szolgáló nagy- és nagyobb közepes méretarányú térképtípus, amely a terepelemeket sajátos jelkulccsal olyan részletességgel ábrázolja, amely a terepen futósebesség mellett is szembetűnő a versenyző számára. Tipikus méretaránya: 1:15 000.

Magyarország tájfutó térképe

Turistatérkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amelyről a különböző módon folytatott (gyalogos, kerékpáros, sítalpas) túrázás szempontjából fontos terepi tájékoztató jelzések közvetlenül leolvashatók.

Vízisport-térkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amely az álló- és folyóvizeket, mint közlekedésre és sportolásra alkalmas közeget felületként ábrázolja, a közlekedést és a sportolást segítő adatok kiemelt feltüntetésével.

Várostérkép Nagy- vagy közepes méretarányú közvetlen tájékozódást szolgáló térképek, a települések belterületi (lakóterületi) részét mutatják be, ábrázolásmódjuk elsősorban a közlekedésre alkalmas közterületek kiemelését, a település életében jelentős objektumok feltüntetését célozza meg.

San Francisco, 1906

Autótérkép (autóstérkép) közvetlen tájékozódásra szolgáló térképtípus. Segítségével két objektum közötti - autóval járható - legrövidebb közút, útminőség olvasható le.

Történelmi térképek Elmúlt korok természetföldrajzi, igazgatási-hatalmi-politikai, gazdasági, közlekedési szerkezetét, migrációit és csapatmozgásait mutatják be. Minden olyan térkép történelmi térkép, amely letűnt korra vagy időpontra vonatkozik, de térképi megjelenítése a modern kartográfiai ábrázolásmóddal történik. A történelmi térképek egy része kartográfiai értelemben besorolható valamelyik tömegtérkép térképtípusba.

Történelmi térkép

Erdélyi főesperességek (XIII. sz.)

Közép-Európa népei (történelmi térkép)

Általános földrajzi térképek Közepes és kisméretarányú térképek, egy adott terület mind természeti-, mind társadalmi eredetű jellemzőit mutatják be, a méretarány adta lehetőségek legteljesebb kihasználásával. E térképtípusokon a természeti és a társadalmi eredetű részletek egyensúlyban vannak egymással.

A föld domborzata

Igazgatási térképek Közepes vagy kis méretarányú térképek, a társadalom által létrehozott különböző jellegű igazgatási egységeket, azok határait és szintjeit, a igazgatási funkciókkal ellátott objektumokat ábrázolják.

Bármilyen méretarányú térképek, Közlekedési térképek Bármilyen méretarányú térképek, a megfelelő közlekedési tematika - tömegközlekedés, út, vasút, - jellemzőit ábrázolják valamilyen szempont szerinti bemutatásban. A közlekedési térképek egy olyan összefoglaló térképcsoport, amelyen belül specifikusan válnak el a különböző közlekedési tematikát nagy részletességgel bemutató altípusok.

Digitális térkép Nem hagyományos térképek: pl. digitális térkép. Új definíció napjainkra: a térkép a térvonatkozású információk mértékhez kötött, strukturális modellje. Digitális térkép: - számokkal ábrázolt, pl. bináris számsoron. - digitális  analóg előállítás, adatgyűjtés lehet mind digitális, A végeredmény - az már analóg.

USA háromdimenziós térképe

Tematikus térkép Speciálisak: az általános térképhez képest valamilyen speciális célra készülnek. az általános térképből annyit tartanak meg, ami a térbeli kontextus miatt kell háttértérkép: valami téma alapján készül.

Térképek csoportosítása 1. Tematikus térkép 2. Általános térkép

Magyarország régiói

Magyarország légitérképe

Magyarország földrengéstérképe

Dél-afrikai Unió népessége

Ázsia vallásai

Európa vallásai

Általános térkép Földmérési alaptérkép (kataszteri térkép): Méretaránya 1:500-tól indul, az állam készítteti az adózás miatt. Magyarországon megkezdődött a digitalizálás. Topográfiai térképek: általános célokat szolgál, pl: államigazgatási, területi, stb. Magyarország: MH készíti az alaptérképet. USA: US Geological Service, USGS. Közepes méretarányú térképek: 1:5E1:500E, Magyarország: 1:10E1:300E. Domborzati ábrázolás, kötött jelkulcs, és eredeti felméréssel készülnek. Földrajzi térképek: domborzati ábrázolás

Készítés szerinti felosztás Kézzel írott Nyomtatott valódi, anyagi megjelenítések (papír, festék), rejtett, látens megjelenítések, pl. CD atlasz. új módszerek problémája az archiválás: A módszerek gyorsan elavulnak, pl. a nagy floppy

Kognitív térkép megismeréssel, kapcsolatos térkép. pl. térbeli belső térkép, nem igazi térkép szubjekítv, mentális dolog, nem lehet tárgyban prezentálni. belső, szubjektív reprezentáció, a hagyományos térkép külső, objektív reprezentáció.

Kognitív térkép XX. század közepétől ismeretes Tolman: A patkányok viselkedése (1948) a patkány mennyi idő alatt talál oda az ételhez a labirintusban, az idő egyre rövidebb lett. megismerte a környezetét, térbeli tanulás után a fejében létrejött a kognitív térkép. Ez létezik másoknál is, pl. az embernél is.

New York mentális térképe

Magatartás földrajz 1960-as évek: a térbeli döntéseket a kognitív térképek határozzák meg. Magatartás földrajz: vizsgálni próbálja az emberek kognitív térképeit. térbeli megismeréshez értékítélet - jó, rossz, stb. - tartozik. személyes tapasztalat + közvetített tapasztalás nyomán felépül a kognitív térkép.

Kognitív térkép (pszichológiai megközelítés) Az információ feldolgozás ún. elvárási sémák szerint megy végbe. Orientáló séma  Kognitív térkép A sémák egymásba vannak skatulyázva, ez tükrözi a térbeli viszonyokat. A kognitív térkép, mint séma egész életünk folyamán változhat.