Versenyképes gazdaság versenyképes szakképzés A szakképzés mint a jövőbe történő befektetés A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megnövekedett szerepvállalása a szakképzésben Dr. Szilágyi János

Nagyot romlott a versenyképességünk, de már túl vagyunk a mélyponton A magyarországi vállalatok versenyképessége már csak a szakképzés rendszerének teljes átalakításával biztosítható. A gazdasági fejlődés gátja a jól képzett szakemberek hiánya! World Economic Forum, Global Competitiveness Index (rank) Forrás:KSH

Hazánk foglalkoztatottsági rátája a hasonló népességszámú országokkal összevetve is rendkívül alacsony A foglalkoztatottak száma Magyarországon és néhány hasonló népességszámú országban, 2009 (millió fő) Forrás: Eurostat Svédország

Forrás: Eurostat Alacsony ifjúsági munkanélküliség és a jó szakképzési rendszer átlag25 éves

A kamarák közjogi feladatai a szakképzésben Gyakorlati képzés felügyelete A tanulószerződések kötése Szakmai záróvizsgákra kamarai delegálás Mestervizsgára felkészítés Mestervizsgáztatás Közjogi feladat Nem közjogi feladat Közjogi feladat Gyak. képzés gazdál- kodó szervezet Gyak. képzés iskolá- ban Iskolai szakmunkás vizsga Felnőtt képzés Iskolai technikus vizsga FSZ képzés Képzés Vizsgáztatás

125 szakmában Szakmai és vizsgaköv. Központi programok Vizsgatételek Szintvizsga feladatbankok SZAKMASZTÁR Fesztivál EURO és WORLDSKILL Tanulószerződés kötés Gyak. szintvizsga Szervezése Vizsgaelnöki delegálás Gyak. Képzőhely akkr. Mesterképzés és vizsg. RFKB társelnöki Képzési, beisk. Szerk. Közjogi feladat Gazdasági kamarák közjogi feladatai a szakképzésben Országos szint Területi szint

Szakképzési feladatok 125 szakmában 390 regisztrált szakértővel Kamarák szakképzési HR kapacitásának térképe 20 megyei és 3 városi kamara:  93 kirendeltség  140 főállású tanácsadó és adminisztrátor Gyakorlati képzési kapacitás kiépítése  9 ezer gazdálkodó, képzőhely  ellenőrzés és akkreditáció  tanulószerződés  tanuló szakmai versenyen  szakértő Vizsgadelegálás  vizsgadelegálás  fő vizsgabizottsági tag  fő szintvizsga  szintvizsga elnök Gazdasági érdekképviseleti szervezetek humánerőforrás kapacitása

 Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása  Központi programok felülvizsgálata  Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása  Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás  Szintvizsgák szervezése, koordinálása  SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése  Közreműködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben A Kormány - Kamara szakképzési keretmegállapodás tartalma: 125 szakmában

1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése. Tanulók számának növelése: expanzió Fő aktivitási területek

• Gyakorlati óraszámok 50%-os növelése a gazdasági igények szerinti tartalom, nyári gyakorlat óraszámának növelése 120 órával • Szakmai záróvizsga idejének csökkentése: 960 perc/ fő; maximum 4 vizsgafeladat/modul • Modulok számának korlátozása: maximum 6 modul/szakképesítés • Szakmai tartalomfejlesztés: új technikák, technológiák beépítése • OKJ-ban szereplő szakképesítések számának racionalizálása, lehetséges szakképesítések összevonása, törlése • Modulok tartalmában való duplikációk, átfedések megszüntetése • Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kulcs- és cselekvési kompetenciák hangsúlyozása •Új központi program struktúra: helyi tantervi részletességgel való kidolgozás • Gyakorlati képzés helyszínének meghatározása: vállalati – üzemi gyakorlati képzés kamarai garanciavállalással, cégek számának megduplázása Szakmai fejlesztőmunka eredményei

Problémák Elméletorientált a szakmunkásképzés rendszere A tanulók alapkészségeinek hiánya A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség, fizikai munka elutasítása Nincs minden iskolára kötelező kerettanterv Óriási a lemorzsolódás, tehetség értelmezése

Problémák és következmények  Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására  Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása  A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességnek kell állítani

 A társadalom túlzottan „akadémikussá” vált. Mindenki törekszik a magasabb iskolai végzettség felé, anélkül, hogy vizsgálná a képzés társadalmi hasznosságát és az elhelyezkedési lehetőségeket. Ezért minden erővel erősíteni kell a szakmai életpálya megismertetését, a szakmunkás tevékenység társadalmi presztízsét vissza kell állítani. Az emberek különbözőek, ezért számukra biztosítani kell a különbözőségeiknek legjobban megfelelő iskolatípust. Aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe  Mindenhol gond az általános iskolai képzés nem megfelelő színvonala. Eltűnt az általános képzésből a gyakorlati tevékenységre, a munkára nevelés, ezért általános iskolai reform kell. Az általános képzésben felmerülő hiányosságokat nem tudja a szakiskola megoldani. Szakképzési reformot befolyásoló tényezők

Európai szakképzési modellek tapasztalatai A szakképzés feladata a sikeres gazdaság munkaerő- piaci igényének kielégítése A képzés nem öncélú: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése:hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. A képzés ideje alatt dolgozni kell, integrálódni a termelési folyamatba

Lemorzsolódás és szakmaelhagyás figyelembe vétele egy képzeletbeli eset Beiskolázott tanulók:100 fő Lemorzsolódás: 30 fő Szakiskolát elvégzők: 70 fő Szakmájukban 9 hónap múlva elhelyezkedők: 21 fő MKIK GVI felmérés alapján 2010

Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: év a legkritikusabb!  között általános iskolába járók száma: lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %)  2010-ben a 18 évet betöltött korosztály létszáma 125 ezer fő ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%)  A 14 éves korosztály rendkívül fogékony a cselekvés központú feladatokra, valós gyakorlati tevékenységekre épülő pedagógiára. Jelentős rétegeket vesztett el a 9-10 osztály bevezetésével a magyar szakképzés, ezzel a magyar munkaerő-piac

Forrás: KSH

Lényegét tekintve vállalati képzés, amelyet az iskolai képzés egészít ki Minél több idő eltöltése az üzemben 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti A tanulót a cég veszi fel!

A német és a magyar duális szakmunkásképzés Német - döntően vállalati képzés - üzemi gyakorlat 4000 óra - munkaviszony a meghatározó - tanulószerződés 90-95% tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet vállalatnál - 9 osztályos általános iskola -közismereti óraszám egységes szakmakép -gazdaság önfinanszírozó Magyar - felerészben vállalati - üzemi gyakorlat 1900 óra - tanulói és munkaviszony - tanulószerződés 80% tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet iskolában - 8 osztályos általános iskola -közismereti óraszám moduláris képzési rendszer -gazdaság szakképzési adó

„ Tanulni annyi, mint é lni a lehetős é ggel ” Paulo Coelho