Tápanyag-gazdálkodás Berényi Üveges Judit Sztahura Erzsébet

Talaj, termőföld – tájvédelem Agrár-környezetvédelemi és KAT Intézkedések Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat Olyan mezőgazdálkodást kell megcéloznunk, amely úgy állít elő értékes, egészséges és piacképes élelmiszereket valamint nyersanyagokat, hogy közben megőrzi a vidéket, a környezetet és benne az embert és közösségeit. Talaj, termőföld – tájvédelem

A hazai földhasznosítás uniós összehasonlítása1) Megnevezés EU-15 EU-10 EU-25 Magyarország Mezőgazdasági terület - összesen (1000 ha) 140987 38209 179196 5864 - aránya az összes területből, % 43,5 51,7 45,0 63,1 Szántóterület 74125 28663 102788 4513 - aránya a mezőgazdasági területből, % 52,6 75,0 57,4 76,9

Tápanyag-gazdálkodás Gazdaságosság Agrárkörnyezet védelme (talajvédelem - talajvizsgálatra alapozottan) Gazdálkodási Napló (Nyilvántartás vezetése) AKG, KAT, Nitrátérzékeny terület

A talajvizsgálatot előíró jogszabályok Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet előírásai alapján a vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén a gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell végeztetni 5 évente, ha jogszabály másként nem rendelkezik ("Helyes gazdálkodási gyakorlat„ = jogszabályok + előírások) A 150/2004. (X.12) FVM rendelet értelmében a különböző agrár-környezetgazdálkodási célprogramoknál bővített, vagy teljes körű talajvizsgálatokat kell elvégezni a program első és utolsó gazdasági évében. 151/2004. (X. 13.) FVM rendelet ételmében az a földhasználó vehet igénybe KAT támogatást, aki vállalja, hogy a támogatás igénylése esetén a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”előírásait a gazdasága teljes területén betartja;” 49/2001 (IV.3) Kom rendelet. műtrágya használata esetén talajvizsgálat HGGY része a HMGY a nitrátérzékeny területen

A 4/2004. (I.13.) FVM rendelet 2. § a követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén. II. Melléklet 3. Tápanyag-gazdálkodás 1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K20) 2. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat 3. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket Megjegyzés: Ha az elõírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a határértékeket meghaladó mennyiségben határoz meg hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termõföldre.

3. Tápanyag-gazdálkodás

1. Mennyiségi korlátozás nitrátérzékeny területen 170 kg/ha szerves N Trágyázási szabályok 1. Mennyiségi korlátozás nitrátérzékeny területen 170 kg/ha szerves N 2. Trágyázási tilalmi időszak december 1. és február 15. között. 3. Trágyakijuttatás erősen lejtős mezőgazdasági területen (20%<) csak fedetten vagy injektálva 4. Trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajokon (5 cm) 5. A trágyázás szabályai a vizek környezetében 7. Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai (hígtrágya hasznosítása, istállótrágya felhasználása, műtrágyázás szabályai) FONTOS ! A 272006. (II.7.) Korm. rendelet 1. Melléklete megváltoztatta a nitrátérzékeny területek körét!!!

Talaj mintavétel Egy átlagminta max. 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja a 5 hektárt úgy a parcellát 5 hektáros -lehetőleg homogén- mintavételi területekre kell bontani. Több termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel jellemezhetők. Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből és egységes módszerrel kell venni: szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát állókultúráknál, max 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát. A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40, cm szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni.

A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni: szántóföldi kultúra esetén a tábla szélen 20 m-es sávban, a forgókban, szalmakazlak helyén, műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén, állatok delelő helyén.   A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Talajminta vehető még: az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével, tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével, szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével.

Talaj mintavétel A tápanyag-gazdálkodás legkritikusabb pontja Az esetleges hiba 90%-ban a mintavételből ered Mintavételi parcellák kijelölése (homogenitás, lejtő, vizes foltok, eltérő talajtípusok –lejtésviszonyok - figyelembe vétele) A parcellák rögzítése, legközelebb is ugyanúgy vegyék a mintát, mert eltérő eredmények lehetnek A tábla átlag képzésnél a kiugró értékeket ne vegye bele (nagy táblák esetében)

Talajvizsgálati típusok Szűkített talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O. A bővített talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu. A teljeskörű talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu+toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As A toxikus elemvizsgálat csak a felszíni talajrétegből szedett mintákból szükséges.

Amennyiben egy területen a toxikus elemtartalom meghaladja a határértéket, az adott terület szennyezettnek tekinthető. A határértékeket a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-FVM-EüM-KHVM együttes rendelet tartalmazza. Amennyiben a toxikus elemtartalom megközelíti a szennyezettségi határértéket célszerű növényvizsgálattal ellenőrizni a növények toxikus elemtartalmát.  

Talajra vonatkozó szennyezettségi határértékek 1. táblázat Talajra vonatkozó szennyezettségi határértékek „Összes” kioldható toxikus elem Határérték mg/kg szárazanyag Króm összes 75 Nikkel 40 Réz Cink 200 Arzén 15 Kadmium 1 Higany 0,5 Ólom 100

bővített a program első és utolsó évében 170   2. a.) Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram-csoport célprogramok talajvizsgálat típusa tápanyag-gazdálkodási terv kötelező N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás talajjavításra vonatkozó korlátozás A.1. szántóföldi gazdálkodás bővített a program első és utolsó évében igen 170 nincs A.2. Tanyás gazdálkodás 120 nem engedélyezett A.3. Méhlegelő célra növénytermesztés nem nem megengedett Nem engedélyezett A.4. Integrált szántóföldi növénytermesztés teljes körű a program első és utolsó évében Nincs

bővített a program első és utolsó évében 120 A.5. Ökológiai szántóföldi növénytermesztés teljes körű a program első és utolsó évében igen (külön szabályozás) nincs A.6. Hosszútávú területpihentetés nem trágyázás nem megengedet trágyázás nem megengedett A.7. Ritka szántóföldi növény és zöldségfajták termesztése bővített a program első és utolsó évében 120 A.8.1. ÉTT szántóföldi növénytermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal 90 A.8.2. Szántóföldi növénytermesztés madár élőhelyfejlesztési előírásokkal kizárólag mélylazítás megengedett 5 évente

bővített a program első és utolsó évében 90 csak felülvetéskor célprogramok talajvizsgálat típusa tápanyag-gazdálkodási terv kötelező N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás talajjavításra vonatkozó korlátozás A.8.3. Lucernatermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal bővített a program első és utolsó évében igen 90 csak felülvetéskor nincs A.8.4. szántóföldi növénytermesztés élőhelyfejlesztési előírásokkal 90, mélyművelés 5 évente csak egyszer

2.b.) Gyepterületek agrár-környezetgazdálkodási intézkedései   célprogramok talajvizsgálat típusa tápanyag-gazdálkodási terv kötelező N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás talajjavítás B.1.a. Füves élőhelyek kezelése nincs Nem műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával B.1.b. Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) nem 90 műtrágyázás csak telepítéskor engedélyezett B.2. Ökológiai gyepgazdálkodás (külön szabályozás)

B.3.1 Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal nincs nem műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával B.3.2. Gyepgazdálkodás haris élőhelyfejlesztési előírásokkal B.3.3. Gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal B.3.4. Gyeptelepítés ÉTT területeken 80 műtrágyázás csak telepítéskor megengedett

2. c.) Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási intézkedések   célprogramok talajvizsgálat típusa tápanyag-gazdálkodási terv kötelező N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás talajjavítás C.1. Integrált ültetvény Teljes-körű talajvizsgálat a program első és utolsó évében igen nincs Nincs fagyvédelmi öntözés kivételével csak alacsony intenzitású öntözés megengedett C.2. Ökológiai ültetvény (külön szabályozás)

  Kedvezőtlen Adottságú Területeken (továbbiakban KAT) valamint valamennyi, a fentiekben külön nem szabályozott esetekben a 4/2004. (I.13) FVM rendelet szerinti, (ill. 49/2001. (IV.3.) Korm. rend.ben) foglaltak az irányadók

Az egyes programokhoz előírt talajvizsgálati típusok Bővített talajvizsgálat: Alapszintű szántóföldi célprogramnál Tanyás gazdálkodás célprogramnál Ritka szántóföldi növények és zöldségfajták termesztése célprogramnál ÉTT Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál ÉTT Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál ÉTT Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál ÉTT Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál

Az egyes programokhoz előírt talajvizsgálati típusok Teljeskörű talajvizsgálat Integrált szántóföldi célprogramnál Ökológiai szántóföldi célprogramnál Integrált ültetvény célprogramnál Ökológiai ültetvény célprogramnál

Környezetkímélő tápanyaggazdálkodás Környezetvédelmi szempontok Gazdasági szempontok Környezetvédelmi szempontok Hiányában: Mennyiségi -termés Csökkenése Minőségi -tápanyagfelvételi zavarok Közvetlen ok: Közvetett okok:

Tápanyag hasznosulást befolyásoló tényezők - mennyi van a talajban TALAJVIZSGÁLAT - mekkora a gyökér tömege - milyen a talaj állapota (tömődöttség, kémhatás, szerkezet, fizikai féleség stb.) - - hő - fény ~klimatikus tényezők - nedvesség ~Tápelem arány: - szinergizmus, antagonizmus - mi a növény igénye

TRÁGYÁZÁS: függ a trágyaellátás lehetőségétől, technikai színvonaltól - szerves (tápanyag szolgáltató, szerkezetjavító) (istállótrágya, hígtrágya, komposztok, szennyvizek-szennyvíziszapok egyéb termésnövelők) !!!! Talajkondíciót javító – tápanyag hasznosulás, vízgazdálkodás, pufferkapacitás hígtrágya, szennyvíz-szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes „hulladék”: talajtani szakvélemény alapján, - műtrágyák - zöldtrágya

szaktanácsadási módszereknek a következő feltételeket kell kielégítenie: Ø      Vegye figyelembe a terület környezeti érzékenysége szerinti besorolást. A környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer talaj-, esetenként diagnosztikai célú növényvizsgálatokon, tápelem mérlegeken alapuljon.       A szaktanács vegye figyelembe az adott termőhely ökológiai adottságainak megfelelő, gazdaságosan elérhető termésszintet, a növény fajlagos tápelem igényét, a talaj tápelem szolgáltatását, a korrekciós tényezőket (tápelemigény – műtrágyaigény!)      Terjedjen ki a makro- (N,P,K), mezo- (Ca, Mg) és mikroelemek (Cu, Zn, Mn) tápelemek utánpótlására (Zn hiány, réz többlet, de nagy szervesanyagtartalmú talajokon hiány).

szaktanácsadási módszereknek a következő feltételeket kell kielégítenie: A legkritikusabb a nitrogén mennyiségnek meghatározása, mivel az nagyon mobil, -    A rendszeresen adott N-fölösleg felhalmozódik a gyökérzóna alsó szintjén, majd a csapadékos években egyre mélyebbre mosódik. -    Az ammónium nagyon jól adszorbeálódhat a talajkolloidok felületén, megkötődhet az agyagásványok rácsaiban, de levegős talajban nitráttá alakul, emiatt a nitrogén lemosódás megszüntetése ammónium formájú nitrogén trágyázással sem oldható meg. A karbamid átalakulása azonban lényegesen lassabb. Kritikus területen javasoljon az ásványi nitrogén meghatározást

Ø Használja ki a vetésforgó, illetve vetésváltás előnyeit.    Ø    A szaktanácsnak tartalmaznia kell a Helyes mezőgazdasági gyakorlat tápanyag-gazdálkodással összefüggő elemeit, pl. az adott területen mikor nem szabad trágyázni, a lejtőviszonyokat, felszíni vizek közelségét a trágyaadagok megállapításakor hogyan kell figyelembe venni stb. HMGY része a HGGY-nek !!! Ø      Használja ki a vetésforgó, illetve vetésváltás előnyeit. -  Pillangós elővetemény esetén a nitrogén szükséglet 20-30 kg/ha-ral csökkenthető. A tarlómaradványok lebontásához adott nitrogén-mennyiséget nem többlet igényként, hanem a következő növény alá előre kiadott tápanyagként kell kezelni. A pillangósok alá pedig csak indító N-műtrágya szükséges, 20-40 kg/ha mennyiségben. Ø      Tegyen javaslatot a trágyázás optimális időpontjára és dózisára. Ø   A széles választékból a talaj tulajdonságainak, illetve a növény igényének legjobban megfelelő trágyaszert javasolja (kémhatás, sótűrés) Ø    A felhasználandó szervestrágyák (istálló, komposzt, hígtrágya stb.) dózisát beltartalmi vizsgálatokra alapozva adja meg. Amennyiben nem áll rendelkezésre trágyavizsgálati adat az irodalmi adatokat kell figyelembe venni. (A javasolt értékeket lásd az 1 táblázatban)  

Ezt a mérleg számításánál is így kell figyelembe venni. A szervestrágyák hasznosulásánál figyelembe kell venni annak időbeni megoszlását, amely nitrogén esetében különböző irodalmak szerint az első évben átlagosan 40-60 %, a második évben 30-25 %, a harmadik évben 20-10 %. Az első szám a kötöttebb talajokat mutatja. Ezt a mérleg számításánál is így kell figyelembe venni.   A Helyes mezőgazdasági gyakorlat érvényesítéséhez, ellenőrzéséhez a Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat a szerves trágyák átlagos/összes nitrogéntartalmát az alábbiak szerint adta meg. N-tartalom % (eredeti nedvességtartalomra számított) Szervestrágya típus Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Vegyes 0,5 0,6 0,7 1,0 0,8  

Fontosabb szervestágyák beltartalma (%) marhatrágya 0,4-0,5 (N) 0,15-0,4 (P2O5) 0,2-0,3 (K2O) sertés 0,45-0,5 0,1-0,2 0,5-0,7 baromfi 0,4-0,1 0,25-1,25 0,3-1,5 juh 0,4-0,8 0,1-0,3 ló 0,5-0,6 0,2-0,6

istállótrágya minőség mellett A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása homok és homokos vályog ( KA < 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004) Tartam-hatás   N P2O5 kg/10 t K2O gyenge közepes jó istállótrágya minőség mellett 1. év 12 15 20 10 30 40 2. év 8 7 25 3. év 4 6 3 5 Összesen 24 36 48 60 80

istállótrágya minőség mellett A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása vályog, agyagos vályog és agyag ( KA > 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004) Tartam-hatás   N P2O5 kg/10 t K2O gyenge közepes jó istállótrágya minőség mellett 1. év 10 14 18 8 15 20 30 2. év 11 6 25 3. év 7 9 3 5 12

I.   Talajvizsgálat – II. Tervezett termésszint (megelőző öt év legnagyobb termésszintje)     III.   Talajvizsgálat- termőhelyi besorolás = Tápanyagellátottság (igen gyenge………igen jó, túlzott) IV.   Meghatározni az adott termőhelyen a növény fajlagos tápanyagigényét – talajellátottság függvénye  V.   Meghatározni a tervezett termés műtrágya hatóanyag szükségletét ( Fajlagos tápanyagigény x tervezett termés = h. a. kg/ha)

VI.      Korrekciók: elővetemény hatás: 1 éves pillangósnál a számított N hatóanyagot 20-30 kg/ha –ral, míg évelő pillangós után első évben 30 kg/ha –ral, második évben 20 kg/ha-ral csökkenthetjük (homokon, sekély termőrétegű illetve gyengén humuszos talajon nem érdemes). szármaradvány : 1 t szármaradvány lebontásához 8-10 kg N-t adunk a pentozán hatás kivédésére Szármaradvány alászántás esetén K igény csökken kalászos ill. kukorica után 10 kg illetve napraforgónál 30 kg/szemtermés tonnánként jó ellátottságú talajon, közepes ellátottságnál ez a felével értelmezhető elemi kár esetén terméskiesés: közepesnél jobb ellátottságú talajon a műtrágya hatóanyag 50%-a figyelembe vehető

istállótrágya hatása: lsd. Előbb Kémhatás: savanyú (pHKCl)<5, mésztartalom > 7% foszfor megkötődik, általában nagyobb dózis (Sarkadi rendszere figyelembe veszi) Agyagásványok: szmektitek megkötik a káliumot Helyszíni talajmintavétel, talajvizsgálatra alapozott szaktanács FONTOS, MERT pl. soktényezős lehet a hiánytünet pl. Klorózis

A vas relatív hiánya, ionantagonizmus A növények vasellátása főleg karbonátos talajokon lehet kritikus. A Ca-tartalom és kis K-tartalom akadályozott a Fe, Mg, K stb. felvétele is, Nagy a Mn:Fe arány. Minthogy a Mn a Fe konkurense. Egészséges állapotok között a Fe/Mn aránya 2:1 - (3:1) értékek között változik. Tartós cink, ill erős foszfortrágyázás is inaktiválja a vasat. A vashiányt a nehézfémek a következő sorrend szerint fokozzák a talaj-növény kapcsolatban: Cu < Ni < Co < Zn < Cr < Mn. A NO3-N jelenléte gátolja, az NH4-N jelenléte viszont elősegíti a vas felvételét. A savanyú talajokban (pH < 5,5) a talaj pH-csökkenésével egyre több alumíniumion kerül a talajkolloidokról a talajoldatba, amely gátolja, pl. a Mg, Fe felvételét is, csökkentve ezzel a klorofilképzést Humuszanyagok hiánya, ill. a túlzott mértékű adagolása is vashiányt eredményez.

Mérlegszámítás – talajvizsgálati eredmény hiányában, ill Mérlegszámítás – talajvizsgálati eredmény hiányában, ill. gazdaságosság miatt évente, ellenőrzés Környezetkímélő gazdálkodás esetén ajánlott tápanyagmérlegeket készíteni a fő tápelemek vonatkozásában Célja, hogy meghatározzuk az adott tábla tápanyagmérlegét, vagyis a kijuttatott és elvitt tápelemek különbségét. Lehetővé teszi a fő és melléktermék tápanyagtartalmának külön kezelését

Mérlegszámítás Egyszerű mérlegszámítási módszer: Beviteli oldal: műtrágyával, istállótrágyával, hígtrágyával, szennyvíziszappal, komposzttal, egyéb szerves anyaggal bevitt hatóanyag, valamint az elővetemény, táblán maradó bemunkált szármaradvány, egyéb korrekciós tényezők Kivonási oldal: a betakarított és a tábláról lekerülő fő és melléktermékek (kivéve, ha a táblán marad!)

Mérlegszámítás Hatóanyag főtermékben melléktermékben összesen kukorica szem szár Nitrogén (N) (kg/ha) 14X+1 3X+24 17X+25 Foszfor (P2O5) (kg/ha) 7,3X+2 1X+21 8X+23 Kálium (K2O) (kg/ha) 3,7X+7 12X+36 15,7X+43

Mérlegszámítás példa Hatóanyag főtermékben Melléktermékben (csak akkor, ha elvisszük a tábláról) összesen Kukorica X=8 t/ha szem szár Nitrogén (N) (kg/ha) 14*8+1=113 3*8+24=48 17*8+25=161 Foszfor (P2O5) (kg/ha) 7,3*8+2=60,4 1*8+21=29 8*8+23=87 Kálium (K2O) (kg/ha) 3,7*8+7=29,6 12*8+36=132 15,7*8+43= 168,6

Mérlegszámítás példa Kukorica X=8 t/ha Összes igény Fajlagos tápelem igény Nitrogén (N) (kg/ha) 17*8+25=161 161/8 = 20 kg/t Foszfor (P2O5) (kg/ha) 8*8+23=87 87/8 = 10,88 kg/t Kálium (K2O) (kg/ha) 15,7*8+43= 168,6 168/8 = 21 kg/t

Tápanyag-visszapótlás mérlegszámítás alapján Jó ellátottságú területen foszfor és kálium esetén elegendő az adott év termésének ismeretében meghatározni a lekerült tápanyagokat, és ezt visszapótolni, mert a jó ellátottságú talaj bármilyen növény foszfor és káliumigényét ki tudja elégíteni. Nitrogén esetében több tényező is szerepet játszik (lemosódás, nitrogénmegkötés a levegőből, tarlómaradványok hatása stb.) ezért a tápanyag-visszapótlást csak egyszerűsített mérlegszámításra alapozni nem célszerű Őszi búza, csemege kukorica, burgonya, cukkorrépa, napraforgó, szárazborsó kidolgozott !!!!

Válogatott ajánlott irodalom Buzás István: A növénytáplálás zsebkönyve, Mezőgazdasági Kiadó 1983 Füleky György (szerk.): Tápanyag-gazdálkodás, Mezőgazda Kiadó 1999 Terbe István-Csathó Péter: Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodása szabadföldi zöldségtermesztésben. 2004