Metafilózófia az Egészről Varga Csaba c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke

Az örökérvényűség Szívesen mondom, nincs örökérvényű elmélet. Ez a kijelentés nagyon sok terhet levenne a vállunkról Kész vagyok azonban az ellenkezőjét is gondolni Ha elfogadjuk az posztfizikai világképet, akkor (is) egyedül az élő világmindenség tudata/tudatossága örök. Ezen kívül nincs semmilyen valóság Ha mi magunk hozzuk létre a teret és az időt is, akkor – ehhez képest – nem bátorság azt gondolni, hogy mi hozzuk létre vagy mi gondoljuk tovább az örökérvényű elméletet A teljes múlt, jelen és jövő „beburkolt” a tér és idő minden tartományába. És mindaz is, ami ez előtt volt vagy ezen túl lehetséges Ha ez valóban így van, akkor tehát az Egész örökérvényű valóság. Akkor semmi, így egyetlen elmélet sem lehet más Az új szellemi felvetések miatt tehát ne korlátozzuk gondolkodásunkat

Tartalom Az örökérvényűség I. rész: Embertelen, istentelen világ és a metafilozófia válasza (szellemi térben, a holografikus „moziban”) II. rész: A holografikus valóság, és a Möbius szalag csokor modell Üzenet

I. rész

A század üzenetei Alain Badiou összefoglalása 1. A korszak: az Embernek (vagy Jognak) harca Isten ellen (aki terrorista) Az új nagy (és hazug) narratíva: humanista demokrácia végső harca a barbár vallásosság ellen Hova jutottunk? Az Egyistenek Istene kétszáz éve halott és a humanizmus embere sem élte túl a 20. századot Isten és Ember egyaránt halott és nem támasztható fel Az Abszolútum minden formája gyanús a végesség jegyében Az emberfeletti ember egész egyszerűen Isten nélküli ember

Alternatívák Alain Badiou összefoglalása 2. Isten nélküli ember léphet a halott Isten helyére (Sartre) Az ember vesszen el, hogy megmentse Istent, noha a szubsztanciális lehetőségekről is lemondtunk Az ember önmaga Abszolútuma – vagy már az sem A halott Isten helyének elfoglalása önmagunk egyetlen megalapozása Sartre már érvénytelen. Hova érkeztünk? Már csak az eltűnt ember által hagyott űrben lehet gondolkodni (Foucalt) Ugyanakkor Isten nélküli ember nyitás, lehetőség? Az Isten nélküli ember alternatívái: a) az ember abszolút lényegének megalkotása; b) embertelen kezdet; c) de mind a kettő lehetetlen, s mind a kettőről egyidejűleg lemondtunk

Formalizált embertelenség Alain Badiou összefoglalása 3. Nincs Isten és nincs Ember után - íme a végjáték: Az ember a maga állatias testiségére redukálódik Az ökológia és bioetika gondoskodik disznó és hangya fejlődésünkről Az ember szánalomra méltó állat Éljünk ideák nélkül; ideák a praxis vagy a gondolkodás Az embertelenből kell kiindulni és innen készülhetünk fel az emberfelettire, aminek politika akarása azonban embertelenséget szül Győzött a radikális dehumanizáció, az elméleti antihumanizmus Embertelen igazságokhoz, formalizált embertelenséghez értünk – nincs tovább

A metaelmélet a végjáték után 1. Először is, az elméleti antihumanizmus helyett új elméleti és/vagy filozófiai humanizmus Az embertelen és istentelen külső-belső valóságkép helyett ember- és Isten központú valóságkép Embertelen, istentelen igazságok helyett nem újra hamis ember- és Isten-igazságok Vissza és előre az Ideákhoz, de nem a hamis, nem a hatalom-szolgáló ideákhoz Az állatias testiségre redukált embertől vissza és előre a tudat-, s elme-lényegű emberhez A halott Istentől vissza és előre az élő Istenig, az Abszolútumig, a szubsztanciáig

A metaelmélet a végjáték után 2. A metafilozófia az Egész (vagy az Egy) elmélete és az Egész egyaránt tartalmazza Istent, és Embert Önmagunk egyetlen lehetséges megalapozása az Egész elfogadása, de az Egész nem a múlt század helytelen vagy hamis alternatívái Csak az újra élő, létező ember által teremtett belső-külső létben lehet gondolkodni, avagy az ezredfordulós vagy-vagy eldöntése Az Önvalóval rendelkező Ember és az Embert megmentő Isten új szövetsége Az élő Isten és az élő Ember összekapcsoltságának ismét láthatóvá tétele Azaz: Istennek és Embernek (sőt Tudatnak és Valóságnak) nem feltámasztása, hanem folyamatos létének felmutatása, ami csak az egyesített metafilozófia által lehetséges

A metafilozófia érkezése 1. A posztmodern vihar letisztította a szellemi terepet – lásd például A. Badiou filozófus műveit A korábbi nagyelméletek érvényüket vesztették vagy minimum alapvetően megkérdőjeleződtek A szaktudományok – nemcsak a kvantumfizika – olyan rész-egyesítettelméletekkel (új paradigmákkal) álltak elő, amelyek megkérdőjelezték a posztmodern gondolkodás radikális téziseit (például az Egész határozza meg a részeket; az Egész a helynélküliség összefonódása és az elsődleges valóság – David Bohm) Az új szellemi állapot ezért szinte ideális új filozófiai, vagy új metafilozófiai egész-tér A metafilozófia nem a semmiből jött, hiszen gyökerei időben és térben igen messzire-távolra nyúlnak vissza ám a tudományos paradigmaváltás törvényei szerint váratlanul jelent meg integratív poszt-nagyelméletként

A metafilozófia érkezése 2. A metafilozófia számos gondolkodási határt átlép, de nem csak a tudományágak között: a holografikus valóság hologramja Nem csak interdiszciplináris elmélet; a tudományt is kénytelen újradefiniálni, a tudomány korábbi határait is tudatosan átlépi Ezért a metafilozófia önmagában is új paradigma. Minden eddigi tudomány, művészet és vallási gondolkodás eredményét integrálja és magasabb szinten egyesíti Új gondolkodás, új tudomány, avagy nemcsak normál-, vagy posztnormál tudomány. Egyszerre új szemlélet, új logika, új megismerés-teória, új módszertan Új filozófia az Egészről, Részről, egész-rész viszonyáról Magas szintű absztrakcióval a rész-metaelméletekből születő szupra-filozófiával új valóságot/tudatot mutat fel

Az új világelmélet könyv indokai Választanunk kell embertelen (sőt istentelen) világ s tudománya – és az Embert és Istent a maga teljességében ismét felmutató világ és tudománya között A könyv szándéka szerint a választást tudatosítja és a választást megalapozottá teszi – minden tudós számára is A megalapozás szükségessé teszi a legteljesebb és lehetőleg kiérlelt, kifejtett tudományos (poszt-tudományos) érvelést Ez a könyv az első lépés: elméleti és filozófiai válasz - és ebben az értelemben szellemi „forradalom” Ez az átfogó válasz (avagy szellemi világalternatíva) megszervezi önmaga tudományos, szellemi táborát A következő könyv szólhat csak az új világelmélet praxis orientált valóra váltásának programjáról, ám ez a könyv is az utolsó fejezetben már javaslatokat tesz az új világgyakorlatra

A metafilozófia modellje Ez az alapvető, átfogó, egységesítő Möbius-szalag csokor a metafilozófiai modell; a sokdimenziós ábra „északi” része az ember/egyén dimenziója, a „déli” része a kollektív oldal Ez igazából síkban ábrázolt gömb modell, amelynek legbelső közepe (mélysége) és a külső „héj” végtelene összeér Az ábra belsejéből (holon 1) indulva mindegyik holon része a következő holonnak, ahogy ezt a klasszikus holonelmélet már feltételezte A körszeletek belső egysége és a körszeletek összes szintjének egysége mutatja az Egészet, ami az alapvető meghatározó Az objektív és szubjektív valóság együtt: a kettőség, majd ennek meghaladása, a nem-kettőség és végül a nem kettőség felettiség is Az Egész egyszerre az Abszolútum megnyilvánulása, a személyes tudat totalitása, az élő és élettelen valóság teljessége Anyag és tudat, lét és szellem, fizika és metafizika, élet és transzcendens „élet” külön-külön és egységben is, vagy fent és lent, kint és bent, stb. A körszeletek: valóság/tudat szeletek; minden körszelet két „oldal” egysége; ezért mindegyik körszelet szükségképpen Möbius szalag

II. Rész

A valóság, mint holografikus film (Michael Talbot könyve) Ha egy holografikus filmet, amin egy alma képe van, félbevágunk, majd a feleket lézerrel megvilágítjuk, mindkét filmen rajta lesz az alma egésze Ha a fél-almákat továbbdaraboljuk, minden apró filmdarabból felépül a teljes alma képe A holografikus film minden egyes darabja tartalmazza az egész összes tulajdonságait Ez a meghökkentő tulajdonság azokra a holografikus filmekre jellemző, amelyek a szem számára láthatatlan képeket tartalmaznak A hologram térbelisége vitathatatlan, ám amikor megpróbálod megérinteni, a kezed áthatol rajta. A hologram lényege, hogy azt a látszatot keltse, mintha lenne valami ott, ahol semmi nincs

Kitérő: hologram A hologram alapja az interferencia jelensége. Két vagy több (bármilyen) hullám kereszteződésekor keletkező összevissza minta; a hullámtaréjokból, völgyekből összetett elrendezést hívjuk interferenciamintának A hologram akkor jön létre, amikor egyetlen lézersugarat két különálló sugárrá választunk szét. Az első sugarat a lefotózandó tárgyra irányítjuk, a másikat pedig összeütköztetjük az első sugár tárgyról visszaverődő fénnyel. Ekkor jön létre az interferencia-minta, amit lefilmezünk Szabad szemmel a filmen semmi olyat nem látunk, ami a lefotózott tárgyra emlékeztetne. Azonban amint egy másik lézerfénnyel átvilágítjuk a filmet, feltűnik az eredeti tárgy háromdimenziós képe A nem anyagi hullámok sebessége pedig jóval meghaladja a fény sebességét, s olyan magas dimenziókba mennek végbe ezek a jelenségek, amelyeknek holografikus vetületeiről még nem tudunk a négy dimenziós holografikus vetületünkben

A holografikus agy (Michael Talbot) Az agy az emlékeket holografikusan dolgozza fel; az emlékek így nem az agy valamelyik adott helyén vannak, hanem mindenhol, hiszen szétterjednek az agyban Az emlékekhez hasonlóan a látás is szétterjed, mert az agy valamilyen belső hologramot alkalmaz; a hologram legkisebb része is fel tud mindent építeni abból, amit a szemek látnak A hologram természete a „minden részben az egész” Az agyunkban lévő valóságkép egyáltalán nem is kép, hanem hologram; a kérdés az, hogy minek a hologramja? Mi tehát a valóság? A látszólag objektív világ, amit a Megfigyelő tapasztal, vagy az elmosódott interferencia mintákból álló hologram, amit az agy él meg? A kérdés még az, hogy az amit az agy él, az mi, honnan jön, és Ki vetíti?

Modell az Egészről Az Egész: önviszonyuló Egész Az Egész: önteremtő hologram Minden Möbius-szalag: rezgő brán; és minden brán egyúttal hologram Minden brán: végtelen számú brán A bránok közötti átlépés: holografikus Mindegyik brán: van/nincs állapot; egyszerre tudat és egyszerre különböző valóságvektor A Végső Tudat teremti a tudást, a tudás mindig energia, és minden energia felveheti a fizikai anyag minőségét (anyag-energia-információ-tudat lánc helyes sorrendben)

A (holografikus) holonok a szalag csokorban Holon 1. Az ember belső tudata/tudattalanja, isteni Éne, avagy az Önvaló (a belső „végtelen”) Holon 2. Az egyéni Én (a személyes, külső, társadalmi Én), és az ember fizikai teste, idegrendszere, elméje, gondolkodása, stb. Holon 3. A fizikai-anyagi, természeti valóság, és a társadalmi valóság, a kollektív tudat, stb. Holon 4. A személyes és kollektív tudás, bölcsesség, tudástudat, stb. Holon 5. A személyfeletti, kollektív-feletti, transzcendens, vagy spirituális valóság/tudat, (a külső „végtelen” ) stb. Az öt holon természetesen együtt teszi ki a meta-holon rendszert Mindegyik holon (Möbius-szalag) határán vannak a valóságszínt átlépések, a valóság/tudat váltások, a határokon átnyúló (holografikus) transzformációk

A Möbius-szalag csokor Az Egészen belül a „körszeletek” szintjei: valóság/tudatszintek (lásd: belső valóság, az egyén „külső” valósága, fizikai valóság, szellemi valóság, transzcendens valóság és mindegyik tudat ”valósága”. Ez egyben az érvényes világszerkezet modell is; A sorrend nem véletlen: csak önmagunkból (agy, elme, tudat, személy, két Én) tudunk elindulni, ám ennek ellenére a visszafelé vezető (Abszolútumból induló) út legalább ennyire érvényes; A tudat teremtette holografikus fizikai-anyagi három-dimenziós valóságot tehát újabb „körszeletek”, a szellemi, majd a transzcendens valóságok követik; Ezek a „valóságok” egyben valóság/tudat lépcsők, vezetnek le és fel; Minden valóság-szint így egy-egy „körszelet”, azaz két (integrált) valóság összekapcsolva – és ez az Egész szerkezet a „több emeletes” valóság (az ábrán kiterítve a háromdimenziós valóságban).

A Möbius-szalag csokor Ha a lét és tudat, a fent és lent együtt, komplex szerkezetben értelmezhető és magyarázható, akkor ez a teljes világfilozófia esélyét adja Minden dimenzió/vektor váltás egyben tudatváltás és fordítva; ez egyben a világmodell egyik törvényszerűsége A valóság/tudat szintek váltásai (lásd az egymás felé fordított nyilak mutatta határokat) szükségképpen titkok, avagy nem kellően értelmezett összefüggések: az egyesített meta-elméletek ezekre a váltásokra kínálnak válaszokat A belső kiindulópont tehát: az agy (két agy), az elme (két elme), a tudat (egy-tudat), (az egységes) tudattalan - avagy a teljes belső végtelen és szerkezete Minden körszelet-szinten más típusú idő, más tér (és persze téridő) van A külső kiindulópont nem más, mint jeleztük, ez az EGY, minden kettőség megszűnése (a nem kettőség), a poszt-valóság, a poszt tudat és innen haladhatunk befelé

A Möbius-szalag csokor Minden Möbius-szalag valóság/tudat körszelethez más-más tudomány- és nem tudomány s gondolkodás) típus tartozik; A metaelmélet a tudományok, művészetek, vallások olyan egyesítése, amely az egyesítést az előbbiek feletti szinten hozza létre, úgy, hogy egyaránt integrálja a hagyományos és az új tudományt, a különböző teológiákat, a régi és az új paradigmákat, az ősi és mai tudásokat, a régi és a mai tudatállapotokat, stb. Csak a régi, vagy klasszikus tudomány, avagy gondolkodás és a normál tudatállapot alapján metafilozófia aligha teremthető, hiszen ezek a holonok egy részét a tudományban nem vizsgálják, vagy létüket önmagukban is tagadják; Az egyesített elmélet nem csak a balfélteke használatát végzi, hanem épít a jobb félteke tapasztalatára és inspirációra is, sőt a két féltekéből következő megközelítést szintén egyesíti.. Az ábra látszólag bonyolult és összetett, ám egyetlen, sőt viszonylag egyszerű modellben egyesíti a teljes holografikus metavalóságot/metatudatot. És ez a lényeg. Olyan szimbolikus, vagy szellemi modell kerestünk, amely az egyesítés elvégezhető és a maga teljességében kutatható

Üzenet Ha a valóság/tudat egyesített holografikus „valóság”, akkor a személyes és közös gondolkodás sem lehet más, mint egyesített elmélet/filozófia Ha minden valóság-elemben ott az egész, akkor több elem egybecsengése: teljes igazolás Az új tudomány tanítása, hogy nem felfedezzük a valóságot, hanem tudatosan részt veszünk a teremtésben – folyamatosan teremtünk Az új világelmélet című könyv új világgondolkodás, amely megvilágosító szellemi út önmagunkhoz is, a személyes és közös holografikus teremtéshez Az egyesített filozófia az egyetlen szellemi út, amely esélyt ad a teremtésben való részvételre

Köszönöm a figyelmet! Varga Csaba szociológus c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke Webcímek: www.strategiakutato.hu www.metaelmelet.hu www.inco.hu www.arcafolyoirat.hu www.paradigmakutato.hu Email: vargacsaba@vargacsaba.hu