Tápelemvisszapótlás.

Az előadások a következő témára: "Tápelemvisszapótlás."— Előadás másolata:

1 Tápelemvisszapótlás

2 Liebig törvény N K Ca Mg P Fe Zn

3 TERMÉS c b TALAJ TÁPANYAG TARTALOM

4 Mitscherlich törvény csökkenő hozamnövekedés törvénye

5 Mitscherlich törvény A x - ható tényező pl. műtrágya y - termés
A - maximális termés ahol dy/dx = egységnyi hatótényezőre jutó termésváltozás (A-y) = a maximális terméshez még hiányzó rész

6 Az árbevétel, a trágyázás költségének és jövedelmezőségének alakulás a kiadott trágya mennyiségének függvényében

7 1 t őszi búza megtermesztéséhez javasolt P műtrágya hatóanyag

8 Tápanyag-gazdálkodási módok

9 A műtrágyák tápelemtartalmának érvényesülése az időben

10 Biológiai módszerek

11 Üzemi táblákról mintavétel  Növényanalízis
Üzemi kísérlet  tábla felosztása, kezelése, betakarítása (ha)  nagy parcella – kevés tápelem kezelés Kezelések, Ismétlések, Elrendezés 1 2 3 4 5 Kezelések Ismétlések I. II. III. IV. Például: kezelés: Kontroll (N,P,K = 0) kezelés: N50, K50, P0 kezelés: N50, K50, P25 kezelés: N50, K50, P50 kezelés: N50, K50, P75

12 Kisparcellás kísérlet  sok kezelés, üzemihez hasonló
(100 m2) viszonyok, természetes viszonyok, adott termőhelyre érvényes Mikroparcellás kísérlet  Főleg nemesítési célokra (1 m2) Liziméter  öntözés és tápelem mozgás, párolgás, (1 m2 – 1m) párologtatás vizsgálata Tenyészedénykísérlet  Több talajjal, szabályozott (1-10 kg tömegű talaj) körülmények, kis talajtömeg, kedvező vízellátás

13 Klimatizált növénynevelő  Szabályozott körülmények
(Fitotron) fény, hő, páratartalom Vízkultúra  kutatás, termelés

14 Üzemi kísérlet

15 Kisparcellás kísérlet /1

16 Kisparcellás kísérlet / 2

17 Mikroparcellás kísérlet

18 Tenyészedény kísérlet/1

19 Fitotron

20 Vízkultúra (hydroponika)

21 Talajmintavétel szántóföldön és állókultúrában

22 KÉMIAI TÁPELEM VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

23 HIVATALOS MAGYAR MÓDSZER: AL
Ammónium-laktát-acetát ecetsavas oldata pH = 3.7 A talaj könnyen oldható foszfor és káliumtartalmának meghatározására szolgál Mérési eredmény: AL-P2O5 mgkg-1 talaj AL-K2O mgkg-1 talaj

24 P: Savanyú kémhatásánál fogva
elsősorban a különböző oldékonyságú Ca-foszfátokat oldja. Vizsgálati eredmények korrekciója pH illetve CaCO3 tartalom alapján. K: Az NH4+ ionok nagy mennyisége leszorítja a talajkolloidok felületéről az ott adszorbeált K+ ionokat. Vizsgálati eredmények korrekciója a talaj kötöttsége (KA) alapján.

25 KCl és EDTA kioldás 1 M KCl:
NH4+-N , NO3--N , SO4- , Mg2+ meghatározására EDTA + 0,1M KCl Zn, Cu, Mn, (Mo, B) komplexképzés

26 MŰTRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁS

27 7. 4. 1. 6. 5. 3. 2. Műtrágyázási szaktanácsadás Elvei Módszerei
-növényanalízis - talajvizsgálat 4. Műtrágyák Szervestrágyák (mesterséges tápanyagpótlás) 1. Növény kémiai összetétele 6. Kölcsönhatás a növénnyel (mennyiség, minőség) 5. Kölcsönhatás a talajjal 3. Tápanyagfelvétel 2. Tápanyagok a talajban (természetes tápanyag szolgáltatás)

28 MŰTRÁGYAADAG SZÁMÍTÁS
1. Talajtípus temőhely (I-VI) 2. Növény tervezett termése 3. Tápanyagellátási kategóriák 4. Fajlagos műtrágya hatóanyagígény megállapítása 5. Műtrágyahatóanyag mennyiség kiszámítása 6. Korrekciók 7. Műtrágyázás módja és ideje

29 Talajtípus - temőhely (I-VI)

30 Termőhelyi csoportok I. Csernozjom talajok  mély termőrétegűek
 kiváló a vízgazdálkodásuk  jó a tápanyag-szolgáltató képességük  viszonylag könnyű a művelhetőségük  a legigényesebb szántóföldi növények is sikeresen termeszthetők rajtuk II. Barna erdőtalajok  jó a tápanyag- és vízgazdálkodásuk  megfelelő a művelhetőségük  igényesebb szántóföldi növények is sikeresen és biztonságosan termeszthetők rajtuk  az eróziós károk agrotechnikai eljárásokkal megakadályozhatók

31 III. Kötött réti talajok
 jó tápanyagkészlet, gyenge tápanyag-feltáródás  víztartó képességük nagy, vízvezetésük kedvezőtlen  felmelegedésük lassú  a növénytermesztést az évszakonkénti, főleg a tavaszi magas talajvízállás, valamint a nagyobb esők utáni túltelítődés kedvezőtlenül befolyásolja  művelhetőségük kedvezőtlen  kora tavaszi vetésű, valamint a tartósan magas talajvízállást és vízborítást nem tűrő növények termesztése nem ajánlatos, de a nagy vízigényű növények biztonságos termesztése is korlátozott IV. Laza, homoktalajok  könnyű művelhetőség  kedvezőtlen vízgazdálkodás, kis víztartó képesség, tápanyagok túlzott mozgékonysága  gyakori a széleróziós kártétel  az elérhető termésszint általában kicsi, a termésbiztonság ingadozó  a biztonsággal termeszthető növények száma kevés

32 V. Szikes talajok  fizikai és kémiai tulajdonságaik kedvezőtlenek  víz- és tápanyag-gazdálkodásuk szélsőséges  a viszonylag sikerrel termeszthető növényfajok száma erősen korlátozott  a termésingadozás nagy  leginkább az őszi gabonaféléket (búza, árpa), a késő tavaszi vetésű növényeket és lucernát, esetleg a repcét termeszthetjük viszonylag biztonságosan  gyakran szükséges a kémiai talajjavítás VI. Sekély termőrétegű talajok  kevés a tárolható víz mennyisége  a termesztés korlátozó tényezője a víz  kevés vizet igénylő, rövid tenyészidejű, nyár elején betakarítható növényfajok termeszthetők viszonylag biztonságosan

33 Növény tervezett termése

34 Termésszinthatárok az I. termőhelyen (t/ha)
Növény I. II. III. IV. V. VI. VII. Búza -4,0 -4,7 -5,7 -6,2 -6,9 -7,7 -8,5 Kukorica -5,0 -6,5 -7,4 -8,3 -9,2 -10,0 Cukorrépa -30,0 -36,0 -42,0 -48,0 -55,0 -62,0 -70,0 Burgonya -15,0 -17,5 -20,0 -22,0 -25,0 -,27,5 Borsó -2,0 -2,3 -2,7 -3,1 -3,5 -4,5 Szója -1,5 -1,7 -2,6 -3,0 Bab -0,8 -0,9 -1,2 -1,4 -1,6 -1,8 Lucerna -23,3 -26,6 -29,9 -33,2 -36,6 -40,0 Napraforgó -3,4 -3,9 -4,4 Repce -3,3 -3,6 Olajlen Silókukorica -26,0 -28,0 -31,0 -34,0 -38,0 -46,0 Egynyári szálas -19,0 -23,0 -27,0 -35,5 A VII. termésszint kategória felső hatását meghaladó termések a VIII. kategóriába tartoznak.

35 Tápanyagellátási kategóriák

36 A talaj humusztartalmának határértékei (a N ellátottság megítéléséhez)
Szántóföldi termőhely KA Humusz % Igen gyenge Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó I. -42 -1,50 1,51-1,80 1,81-2,30 2,31-2,80 2,81-3,25 3,26- 42- -2,00 2,01-2,30 2,81-3,30 3,31-3,75 3,76- II. -38 -1,00 1,01-1,25 1,26-1,60 1,61-2,00 2,01-2,50 2,51- 38- -1,25 1,26-1,50 1,51-2,00 2,51-3,00 3,01- III. 38-50 1,26-1,75 1,76-2,55 2,56-3,20 3,21-3,75 51-60 2,51-3,25 3,26-4,00 4,01- 61- -1,75 1,76-2,25 2,26-2,75 2,76-3,50 3,51-4,25 4,26- IV. -30 -0,50 0,51-0,75 0,76-1,00 1,01-1,40 1,41-1,75 1,75- 31-38 0,75 1,01-1,50 V. -1,6 1,61-1,90 1,91-2,25 2,26-2,80 2,81-3,60 3,61- -1,80 1,81-2,10 2,11-2,45 2,46-3,00 3,01-3,80 3,81- 60- 2,31-2,75 2,76-3,20 3,21-4,00 VI. 1,01-1,35 1,36-1,75 1,76-2,15 2,16-2,75 2,76- -1,30 1,31-1,75 2,76-3,25

37 KA I. II. III. IV. V. VI. AL-oldható K2O mg/1000g Termő hely
Igen gyenge gyenge Közepes megfelelő jó sok I. <42 >42 < 150 < 200 321 < 381 < II. 43-50 >50 < 120 < 140 < 160 251 < 276 < 301 < III. 451 < IV. <30 31-38 < 50 < 75 51-75 76-100 76-110 281 < V. 38-50 > 51 < 180 446 < 481 < VI. 341 <

38 I. II. III. IV. V. VI. AL-oldható P2O5 mg/1000g <1% >1% < 80
Termő hely CaCO3% vagy pHKCl Igen gyenge gyenge Közepes megfelelő jó sok I. <1% >1% < 80 < 120 81-110 251 < 301 < II. <5,5 pH 5,5-6,5 >6,5 < 45 < 60 < 75 46-90 61-110 76-120 91-130 201 < 241 < 281 < III. < 100 61-100 221 < 261 < IV. < 50 51-80 81-120 231 < V. <6,5 pH 51-100 VI. < 4 46-75 76-110 76-100 181 < 276 <

39 Fajlagos műtrágya hatóanyagígény
megállapítása

40 Növénycsoport N P2O5 K2O Őszi búza 25 10 18 Kukorica 22 9 20
Hüvelyesek 60 15 40 Napraforgó 50 30 150 Cukorrépa Burgonya 90 * A N-igény egy részét a N-kötő mikroorganizmusok fedezik

41 Őszi búza fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez
Szántóföldi termőhely A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyenge Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó Nitrogén I. 32 30 28 24 20 15 II. 34 27 21 16 III. 33 31 29 26 22 17 IV. 38 36 V. 23 VI. 18 Foszfor 11 7 14 9 25 13 8 10 Kálium 19

42 Burgonya fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez
Szántóföldi termőhely A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyenge Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó Nitrogén I. 6,0 5,5 5,0 4,5 3,5 2,5 II. 7,0 6,5 4,0 3,0 III. 8,5 7,5 3,7 Foszfor 3,3 2,7 1,8 0,8 5,2 4,2 2,8 2,0 1,1 IV. 3,2 2,2 1,4 Kálium 10,0 9,5 9,0 11,5 11,0 10,5 12,0

43 Korrekciók

44 közepes és annál jobb humusz esetén a számított N hatóanyag
ELŐVETEMÉNY HATÁSA - Pillangós növények N igényt csökkenti IV és VI kivételével közepes és annál jobb humusz esetén a számított N hatóanyag Csökkenthető: - egyéves pillangós kgN/ha - évelő pillangós kgN/ha - lucerna 2 éves kgN/ha - Nagy tömegű szervesanyag leszántásakor Kukorica szár 5-10 kg/K2O/t szemtermésenként csökkenti Napraforgószár kg/K2O/t kaszattermésenként csökkenti Őszi búza szalma 5-10 kg/K2O/t szemtermésenként csökkenti - IV, V és VI termőhelyeken 1 t szárazanyaghoz 8 kg N ha N<150 kg/ha - Pozitív NPK mérleg a fel nem használt NPK 50% -a

45 AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA
1 év kg/10t N, kg/10t P2O5, kg/10t K2O 2 év kg/10t N, kg/10t P2O5, kg/10t K2O Hígtrágya hatás: N 1,5 kg/m3, P2O5 0,6 kg/m3, K2O 0,9 kg/m3

46

47 Nmin módszer A talaj 1 m-es rétegében lávő ásványi (min) N mennyiségét 150 kg/ha értékre kell műtrágya vagy szerves trágya nitrogénnel kiegészíteni az Őszi Búza tápanyagellátásához! min N = NO3- + NO2- + NH4+