Típusműhibák általában Avagy amikor már ugrani is tanítja a gazellát az oroszlán Dr. Simon Tamás www.384ugyvediiroda.hu

Típusműhibák főcsoportjai Szakterülettől független általános Minden szakterületet érinthet, nagy orvos-szakmai vagy jogi gyűjtőfogalom Szakterülettől függő általános Az előző fejezet lebontása szakterületenként Szakterülettől függő egyedi Egyedi mulasztások, gyakoriságuk feltűnő

Szakterülettől független általános típusműhibák I. Idegen test bennmaradás és következményei Kórházi eredetű fertőzések Gyógymódválasztási szabadság Diagnosztikai tévedés Beavatkozás-technikai hiba Beavatkozás kockázata Többes betegségkezelés hiánya

Szakterülettől független általános típusműhibák II. Alvadásgátlás, embólia megelőzés Betegfelügyelet elmaradása Veszélyes üzem felelősség Kártalanítás az egészségügy területén Gyógyulás-túlélés esélyének értékelése Valószínűség szerepe az okozatosságban Betegtájékoztatás

Szakterülettől függő típusműhibák I. Szülészet (császármetszés, genetikai károsodás) Nagy műtétes szakterületek (sebészet, nőgyógyászat, urológia, traumatológia, ortopédia, idegsebészet) Plasztikai sebészet speciális felelőssége Egynapos sebészet fokozott kockázata a 16/2002 ESZCSM rendelet alapján

Szakterülettől függő típusműhibák II. Fogorvosi mulasztások Háziorvos és ügyelet fokozott felelősség (betegség-felismerés, utalási késedelem) Belgyógyászat és társszakmák (magas-vérnyomás, kardiológiai panaszok kezelése)

„Műhiba-specifikus” szakmák I. Szülészet :Statisztika nincs, de tapasztalat szerint az ügyek kb.40% erről a területről származik és ezen belül kb. 60-70% -ban merül fel a császármetszés vagy nem klasszikus kérdése) Nagy műtétes szakterületek (elsősorban hasi sebészet, traumatológia, ortopédia, kevésbé urológia, nőgyógyászat, idegsebészet)

„Műhiba-specifikus” szakmák II. Dominánsan magántevékenységek: plasztikai sebészet, fogorvos - nagy esetszám kis kárügyek Feltörekvő szakterületek:kardiológia, háziorvos, ügyelet, pszichiátria Eseti mulasztók:anaesthesiológia, szemészet gyerekgyógyászat, fül-orr-gégészet Hibátlanok: pl. társadalom-orvostan

Típusműhibák forrásai I. Típus műhiba csak értelmezési kérdés Nincsenek olyan ügyektől független bírósági határozatok, amelyek az egyes típusműhiba kategóriákat értelmeznék Az egyes ügyeket elbíráló ítéletek sem típusműhibát keresnek, hanem kártérítési felelősséget értelmeznek igaz annak orvos-szakmai alapja gyakran hasonló

Típusműhibák forrásai II. Típusműhibák az ítéletek indokolásából vezethetők le Bírói gyakorlat részévé a típusműhiba a Legfelsőbb Bíróság elvi határozata, megjelent bírósági határozata vagy a peres felek által hivatkozott eseti ítélete révén lesz Típusműhibákat alakíthat alsóbb fokú bíróságok gyakorlata és a szakirodalom is

Idegen test I. Korábbi értelmezés idegen test kockázat MOTESZ értelmezés 1995 - körülmények értékelése mellett lehet kockázat 429/2005 BH nem lehet kockázat. Elvárható gondosság nem fér össze az idegen testtel (bennmaradás lehet, de bennhagyás nem) Büntető és polgári jogi eltérő értelmezés: felelős személye, felelősség alapja

Idegen test II. Irreleváns az idegen test anyaga, releváns a funkciója (elsősorban törlőkendő) Észlelés keresés módszerei Mentesülést jelent-e a sürgősség és a műtéttel kapcsolatos rendkívüli körülmény? Dokumentáció, tájékoztatás előtte, utána Vizsgálandó kár mértéke, okozatosság

Idegen test III. Műtéti területen véletlenül visszahagyott idegentestek kérdése protokoll (Sebészeti Szakmai Kollégium 2006 március) Okok lehetnek: fáradtság, figyelmetlenség, minden ami a gyors befejezést sürgeti, beteg elhízott alkata, nehezen áttekinthető műtéti terület, nagy vérzés, hosszú műtét, kényszerhelyzetben nem megfelelő segédszemélyzet

Idegen test IV. Elkerülési technikák: egységcsomagos textília, számolás, mélyre helyezett törlőkendő kilógó részére műszer helyezése, röntgenárnyékot adó textília használata műtéti terület rtg. vizsgálatával, meghatározott összetételű műszertálca, műszer-számolás, tű használat tűfogóval Észlelési technikák: gondos revízió, dokumentálva is, hiány esetén ismételt revízió

Idegen test V. Felismerési technikák: kontrasztanyagos rtg. ultrahang vizsgálat, esetleg CT Következmény lehet: tályog képződés, szepszis, vándorlás esetén gyomor-bél traktus perforációja, esetleg bélelzáródás Kezelés: elektív műtét idegen test eltávolításra, antibiotikum és anticoaguláns profilaxis Tájékoztatás: bennmaradás lehetőségéről, kivételkor a visszahagyás tényéről

Kórházi eredetű fertőzések Fertőzés tág meghatározása károsultak és károsodások forrása alapján Fertőzés specifikus szakmák Dolgozó károsodása: munkajogi felelősség, közreműködő lehetősége Beteg károsodása Külső, belső szakmai protokoll

A szolgáltatótól elvárható magatartás megjelenési formái A kórházi eredetű fertőzés bekövetkezése az ellátás kockázata, felelősség nincs A fertőzés kockázat, a felelősség a fertőzés észlelésével, kezelésével kapcsolatos büntetőjogi felelősség ezen a szinten A fertőzés ténye alapozza meg a szolgáltató felelősségét, szűk kimentési lehetőséggel A fertőzés ténye alapozza meg a szolgáltató felelősségét, kimentési lehetőség nélkül

A fertőzés kockázat, a felelősség az észleléssel, kezeléssel kapcsolatos Megfelelő időben észlelés, tenyésztés Tenyésztés eredményéig megelőző antibiotikum kezelés Tenyésztést követően antibiotikum kezelés Antibiotikumok közül a „leghatékonyabb” alkalmazásának az elvárása A fentiek esetén a felelősség alapja nemcsak a szükséges, hanem az indokolt is

Fertőzés ténye alapozza meg a szolgáltató kártérítési felelősségét Felelősség fennáll, ha más eljárás esetén nagyobb lett volna a túlélési esély. Ok-okozati összefüggésnél elegendő a valószínűség Szolgáltatónak kell bizonyítani protokoll szerint járt el, teljes-körűen tájékoztatott, időben észlelt és megfelelően kezelt, a fertőzés igazoltan nem külső eredetű

Műtéti sebfertőzések megelőzéséről szakmai protokoll Műtéti sebek osztályozása Külön tájékoztatás a fertőzés tényéről, lehetőségéről, okairól, következményeiről Ajánlások a sebfertőzések megelőzésére: Beteg-előkészítés, műtét előtti fertőtlenítő fürdetés, borotválás, bőrfertőtlenítés, bemosakodás szabályai, antibiotikum profilaxis, műtői légtechnika, eszközök sterilitása stb.

Fertőzés ténye miatti kártérítési felelősség kimentési lehetőség nélkül Fogyasztóvédelmi szemlélet az egészségügyi szolgáltatás során A kórházi eredetű fertőzés res ipsa loquitur (a dolog önmagáért beszél) jogi kategória A fertőzés bekövetkezte esetén a szolgáltatónak kimentési lehetősége nincs, a fertőzés ténye nem fér össze a szolgáltatótól elvárható magatartással

Fertőzések és adatvédelem, adatkezelés Fertőzések és az adatvédelmi törvény kapcsolódása, adatvédelmi szabályzatok Fertőzések és a bejelentés szabályai, ekkor végzett adatkezelés, ellenőrzés és azok jogi jelentősége, 18/1998 SZEM rendelet Nosocomialis surveillance, mint adatkezelés jogi jelentőségéről Epinfó 2002 május

Gyógymódválasztási szabadság I. Elvileg az orvos a terápiás és vizsgálati módszereket szabadon választja meg A választás jogszabályi, gyakorlati korlátjai: Tárgyi és személyi feltételek Orvos gyakorlata Módszer szakmailag elfogadottsága Beteg beleegyezése Kockázat-haszon összevetése

Gyógymódválasztási szabadság II Választás bírói gyakorlatból eredő korlátja: 144/2004 BH:”Az orvos maga választja meg a tudományosan elfogadott vizsgálati eljárásokat, gyógymódokat és gyógyító-eszközöket, de felelős a megtett intézkedésért, vagy a szükséges intézkedés elmulasztásáért” Korlát túl tág „utólagos okosság” (eredményből visszakövetkeztetés) bevezetése?

Diagnosztikai tévedés I. Korábban Diagnosztikai tévedés kockázat volt, szakértői vélemény ilyen minősítését automatikusan fogadták el Később diagnosztikai tévedés akkor minősült kockázatnak, ha az a foglalkozási szabályok még később a legnagyobb gondosság (elvárható gondosság) betartása mellet következett be, szűkült a mentesség

Diagnosztikai tévedés II. Polgári jogi és büntetőjogi értelmezés elválása 182/1996 BH „Büntetőjogi szempontból különbséget kell tenni a különböző diagnosztikai tévedések között, büntetőjogi felelősséget kizárólag olyan diagnosztikus tévedés alapozhatja meg, amely egyben foglalkozási szabályszegés is”

Diagnosztikai tévedés III. Polgári jog új értelmezése: szükséges és indokolt vizsgálatokkal döntési helyzetbe kell kerülni és ekkor lehet tévedni, ha nem hozzuk magunkat döntési helyzetbe ez válik felróható magatartássá nem is a tévedésünk. 630/2003 Elvi határozat indokolása Eseti rossz ítélet volt: legnagyobb gondossággal nem fér össze diagnosztikai tévedés

Beavatkozás-technikai hiba I. Invazív beavatkozásoknál fordulhat elő, okozhatja rosszul kivitelezett manipuláció, műszer okozta sérülés A beavatkozás-technikai hiba önmagában nem felróható, ha az alábbi feltételek fennállnak: indikáció, tájékoztatás, elvárható gondossággal végzett beavatkozás, időbeli észlelés és elhárítás

Mikor kockázat a beavatkozás-technikai hiba I? Ne legyen a beavatkozás kontraindikált, a relatív indikáció ténye nem elég annak a tartalmát is vizsgálni kell A bekövetkezett károsodásra, mint lehetőségre térjen ki a beavatkozás előtti tájékoztatás A beavatkozás feleljen meg az elvárható gondosság orvos-szakmai előírásainak

Mikor kockázat a beavatkozás-technikai hiba II ? Ha fellépett beavatkozás technikai hiba az a lehető leggyorsabban észleljék és a leghatékonyabb módon lépjenek fel annak kezelése érdekében, eredmény nem feltétel Új rossz irányzat: vizsgálandó a beavatkozást végző személyes képessége is Az előző négy(öt) feltételnek együttesen kell fennállnia, azt a szolgáltató igazolja

Beavatkozás-technikai hiba II Büntetőjogi és polgári jogi értelmezés eltér: Elegendő a relatív indikáció ténye, részleteit nem vizsgálják Tájékoztatást nem vizsgálják Az orvos-szakmai elvárhatóság alapja a foglalkozási szabály Időbeni észlelés és elhárítás követelménye azonos a polgári jogival Egyedi képességek kizárólag kimentési okként

Kockázat I. Szövődmény olyan következmény, ami a betegből vagy betegségből következik, kockázat: szövődmény + technikai hiba Mind a kockázatból, mind a szövődményből van olyan, ami ismert és várható, ismert és nem várható, ismeretlen és nem is várható. Korábban kockázat, amit a szakértő annak minősített, bíróság elfogadta a véleményt

Kockázat II. Kockázat az, ami a foglalkozási szabályok betartása mellett is bekövetkezhet, de ez utóbbi határokat is a szakértői vélemény határozza meg. Büntetőjogi értelmezés ma is. Kockázat az, ami a legnagyobb gondosság mellett is bekövetkezhet, de a határokat a szakértői vélemény határozza meg

Kockázat III. Kockázat jogi és szakértői fogalma elválik, részben szakértőtől független értelmezés A kockázat fogalma körébe nem tartozik olyan orvosi tevékenység, ami a jogi megítélés szempontjából felróható magatartásnak minősül Szakértőtől független túl tág értelmezés Megelőzést szolgáló biztos módszer hiánya a véletlent ha elvárható gondossággal elhárítható, nem utalhatja a műtéti kockázat körébe

„Református kéményseprő” Egyszerre lehet egy betegnek több betegsége is, ha azok tünetei fennállnak csak az egyiknek az észlelése, kezelése nem mentesít a polgári jogi felelősség alól, büntetőjognál ez lehet mentesülési ok. Többes betegség fennállhat beavatkozás előtti diagnózis felállítása során, de beavatkozás utáni tünetek jelentkezésekor is

Betegfelügyelet I. Intézmény elhagyási jog és korlátjai Saját felelősségre történő, dokumentálás követelményei Felügyelet nem kötelező ha beteg akár vizsgálat előtt, közben vagy utána elmegy dokumentálás és szükség esetén keresés az elvárható, nem feltétel a megtalálás

Betegfelügyelet II Felügyelet kivételként elvárható magatartás: Vizsgálatok előtt, ha a beteg nem beszámítható (ne küldjük egyedül pl. röntgenre akkor se ha sok a beteg) Műtétek után, amikor még az érzéstelenítés hatása alatt van Pszichiátriai osztályon

Pszichiátriai felelősség I Általában fokozottabb felügyelet szükséges mint más osztályon, de nem szoros és állandó Öngyilkosságra hajlamos betegnél folyamatos, állandó és szoros felügyelet szükséges, ha ezt a szolgáltató nem tudja igazolni és a beteg meghal vagy károsodott lesz, felelősség fennáll

Pszichiátriai felelősség II A szigorú felelőség fennáll akkor is, ha az öngyilkosságra hajlamos beteget a folyamatos állandó és szigorú felügyelet helyett hazaengedik és otthon lesz öngyilkos vagy szenved egészségkárosodást Ptk. 347.§ alapján ha beteg okoz kárt betegnek vagy egészségesnek a szolgáltató felel, kimentés általános szabályok szerint

Anticoaguláns terápia Kiinduló értelmezés, hogy Profilaxist nem alkalmaznak csak ha azt kell, később ha indokolt, büntetőjogi felelősség ezért van Bírói gyakorlat fordul mindig alkalmazzunk profilaxist kivéve ha azt nem kell, később csak akkor nem ha az nem indokolt, szolgáltatónak kell igazolni az elhagyást Ajánlások, protokoll a profilaxisra, új elemek:profilaxis milyensége, ideje, kezdete

Thromboembóliák megelőzéséről protokoll I. Általános kategóriák: Kis kockázat: Kis műtét 40 éves kor alatt kockázati tényező nélkül Közepes kockázat: kis műtét 40 éves kor alatt kockázati tényezőkkel, 40-60 év között kockázati tényezők nélkül, nagy műtét 40 éves kor alatt kockázati tényezők nélkül Nagy kockázat: nagy műtét 60 év felett vagy 40-60 év között kockázati tényezőkkel

Thromboemboliák megelőzéséről protokoll II. Igen nagy kockázat: Nagy műtét 40 éves kor felett+hypercoagulabilis állapot, kórelőzményben vénás thromboembólia, csípő-térd protézis, csípőműtét, poly-traumatisatio, gerincvelő sérülés Kis műtét: 30 percnél rövidebb, jóindulatú betegség miatt, testüreg megnyitásával nem járó Nagy műtét: 30 percnél hosszabb, intratrachealis narcosisban végzett műtét

Thromboemboliák megelőzéséről protokoll III. Profilaxis indokoltsága: kis kockázat lehetséges, közepes kockázat indokolt, nagy kockázat kell, igen nagy kockázat muszáj (az utolsó három esetben, tehát szükséges) Gyakran feltétel, hogy a kezelés a műtét előtt megkezdődjön és a műtét után hosszú ideig legalább a teljes mobilizálásig tartson, szakterületenkénti eltérő elvárások

Thromboembóliák megelőzéséről protokoll IV. Szakterületenkénti kockázati kategóriák: Sebészet, urológia, nőgyógyászat: laparoszkóp mindig nagy műtét legalább közepes kockázat, Szülészet: 40 év a választóvonal kis és közepes kockázat között, praeclampsia, ismételt spontán vetélés, inrauterin elhalás közepes kockázat Császármetszés: 35 év a választóvonal kis és közepes kockázat között

Thromboembóliák megelőzéséről protokoll V. Idegsebészet: dissectómia, 40 év alatt közepes , agyi metastasis, stroke nagy kockázat, Ortopédia: csípő, térd arthroscopia nagy kockázat Traumatológia: gerincvelő, medence, csípő combcsont, térd nagy sérülés nagy kockázat Belgyógyászat: 70 felett és inmobilizáció nagy kockázat, 72 óra inmobilizáció életkortól függetlenül közepes kockázat

Veszélyes üzem felelősség I. Fokozott veszéllyel járó tevékenység, gépi eszközök Mentesülés lehetőségei: működési körön kívül eső és elháríthatatlan ok, mint együttes feltétel Veszélyes üzemi felelősség előfordulási helyei, az egészségügy ma még ritka Elévülési idő három év

Veszélyes üzem felelősség II. Veszélyes üzem felelősség és egészségügy: Teljes elutasítás érdemi indoka nincs-múlt Nem egészségügyi szolgáltatás céljára szolgáló gépi erővel működő eszközök az egészségügyben (lift, személygépkocsi) -múlt Kifejezetten egészségügyi célra szolgáló gépi erővel működő eszköz egészségügyi célra történő igénybevételekor, ha a károkozás üzemzavarra vezethető vissza - jelen

Veszélyes üzem felelősség III. Kifejezetten egészségügyi szolgáltatás céljára szolgáló gépi erővel működő eszközök egészségügyi célra történő igénybevétele, más hasonló eszközzel vagy veszélyes anyaggal kölcsönhatásban - jelen Kifejezetten egészségügyi szolgáltatás céljára szolgáló gépi erővel működő eszköz egészségügyi célra történő működése, bonyolult nem gépi eszközök - jövő? Egyes szakterületek,egész egészségügy- soha

Veszélyes üzem felelősség IV. Bírói gyakorlat, nincs általános meghatározás, általános tiltás, egyedi elbírálás (306/2002 BH) Inkubátor lehet veszélyes üzem ítélet 1991 Veszélyes üzemek találkozása indok a fokozott felelősségre 251/2005 BH. Várható egyedi esetek növekedése, működés is lehet a felelősség alapja

Kártalanítási felelősség Kártérítési és kártalanítási felelősség különbsége a felróhatóság alapján Kártalanítási tényállás felróhatóság setén csak kártérítési felelősséggé változik Kártalanítás esetei törvényben Kártalanítást az állam nyújtja, pénzügyminiszter képvisel a perekben Vagyoni és nem vagyoni kártalanítás

Kártalanítás és egészségügy I. Kártalanítás eseti Egészségügyi törvényben: Kötelező védőoltás, orvos-biológiai kutatás szerv-szövet eltávolítás,véradás vérkészítmény kapása 2005 novemberig gyógyszeralkalmazás és kutatás területén végső eszközként, de 2005. évi XCL törvény eltörölte, tág gyártói termékfelelősség

Kártalanítás és egészségügy II. Kártalanításra jogosult: védőoltásra kötelezett orvos-biológiai kutatás alanya donor véradó vérkészítményt kapó mindegyik esetben, illetve a fenteik halálakor az eltartott hozzátartozó

Kártalanítás az egészségügyben II. Kártalanítás igazságtalanságai: gyermek károsodik, szülő nem kaphat kártalanítást nem eltartott hozzátartozó gyermek meghal, eltartott hozzátartozó nincs,kártalanítás sincs felnőtt károsodik vagy meghal a házastárs nem eltartott, tehát nem kaphat kártalanítást csak ha van eltartott gyermek

Hepatitis károsodás Kártalanításon belül már önálló gyakorlat: 1997 előtti esetre gyógyszer szabály Valószínűség okozatossági szerepe (863 Eh.) Elévülés nyugszik a teljes körű ismeretig (1120 Elvi határozat) Veleszületett vérzékenyek állami kártalanítása kormányhatározat alapján: egyösszegű kártalanítás, havi járadék, infláció követés, nem vitatott ok-okozati összefüggés

Kártalanítás és egészségügy jövője Kötelező védőoltás miatti kártalanítás kálváriája Hepatitis miatti kiszélesített jogszabályi kártalanítás? Kiskorúnak megítélt vagyoni károk Eltartott szó törlése a jogosultak közül Esetek csökkentése: vérkészítmény - termékfelelősség kutatás gyógyszerszabály?

Szülészet-nőgyógyászat Terhes-gondozás és néhány típus ügye Down kór és végtaghiányos károsodásokkal kapcsolatos mulasztások Magzatok elhalása Szülés körüli néhány típus ügy Császármetszés vagy nem?

Terhes-gondozás Hiányos alapvizsgálatok Labor baktériumot mutat és nem történik tenyésztés, megfelelő antibiotikum kezelés Terhességi cukorbetegség fel nem ismerése, indokolt OGGT vizsgálat elmaradása Ikerterhességnél az indokolt befektetés elmaradása 20-36 hét között UH vizsgálatok elmaradása, nem megfelelő szakképzettségű vizsgáló

Fejlődési rendellenességek I. Down-kór felismerésével kapcsolatban protokoll UH szűrés tarkóredő vastagság, AFP, ismételt AFP, vér biokémiai markerei, chorionbiopszia, amniocentézis Vizsgálatok elrendelése, időbelisége Invazív vizsgálatok indokoltsága, tájékoztatás kromoszómavizsgálatról, fokozott szülői aggodalom is indok, döntést terhes hozza

Fejlődési rendellenesség II. Egyéb fejlődési rendellenességek, különösen végtaghiány: Második UH 18 héten, „B” kategóriájú végezze Ami nem látszik az lehet, hogy nincs, UH lelet dokumentálása Célzott UH kötelező, indokolt, ekkor a lehetőségről kell tájékoztatni a nagyobb esély miatt

Fejlődési rendellenesség III. Kár kérdése: A fejlődési rendellenességet nem a szolgáltató okozza, a hiba a nem megfelelő tájékoztatás és emiatt a terhesség-megszakítás elmaradása Fejlődési rendellenességről tájékoztatni kell, ha annak esélye 50% alatti is 747 Eh. Fejlődési rendellenességgel született gyerek kártérítési igénye 1206 Eh. Egészséges gyermek megszületése miatt nincs vagyoni kártérítés 941 Eh.

Magzat elhalása,szülés körüli mulasztás Magzatmozgás észlelésének elmaradása után megfelelő diagnosztika (UH, CTG elmaradása) Terminustúllépés, túlhordás a szükséges vizsgálatok (naponta NST,más-naponta amnioszkópia, hetente OTT, m. víz UH vizsgálat, hetente flowmetria) elmaradása Elhúzódó szülés beavatkozás nélkül

Császármetszés vagy nem? Bírói gyakorlat profilaktikus császármetszés szemléletű, indikációk fennállását a szakvéleménytől eltérően is megállapítja Szülés észlelése, dokumentáció, CTG 630 Eh. alapján felvetődik a természetes szülés akkor indokolt, ha a császármetszés nem, mikor nagyobb az esély Protokoll a császármetszésről

Műtétes szakmák I. Sebészet, urológia, nőgyógyászat: Varratelégtelenség önmagában nem felróható, de időben kell észlelni, és elhárítani Laparoszkópia: eszköz bevezetéskori ér és bélsérülés, gázfeltöltés következményei,műét alatti ér-bél sérülés, beavatkozás kockázata, de észlelés, más műtétre történő áttérés, elhárítás, protokoll Fertőzés

Műtétes szakmák II. Traumatológia és ortopédia is: Felismerési hiányosságok - indokolt képalkotó vizsgálatok hiánya leggyakoribb: vakbélgyulladás, bélelzáródás, törések, különösen ha több törés is van Indokolatlan műtét, különösen a fenti területeken, amikor még a konzervatív kezelés is elég lenne, illetve amikor a műtét indokolt lehet, de egyéb ok pl. életkor azt gátolhatná

Plasztikai sebészet Helyreállító és esztétikai beavatkozás 17/2003 BH Igény alapja egészségkárosodás vagy csak a tetszési index Leggyakoribb kockázatok asszimetria, hegesedés, fertőzés, indokolatlan műtét, nem megfelelő implantátum méret. Jó tájékoztatással kivédhető a felelősség

Egynapos sebészet I. A beteg egészségi állapotának rossz megítélése -16/2002 ESZCSM rendelet és szabálykönyv előírja mikor lehet egynapos sebészetet végezni A rendeletekben meghatározottaktól eltérő műtét végzése Tárgyi és személyi feltételek megszegése Nem megfelelő háttérintézmény biztosítása

Egynapos sebészet II. Utógondozási körülmények ellenőrzésének elmulasztása Nem megfelelő kontroll vizsgálatok Nem megfelelő betegtájékoztatás:egynapos sebészet ténye, kórházi kezelés ideje, fokozott kockázatok Működési engedély hiányosságai Beavatkozások általános kockázatai

Fogorvos Csendes kártérítési igények, sok egyezség, alacsony kártérítési összeg, sok ügy Fogpótlások érintkezési hibája, koronák rossz ínyszéli záródása, hidak, koronák leesése, ellazulása,tévedésből jó fog eltávolítása stb. Tájékoztatás fokozott szerepe ritkán írásbeli, elnagyolt dokumentáció, invazív beavatkozások írásbeli hozzájárulás

Háziorvos, ügyelet Szaporodó kártérítési ügyek, több a haláleset miatti igény, károsodásnál kisebb súlyú eljárások Betegség felismerési hiányosság, eszközök hiánya, elmulasztott vizsgálatok, szakmai hozzá nem értés Késedelem, egyetemleges igény kórházzal Magánszolgáltató alperes, engedély?

Belgyógyászat és társszakmák Magas-vérnyomás kivizsgálásának elmaradása Cukorbetegség felismerésének elmaradása, nem megfelelő kezelés Kardiológia: infarktus akut felismerésének elmaradása, illetve az oda vezető folyamatok észlelésének hiánya Nem gyakori, szinte mind haláleset

Kártérítés extra I. Károsulti közrehatás -egy károsult magatartása a többi kártérítés igényére is kihat, nem vagyoni kártérítés csökkentett összegben Egyetemleges károkozói felelősség: ritka, de elképzelhető, hogy a halálért többen felelősek, az egészségkárosodásnál ez inkább előfordul

Kártérítés extra II. Több hiba egy kártérítési felelősség, hibák számának csökkenése nem csökkenti a kártérítés összegszerűségét Közbenső ítélet után a kártérítési felelősség eldöntött, nem lehetséges, hogy károsult ilyenkor ne kapjon kártérítést a kérdés a mérték (1203 Elvi határozat)

Kártérítés extra III. Kár az életveszélyes állapot, a nem maradandó károsodás is csak összegszerűség alacsonyabb Halálos betegnél a gyógyulás, túlélés esélyének elvétele is megalapozza a kártérítési felelőséget csak a kártérítés mértéke igazodik a túlélési időhöz

Kártérítés extra IV. Sérül: egészségkárosodás esetén az egészséghez való jog (Ptk), halálesetnél teljes és egységes családi élethez való jog ( bírói gyakorlat) Boncolás hiánya régen mentesülést jelentett, büntető eljárásban ma is, nem igazolható összefüggés, polgári jogi felelősség legvalószínűbb halálok az iratok alapján

Kártérítés extra V. Elévülés: Kár okozás, bekövetkezés, tudomásszerzés, bejelentés ideje eltérhet Károkosodás bekövetkeztekor kezdődik Nyugvás és tudomásszerzés feltételei, perindítási kötelezettség Elévülés megszakításának formai előírásai 44/2001 irányelv külföldi károkozás miatti eljárás Magyarországon