A vizuális média fejlődéstörténete - 1 Kezdetek – az írás fejlődése Schanda János Virtuális környezetek és fénytani laboratórium

A vizuális média célja Információ megörökítése Információ továbbadása Esztétikai élmény keltése Kultikus élmény elősegítése Szórakoztatás

Vizuális média szókapcsolat értelme A látószerv számára nyújtott információt közlő médiák Médium, media, médiák … Látószerv Szem – retina Látóideg Vizuális cortex Agyi feldolgozás: észlelet, emlék, vélemény

A média szó jelentése Hírközlésben Számítástechnika Anyag, melyre rögzítünk Nyomtatott írások/képek Elektronikus médiumok: multimédia, hypermedia, digitális médium Kiadott írásos anyagok Számítástechnika Eszköz, melyre információt digitálisan rögzítettünk Képzőművészetek: technika és anyag, melyre a művész alkotását rögzíti Élettani fogalmak

Vizuális média fejlődéstörténete Képi médiák Ősi barlangrajzok Festészet Fénykép Film Írott médiák Írás Írott dokumentumok: papirusz, pergamen Fóliánsok Könyvek: nyomtatás Térbeli médiák Épületek Szobrok Mobilok Közlekedési eszközök stb.

melyek oxigént hasznosítanak Az állati élet első előhírnökei Időpont esemény 4000 Ma (millió évvel ezelőtt) Az élet első nyomai 2500 Ma Első organizmusok, melyek oxigént hasznosítanak 900 Ma Az állati élet első előhírnökei 600 Ma Első állati élőlények 550 Ma kambrium Első állatok, melyeknek agya van, és két szeme 500 Ma Első gerincesek 300 Ma hüllők 220 Ma körül emlősök 40 Ma főemlősök 10 Ma Emberszabásúak megjelenése 2,5 Ma, Paleolit-kor Homo, homo habilis, homo erectus

Chauvet-Pont-d’Arc barlang 1,5 Ma Tűz használatának első nyomai 355 ka Homo neanderthalensis 120 - 160 ka Homo sapiens Afrikában 70 – 75 ka Tobo vulkán kitörése: Földi légkör átlaghőmérsékelte 5°C-al csökkent, hominidák nagyrésze kipusztult 50 ka Migráció Dél-Ázsába 40 ka Migráció Ausztáliába és Európába 32 ka Mesolith – kőkorszak kezdete Európai megtelepülés AurignaciaI kultúra (finom kovakő szerszámok) kezdete Európában 25 ka Neandervölgyi ág kihal 12 ka Mesolith – kőkorszak, csak a homo sapiens éli túl 10ka Neolit-kor kezdete mezőgazdaság kezdete Chauvet-Pont-d’Arc barlang

Legkorábbi leletek Afrika: Blombos barlang szimbolikus tárgy lelete, 70 000 éves

Barlang festészet okker hematit Barlang festészet Őskőkor (paleolitikum): Kr.e. 2 500 000 – 10 000 (Pleistocene vége) Homo habilis, Homo sapiens neandertalensis, majd Homo sapines sapiens Európában (Cro-Magnon-i ember) Őskőkori Altamira-barlang festmények: 18 500 - 14 000 évvel ezelőtti Altamira: A spanyol Pireneusokban fekszik Festmények anyaga: szén, okker, hematit (vas-oxidok) Vézèrevölgyi barlang rajzok okker hematit

Rováspálca Jégkorszak óta vannak emlékek. A világ számos területén elterjedt. Még 19. sz.-ban is találunk.

Csomójelek Kínában emlékeztető jelként használták. Inka emlékek is vannak. Gazdasági kimutatások

Altamira-barlang festmények Néhány kép az altamirai barlang fest-ményei közül

Vézèrevölgyi barlangok Vézèrevölgyi barlangok Francia-országban: Lascaux barlang a leghíresebb, 16 000 éves emlékek

Térbeli médiák - szobrok A Vogelherdi barlangok, Németország, 34 000 éves, ló: mamut agyarból faragták

Térbeli médiák - szobrok Willendorfi Vénusz: 22000 – 24 000 éves, valószínűleg kultikus célú szobrocska (11 cm-es)

Irott médiák Az első írások Piktogramok (képírásjelek), tárgyak agyagba vésett rajzai, Kr.e. 3300, Mezopotámia, Sumér vidékén ékírás Ideogrammák Pl. a „ló” piktogramja a „lóbál” leírásában Szótagírások: hieroglifák (Kr.e. 3150 körül): hieroglifák és demotikus (népies) írás Ideogrammatius-(fogalomjelölő), fonogrammatikus- és determinatív írás

Hieroglifikus irás fejlődése hieroglif írás – Az ókori egyiptomiak közel 700 hieroglifából (görögül »szent jel«), azaz képi szimbólumból álló írásrendszere. A jelhasználat alapján a jelek három fajtáját különböztetjük meg: a fonogramokat, az ideogramokat és a determinatívumokat. A fonogram lehet két- és háromhangzós, szótagot jelölő szimbólum, de lehet egyhangzós alfabetikus írásjel is. Az ideogram hagyományos értelemben vett piktogram, mivel a jel a képet jelentő fogalmat reprezentálja (pl. a Nap rajza a Napot). A determinatívum a szó végén álló, fonetikai értékkel, ill. önálló olvasattal nem rendelkező értelmező jel, amely a pontos jelentést adja meg, megkönnyítendő az adott jelcsoport (azaz a hieroglifákkal leírt szó) megértését. http://www.greatscott.com/hiero/

Hieroglifikus irás fejlődése Szinte a hieroglif írás megjelenésével egy időben bukkan fel annak absztrakt-kurzív változata, az ún. hieratikus írás is. Míg a tényleges hieroglifák – azaz a figurális jelek – főként a sírok és a templomok falain találhatóak meg, addig az ügyintézés iratai és az irodalmi alkotások hieratikus jelekkel íródtak. A démotikus írás egy ókori egyiptomi írás, amely a hieratikus íráson keresztül fejlődött ki a hieroglifákból az i. e. 8.–7. százaban. Körülbelül ezer éven át (a XXV. dinasztiától egészen a római uralomig) használták, amíg a kereszténység terjedésével az egyiptomiak át nem vették a görög ábécét.

Ó-egyiptomi írás 3 változatának néhány jele

Rosetta kő Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. 1799. augusztus 2-án azonban egy homokot lapátoló katona, bizonyos Pierre-Francois Bouchard a Rosette (Raschid) melletti St. Julien erőd falainál, a Nílus nyugati deltájában egy asztallapnyi (114cm x 72cm x 28cm) fekete bazalttömbre bukkant, melyet korábban egy 15. századi mameluk erődbe is beépítettek. 1802-től a British Museumban látható ma. A feliratos bazalttömb, mely a múzeum legnépszerűbb kiállítási tárgya, egy memphisi pap i.e. 196 március 27-én kiadott rendeletét tartalmazza, miszerint a fáraót, V. Ptolemaioszt istenként kell tisztelni, mert létrehozta és megvalósítja a tökéletes Egyiptomot. Hieroglif írással a templomokat arra utasítják, hogy állítsák ki a rendeletet kemény kőből készült törvényoszlopra "isten szavaival", vagyis a hivatalos nyelven (hieroglif írással), az "iratok szavával" azaz köznyelven (démotikus) és "Égei betűkkel", vagyis a ptolemaioszi fáraók által használt görög nyelven.

Képírás Dakota-i indiánok a 19. században is használtak képírásos feljegyzéseket. http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/4943/1/Az_iras_tortenete_kulonos_tekintettel_a_latin_iras_fejlodesere.pdf

Szótagjelek és ideogrammák Pl. Mycene-i lineáris B írás (16. – 11. század Kr.e.): 87 szótagjel Több mint 100 ideogramma (hangzóként nem használt írásjel) Kínai ősi írás (III.évezred Kr.e.): ideografikus, fonetikus jeleket is tartalmazott Mycenae főbb települései Wikipedia

Görög és latin betűs írások Föníciaiak Kr.e. 13. sz.-ban 22 jeles, a mássalhangzókat jelelő írásrendszert használtak Amikor a görögök átveszik, kezdik jelölni a magánhangzókat is: archaikus (10. sz.) Nyugati ágából származik, etruszk közvetítéssel a latin abc. Keleti ágából a görög abc. Cirill és Metód egészítette ki a szláv nyelvek számára: glagolita abc, 855 körül. Arab abc: IV. sz.: 28 mássalhangzó, majd diakritikus (mellékjel, pl. ékezet) és magánhangzójelekkel bővül Kb.400 írásrendszer alakult ki.

Görög alfabétum Ógörög kapitális írás: Kr.e. 4. sz.: egymástól izolált betűk. Ógörög kurzív betűk: dőltek, nem izoláltak. Ógörög uniciális, kerek formájú, izolált. Ógörög kisbetű, minuszkula csak a 9. sz.-ban alakult ki.

Ciril és latin írás Latin írás a görög és etruszk írásból fejlődött. Ciril írás: Bulgáriában, 9. sz.-ban, egyszerűbb, mint a glagolita, görög unikálisból fejlődött, Kliment, Metód tanítványa fejlesztette.

A betűírások kialakulásának folyamata

Latin betűk fejlődése Római írás a görögből alakul, Kr.e. 7.század Ebből és az etruszkból alakul a latin betű Latin írás alakulásának főbb korszakai Római írások: Kr.e. VI. Sz. – Kr.u. VI. Sz. Regionális írások: VI. Sz. – IX. Sz. Karoling íráskorszak: IX.sz. – XII. Sz. Gótikus íráskorszak: XII. Sz. – XV. Sz. Humanista íráskorszak: XV. Sz. – XVI. Sz. Újkori fejlődés: XVII, sz. -

Legrégebbi latin betűs emlék Praenestei fabula: Kr.e. VI. Sz.

Capitalis és uniciális betűformák Capitalis epigrafica: nagybetűs írás Cap. Epigr. Monumentalis Capitalis rustica Quadrata Kurziva (Kr.e.I.Sz.) Uniciális (IV.Sz.-tól) Féluniciális (IV. Sz.) Népvándorlás – Európában hanyatlás, ír és brit szerzetesek őrzik az írásbeliséget, féluniciális Capitalis rustica, V. Sz-ból. Capitalis quadrata Uniciális irás Félunciális

Karoling kor – gót betűk Karoling minuszkula, gyorsabb betűvetést tett lehetővé IX. sz.-tól megtörnek a betűk, s kialakult a gót kurziva, azaz folyóírás, annak altípusa a bastarda, könyvmásolásra használták Karoling minuszkula Bastar írás

13. – 15. század Írásbeliség terjed Rövidítések, kis-, nagy-betűk Humanista írás: Könyvírás: 10-11. sz.-i antiqua Folyóírás: humanista kurziva, kancellária írás (karoling minuszkula és gótikus írásból ered). Humanista antikva Humanista kancelláriai írás

16. század: Fraktur Oklevelek, címsorok, kiemelés