AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár

Az iskolai rendszerű szakképzés helyzete Alulképzettség Minőségi problémák: a munkaerő foglalkoztathatósága a képzettség minden szintjén rosszabb, mint az uniós átlag Az iskolarendszer nem reagált időben a demográfiai hatásokra: az iskolaszerkezet torzult Az iskolarendszer nem képes rugalmasan reagálni a gazdasági igényekre: szakmaszerkezeti problémák RFKB-k döntései korlátozott hatásúak, nem kellően megalapozottak TISZK-rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot LLL hiányosságok Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb problémái: Alulképzettség: a magas lemorzsolódási arány miatt országosan (nagy területi különbségekkel) magas az alacsonyan iskolázottak száma, akiket nehezen tud a munkaerőpiac befogadni Minőségi problémák: uniós felmérések azt mutatják, hogy a magyar iskolarendszer minden szinten rosszabbul teljesít a minőség tekintetében, mint az uniós átlag Torzult iskolaszerkezet: a demográfiai változásokra a fenntartók nem reagáltak ugyanilyen arányú kapacitás-csökkentéssel, számszerűen ugyanannyi középiskolás jelentős arányváltozást jelent a korosztályon belül, a szakiskolákba sokkal kisebb arányban kerülnek, kevesen tanulnak középfokú szakmát, a szakiskolák kihasználatlanok Szakmaszerkezeti problémák: az iskolák harcolnak a tanulólétszámért, ezért a tanulók egyéni kívánságai jelentik az iskolák számára a keresletet, és nem jelennek meg a munkaerőpiac igényei RFKB döntések, TISZK-rendszer: nem hozták meg a kívánt hatást Lifelong learning, azaz az élethosszig tartó tanulás: jelentős hiányosságok, rendkívül alacsony a felnőttkorban tanulók aránya

Az átalakítás céljai, prioritások Szakmaszerkezet, tartalom és minőség – a gazdaság igényeinek megfelelően A duális képzés kiterjesztése, gyakorlatorientáltabb képzések Átlátható, koordinált, hatékony működés Bemeneti követelmények érvényesítése minden szinten Társadalmi felzárkózás, lehetőség mindenkinek Első szakképesítés mindenkinek hozzáférhetően, az iskolai rendszerben A képzések minden szintjén minőségi javulás

A 2011-ben kihirdetett új jogszabályok a szakképzés újraszabályozására A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (új Szht.) Az OGY a 2011. november 21-i ülésnapon fogadta el. 280/2011. (XII. 20.) Korm. r. a gyakorlati képzés költségeinek a szh. terhére figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (új Szt.) Az OGY a 2011. december 19-i ülésnapon fogadta el.

Az új szakképzési hozzájárulási törvény főbb elemei Kihirdetve: 2011. november 25-én Hatályba lépett: 2012. január 1-jén Átalakult a szakképzési hozzájárulás rendszere: az adózás rendjéről szóló törvény eljárási rendjébe illesztve; az eddiginél lényegesen egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval teljesíthető. Cél, hogy ösztönözze a duális szakképzésben a gazdálkodók szerepvállalását. Átalakult a szakképzési hozzájárulás rendszere – az adózás rendjéről szóló törvény eljárási rendjébe illesztve – oly módon, hogy az a vállalatok számára az eddiginél lényegesen egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval teljesíthető legyen, ugyanakkor ösztönözze a duális szakképzésben a gazdálkodók szerepvállalását.

Differenciált, szakmacsoporthoz igazodó normatív (Ft/fő/év) elszámolható költség a gyakorlati képzés után. A támogatási rendszert átláthatóvá teszi, a szak- és felnőttképzés támogatását szolgálja, egyenlő esélyt biztosítva a támogatásokhoz. Megszűnt a TISZK-eknek közvetlenül nyújtott fejlesztési támogatás rendszere, a felszabaduló forrással a decentralizált támogatási keretek emelkednek. Megszűnt a szakképzési hozzájárulás saját munkavállaló képzésére fordítható része A gyakorlati oktatásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségeire vonatkozóan valamennyi, iskolai rendszerben oktatható szakképesítésre az eddigi adminisztrációigényes, költségnemenkénti elszámolási mód helyett differenciált, szakmacsoporthoz igazodó meghatározott kategóriák szerinti (normatíva (Ft/fő/év) került bevezetésre a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek részére. Ezt a visszaigényléseknél lehet érvényesíteni. A támogatási rendszer befizetéseiből képződő forrásból finanszírozott támogatási rendszer úgy alakult át, hogy az átlátható legyen, a befizetés eredeti célját, azaz a szak- és felnőttképzés támogatását szolgálja, a gazdálkodó szervezet méretétől függetlenül egyenlő esélyt biztosítva a támogatásokhoz. Megszűnt a közvetlenül a szakképző iskoláknak (TISZK-eknek) nyújtott fejlesztési támogatás rendszere, a felszabaduló forrással (ami nagyságrendileg 14 Mrd forint évente) a decentralizáltan odaítélhető, továbbá a tanműhelyek fejlesztésére fordítható támogatási keretek emelkednének. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállaló képzésére fordítható része megszűnik, helyette a munkáltatók a munkavállalók képzését pályázati úton EU-s forrásokból valósíthatnák meg.

Az átalakítás főbb elemei az új szakképzési törvényben Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Duális képzés erősítése Felzárkóztatás (Hídprogramok), sokféle tanulási út, a felnőttoktatás kötelező állami feladat Tanulószerződés újraszabályozása: kiterjesztés egyéb szervezetekre, felelősségi körök tisztázása, tanulókat védő garanciális szabályok Jelentősen kiterjeszti a gazdasági kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben Hatékony, szabályozott pályaorientáció Kötelező, valós visszajelzést adó pályakövetési rendszer A duális képzés kiterjesztéséhez a gazdasági szereplők nagyobb felelősség- és szerepvállalása is szükséges Szabályozott átjárhatóság, különböző tanulási utak biztosítása A tanulószerződés újraszabályozásával a jelenlegi problémák egy része kezelhetővé válik, pl. tisztázott felelősségi körök, szakképzési kerettanterv alapján folyik a gyakorlati képzés a vállalkozóknál is, stb. Gazdasági kamara: Csak részben új feladatok A feladatok egy részét jelenleg megállapodás alapján végzi a kamara, ezentúl törvényben rögzített feladatköre lesz Szakmai kamarák és szakmai szervezetek szerepét rögzíti a törvény minden olyan szakképesítésnél, amely nem tartozik gazdasági kamarához vagy országos érdekképviseleti szervezethez (szvk-ban rögzített) Több feladat esetén a gazdasági kamara koordinációjával, vele együttműködve, együttműködési megállapodás alapján látják el A korai pályaválasztás sikeréhez szükséges egy jól működő pályaorientációs rendszer Fontos a valódi pályakövetés a korrekciók tervezéséhez és végrehajtásához

OKJ, kerettantervek, vizsga OKJ radikális átalakítása: Átláthatóbb képzési kínálat, kevesebb szakma Adott képzési idők Széles alapszakmák elsősorban iskolai rendszerben Ráépülések, specializáció iskolai rendszeren kívül Kötelező kerettantervek a képzés minden szintjén: a tanulószerződésekre is érvényes Tartalmi egységesítés – ellenőrizhetőség Egyenszilárdság, esélyegyenlőség Komplex vizsga : rövidebb vizsgaidők, egyszerűbb, olcsóbb vizsgák, elkülönült vizsgafeladatok helyett komplex szakmai ismeretek felmérése, egységes minőségi követelmények, független vizsgabizottság (négy tagból három külső kérdezőtanár) OKJ: kevesebb szakma: a jelenlegi 437 alapszakma, mintegy 1300 szakképesítés-kimenet helyett 100-150 széles alapszakmát szeretnénk, melyek elsősorban iskolai rendszerben oktathatók, és alapját képezik a későbbi átképzésnek, specializálódásnak Ez azt is jelenti, hogy egyszerűsödik az OKJ szerkezete, csökken az elágazások száma, a ráépülések többsége pedig a felnőttképzés körébe kerül: indokolt, hogy a speciális tudást csak konkrét munkaerő-piaci igény esetén szerezze meg a munkavállaló Adott képzési idők szerepelnek majd, ez a visszaéléseket, nagy minőségi különbségeket kiküszöböli (elsősorban felnőttképzésben volt gond), speciális munkarend (levelező, távoktatás) korlátozása: felnőttoktatásban az esti tagozaton minden szakma oktatható lesz, ezzel a szakmával nem rendelkezők hozzáférését javítjuk, viszont a gyakorlatigényes szakmák ennél alacsonyabb óraszámban nem oktathatók

Szakiskola Szakközépiskola A 3 éves képzés általánossá tétele Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés lehetőleg a képzés második évétől Gyakorlatorientált képzés Zsákutca-jelleg megszüntetése: széles alapszakmák Továbbtanulási utak Szakközépiskola Kötelező komplex szakmai érettségi Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Szakmai érettségi munkakör betöltésére jogosít Szakirányú középfokú tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség Szakirányú felsőfokú tanulmányoknál előny Átjárhatóság minden irányban Szakmacsoportos oktatás helyett ágazatok: OKJ-ban rögzítve

Szakmaszerkezet, TISZK rendszer Megyei fejlesztési és képzési bizottságok TISZK rendszer átalakítása: Uniós támogatásokat nem veszélyeztetve A javaslataikon alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a kormány hozza meg Valós széleskörű intézményi integráció, nagy tagintézményes szakképző intézmények az állami fenntartású körben A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. Hatékony, átlátható működés az egész rendszer szintjén A munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. Általános érvényű szakmaszerkezeti döntés: támogatott, korlátozottan támogatott (fenntartónkénti keretszámokkal) és nem támogatott szakmák meghatározása; nem megy mélyebbre, mint ami valóban tudható! Célja a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci igények érvényesítése a szakképző iskolák kínálatában Fontos, hogy az egyetlen ingyenesen iskolában megszerezhető szakma valóban jó alapot adjon a tanulóknak a munkába álláshoz, továbbképzésekhez, valamint, hogy a társadalom által erre a célra fordított források minél jobban hasznosuljanak Az intézményrendszer átalakítását a TISZK-rendszer tapasztalatait használva, a jelenlegi rendszerre alapozva szervezzük meg Uniós támogatások nem kerülnek veszélybe az átalakítás miatt Cél a tagintézményes, integrált szakképző iskolák révén az állami, önkormányzati fenntartású iskolák körében átláthatóvá és kontrollálhatóvá tenni a szakképzési rendszert A TISZK-eknek továbbra is fontos szerep jut a felnőttképzésben is

A rendszer újraszabályozása 2012-ben A rendszer újraszabályozása Az új Szht. és Szt. végrehajtási rendeletei megjelennek 2012 folyamán. 2012 első félévében: Szt. – új OKJ és követelménymodul kormányrendelet kiadása; SZVK-k és kerettantervek kiadása megkezdődik; vizsgaszabályzat; szakképzési szakértőkre vonatkozó; tanulói juttatás, vizsgaszervezés; MFKB-k; gyakorlati képzők nyilvántartása, szakképzés megkezdése és folytatása. Szht. – általános végrehajtási rendelet és ösztöndíjakra vonatkozó Sok kérdés más, az ágazatot érintő döntésektől és jogszabályoktól függ (köznevelési törvény végrehajtási rendeletei, finanszírozás, állami feladatátvétel)

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!