Grammatika Dialektika Rétorika Aritmetika Zene Geometria Asztrológia Képzőművészet 1. Mi a képzőművészet (festészet)? Marten de Vos: A hét szabad művészet allegóriája, 1590-es évek

Portrait Artist's Workshop Painted Sarcophagus - Kerch városában, egy tér ásatásakor előkerült szakofág. - Valószínűleg az elhunyt foglalkozását örökíti meg. - A művész az állványa előtt ül, a falon három befejezett, keretezett kép. Portrait Artist's Workshop Painted Sarcophagus 1st century AD, Bosporan Kingdom

Németalföldi festő műhelye. A mester Szent György és a sárkány történetét festi Egy tanítvány modell után portrét fest Két másik tanonc rajzol Egy festéket kever ki Ketten a jobb szélen pigmentet kevernek az olajba Egy tanítvány a háttérben egy üres képrámát hoz Természetes fény árad be, több ablakon át, több irányból Jan van der Straet (Stradanus) (Dutch, 1523-1604), A festő műhelye (fametszet)

A művészettörténet egyik legtitokzatosabb ars poeticája Johannes Vermeer, The Art of Painting, (De Schilderkonst), c. 1662- 1668

Albrecht Dürer: Melankólia 1. 1510-1515

Kép és térkép kapcsolata Németalföldön Vermeer: A geográfus, 1668-1669

Francesco de Mura (1699 – 1782) Allegory of the Arts

Gustave Courbet: A festő műterme, egy igazi allegória, 1855

Művészetek felosztása: ókor Szabad művészetek (Artes liberales) „közönséges” művészetek (Artes vulgares) (fizikai erőfeszítést igényelnek)

Antik művészetfogalom Techné (hozzáértés, szakértelem, technika) Művészethez tartozik a tudomány és a mesterség is Szofisták: hasznos (pl. építészet) és gyönyört keltő művészetek (festészet) közt különböztettek Platón: létrehozni (építészet) a dolgokat vs utánozni (festészet) Szépművészet nem különült el

Középkori művészetfogalom Hugo de St. Victor: A művészetet (ars) tudásnak (scientia) lehet mondani, mely szabályokban és előírásokban áll”. Hét szabad művészet (logika, retorika, grammatika, aritmetika, geometria, csillagászat, zene) Költészet // filozófia vagy prófécia, ima vagy gyónás Festészet és szobrászat: nem művészet

Reneszánsz művészetfogalom Az építészet, a festészet, a zene és a költészet társadalmi helyzete megváltozott Francis Bacon: tudomány (észen alapul) történetírás (emlékezeten) művészetek (képzeleten) - költészet Gyakorlati szakértelem – orvoslás, kozmetika, Ide tartoznak a artes voluptuariae (gyönyör szolgálatában álló művészetek): zene és a festészet

A felvilágosodás művészetfogalma Charles Perrault: Cabinet des beaux arts (1690) Charles Batteux: szépművészetek (zene, költészet, festészet, szobrászat, tánc) gyönyört szereznek, természetet utánoznak Köztes csoport (építészet, retorika) Hasznos és gyönyört is szerez mechanikai művészetek Hasznosak

Arti del disegno (rajzos művészetek) Festészet Szobrászat A reneszánszban alakul ki közös osztályuk Guercino: Allegory of Sculpture and Painting, 1637

Ut pictura poesis Úgy van a verssel, akár csak a képpel: van mi közelrõl megragadóbb, másnak távolról szebb a hatása. Ennek elõny a homály, az teljes fényt szeret, és nem fél, hogy a mûértõ éles szeme rajta hibát lel. (Horatius: Ars poetica) "a költészet beszélõ kép, míg a festészet néma költészet". (Plutarkhosz, Az athéniek dicsõségérõl ) Leonardo a festészet elsődlegessége mellett érvel Lessing élesen különválasztja az idő és a térbeli művészetet, a nyelvi és a képi természetűt – ágazati esztétika születése

René Magritte: Ez nem pipa, 1948 A látás az, ami számít. A látásnak magában is elegendőnek kell lennie. De milyen legyen a látás? Milyen minőségből való? Lehetséges egy olyan fajta megértés, mely túl van mindenfajta szóbeli magyarázat korlátain, amelyet, ha egyáltalán bármi haszna is van, egyfajta látásnak kell igazolnia. Sajnos, a közönség jelentős részének nem elegendő a látás. Az emberek gyakran csak futó pillantást vetnek a dolgokra, és gondatlanul gondolkodnak rajtuk. Olyan tudományokban és hagyományokban nevelték őket, amelyekben szavak képviselik az ideákat, és ezért döntő szavuk van. E funkciójuk miatt a szavakon túli reveláció (megvilágosodás) birodalmát elhanyagolták és felfedezetlenül hagyták.

A művészetek táblázata M A művészetek táblázata M. Dessoir: Esztétika és általános művészettudomány (1906) Térbeli művészetek Mozgás nélküli művészetek Képeket alkalmazó művészetek Időbeli művészetek A mozgás művészetei Mozgást és hangot alkalmazó művészetek Utánzó művészetek Ábrázoló művészetek Határozott asszociációk művészetei Szobrászat Festészet Költészet Tánc Inventív művészetek Absztrakt művészetek Határozott asszociációk nélküli művészetek Építészet Zene

A képzőművészet ágai és a felosztás elvei Építészet Festészet, Szobrászat, kisplasztika, Grafika, rajz, fametszés, rézmetszés Fotó Új média (komputergrafika, multimédia, vidóinstalláció) Egyéb (kollázs, graffiti, testművészet, akció és performansz) (Iparművészet?) Elválasztva az előadóművészettől, (színház, film, tánc), zenétől, irodalomtól Nyersanyag (papír, fa, fém, kő) A megmunkálás eszközei (ecset, ceruza, kalapács, véső) Felhasznált technika (vágás, színezés, satírozás, sokszorosítás) Szakmunka (rajzoló, festő, szobrász, ötvös) Szociológiailag megkülönböztethető: Magasművészet Populáris művészet

Apelles Olyan élethű volt a madár ábrázolása… hogy fogoly-tenyésztők hozták el madaraikat, a kép elé helyezték, s a madaraik szólongatni kezdték a festett madarat. (sztrabón) Ez a falikép Pompejből való, s állítólag Apelles Anadyomene Venus című képén alapul.

Zeuxisz Zeuxisz és Parrhasziosz vetélkedésén a történet szerint Zeuxisz egy olyan tökéletesen megfestett szőlőfürtöt mutatott be, hogy a madarak rászálltak a képre és elkezdték csipegetni. Caravaggio: Basket of Fruit, c. 1597

Pygmalion Pygmaliont szerelem fogta el egyik hószín, márványasszonyt mintázó szobra iránt. Körüludvarolta, sőt ágyába is fektette a kőcsodát. Aphrodité lelket lehel a szoborba, Galateia végre élő, testmeleg asszonnyá válik. Edward Burne-Jones: Pygmalion and the Image Series: The Soul Attains 1878

Képzőművészet – Bildende Kunst Formaadás A bilden ige eredeti jelentése, ahogy erre a Deutsches Wörterbuch (szerk. Jacob and Wilhelm Grimm) utal: az érzéki szinten zajló plasztikus tevékenység: formát ad, egy tárgyat a művészet által szabott törvények szerint megalkot. Imago-imitáció Ehhez járulnak a reprodukcióra, egy képhez való hasonlóságra utaló jelentésárnyalatok. (őskép, előkép - Urbild) Történetileg: Antik paideia Középkori misztika: a teremtőhöz való hasonlatosság (ember: Krisztus-képmás) Felvilágosodás: a humanitásra való önnevelés

Eidos vs logos Logos A filozófia nyelvi fordulata Eidos Görög fogalom (hagyományos jelentése: szó, gondolat, elv, beszéd), melyet filozófusok és teológusok is használnak. Jelentheti az emberi észt, az emberi elme racionalitását, mely egyetemes érvényű megértésre törekszik, és egy egyetemes intelligenciát, mley a világot – s azon keresztül azemberiséget – mozgatja, az isteni princípium. A filozófia nyelvi fordulata annak felismerése, hogy a nyelv építi fel a valóságot (Richard Rorty, 1967) Eidos Görög fogalom, jelentése: a látott – alak vagy forma. Platónnál a dolog örök és eredeti természete, transzcendens forma, melyet az emberi ész (logos) fog fel. Ikonikus fordulat a képek szerepének felismerése a valóság struktúrálásában (Gottfried Boehm, 1994)