A tanulók társas készségeinek fejlesztése

Erős érzelmek kimutatása Anómia a társadalomban A viselkedés következménynélkülisége A televízió, a film és az internet mintakínálatának kérdése A pedagógia válsága és elerőtlenedése A család „magára maradása” a gyermek problémáiban Segítő szolgáltatások hiánya A korrektív nevelés és a rendvédelem tehetetlensége (Buda, 2003)

A gyermek kapcsolatrendszerei – iskolai helyzetben Mennyire lehet/kell, hogy egyenrangú legyen a kapcsolat? Érzelmek helye, szerepe az iskolai kapcsolatokban Melyek a kapcsolat megjelenési formái Kortárs csoport – szocializációs szerepének felértékelődése Szülők – szülőkép eltűnése Nevelők - tekintélyelv válsága Felnőttek – generációs különbsége és konfliktusok (Buda, 2003)

Az iskola mint szocializációs tér Az iskola szerepe az érzelmek kezelésének megtanulásában, a munkahelyi sikeresség elősegítésében A közösség mint nevelő erő – a lehetségesnél kisebb szerep Gyerekek negatívan viszonyulnak az iskolához (unalom, sivárság, személytelenség, emberközpontú közösségek hiánya) Erőszak, deviancia terjedése Kiszolgáltatottság, autonómia igénye vs. manipuláció veszélye (Szekszárdi, 2001)

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének lehetőségei az iskolában Érzelmi intelligencia elemeinek kialakítása az első életévekben Iskolai évek alatt tovább fejlődnek, de a már meglévő alapokra épülnek rá Az érzelmi hiányosságok növelik egy gyermek veszélyeztetettségét, de ha idejekorán jön a segítség, a viszonyulás megváltoztatható

A jó iskolai előmenetel lehetséges okai Tanulmányi eredmények vagy érzelmi és társas megnyilvánulások következménye? A jó iskolai előmenetel megjósolható: Ha a gyerek Magabiztos Érdeklődő Ellenáll a helytelenkedés csábításainak Képes várni, utasítást követni, segítséget kérni Kijön a többiekkel Megnyerő Öntudatos Kudarctűrő Könnyen alkalmazkodik Könnyen megtanul olvasni Jól számol Nagy tárgyi tudású (Goleman, 1997)

Az érzelmi hiányosságok jelei, veszélyei Figyelemfelhívó, szélsőséges reakciók Szélsőséges befelé fordulás Bizalomhiány, visszahúzódás, magány Visszajelzések alkalmával zavarba jön Sikertelenség esetén dac, harag Túlzott segítségnyújtás Túlfűtött érzelmi kötődés a bizalmas személyhez Sztereotípiák, elhamarkodott ítélkezés Előítéletesség Rejtőzködés, titokzatosság, bizalmatlanság Harsányság, váratlan reakciók

Mit tehet az iskola, a pedagógus? „Azok, akik a legkeservesebb kutyaszorítóból is kivágták magukat, többnyire rendelkeznek bizonyos kulcsfontosságú érzelmi készségekkel.” (Goleman, 1997) Nem elég tájékoztatni a tanulókat: aktív összetevőkre alapozva tréningszerű foglalkozások keretében begyakoroljuk az érzelmi intelligencia komponenseit idéző készségeket

Érzések felfedezése, kifejezése A gyermek, ha beszél érzéseiről, pillanatnyi lelkiállapotáról: tisztába jön önmagával, megértik mások foglalkozik az érzéseivel a többi embert is megértheti, magyarázatot találhat egyes negatív viselkedésekre. Érzések kifejezése: biztonsági, feszültség- levezető szelep Szerep a lelki problémák megelőzésében (M. Csóti, 2006)

Az érzelmi intelligencia „Kutatási eredmények bizonyítják, hogy életünk majd minden területén fontosabb szerepet játszik az EQ, mint az IQ. Ez a törvényszerűség fokozatosan érvényesül napjainkban, amikor a kontrollra épülő ipari korszakból átlépünk a motivációra épülő információs korszakba. Az éntudatosság, az önmotiváció és az önmenedzselés kulcs összetevője az empátiának és a társas kapcsolatoknak." (Dr. Stephen Covey)

Személyes érzelmi kompetenciák Pozitív és negatív érzések észlelése, azonosítása – önmegfigyelés Önállóság, autonómia Az érzelmek kimutatásának, megértésének és irányításának képessége Identitás, hitelesség, önszabályozás, belső kontroll A vágyteljesítés késleltetése, kitartás Siker- és kudarctűrés, stressz és szorongás kezelése Az érzések és cselekedetek közötti különbségek felismerése (jobb érzelmi döntés, cselekvési késztetés megfékezése, következmények azonosítása – indulati kontroll)

Társas érzelmi kompetenciák Mások érzelmeinek felismerése Odafigyelés Negatív hatásoknak való ellenállás Empátia Kapcsolatépítő, kapcsolatirányító, kapcsolatkezelő képesség Meggyőző erő Kommunikáció Konfliktuskezelés Együttműködés Segítségkérés

Melyek a foglalkozások újszerűségei? Kooperativitás (párhuzamos interakciók, építő egymásrautaltság, egyéni felelősség, egyenlő részvétel) Aktív, bevonó tanulás Megváltozott tanár- diák szerepek Árnyalt értékelés (Szöveges Komplex visszacsatolás Gyerekre szabott Önértékelés, egymás értékelése, csoportos értékelés szerepe)

Hagyományos és személyiségközpontú foglalkozások Tanár- és ismeretközpontú Individualizált Érzelmi semlegesség Teljesítmény Nem átlátható szabályrendszer Elszigetelt feladatok Diák- és cselekvésközpontú Egyéni és csoportos tevékenységek Érzelmi bevonódás Folyamat Világos szabályrendszer Komplexitás Projektek, témahetek

Felhasznált irodalom - Dr. Buda Béla: Az iskolai nevelés a lélek védelmében Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003 Marianna Csóti: A gyermek társas készségeinek fejlesztése Pro Die Kiadó, 2006 Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia Háttér Kiadó, Budapest, 1997 Szekszárdi Júlia: A konfliktuskezelés gyakorlata Új Pedagógiai Szemle, 2001/5

Köszönöm a figyelmet Simon Gabriella 2009