12. tétel Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ALKALMAZOTT KOMMUNIKÁCIÓ
Advertisements

Kondicionális Eddig: Boole-konnektívumok ( , ,  ) Ezek igazságkonnektívumok (truth-functional connectives) A megfelelő köznyelvi konnektívumok: nem.
Korai fejlesztés a bölcsődénkben
A gyermekek nyelvelsajátítása
Korai fejlesztés, korai intervenció tapasztalatai Biztos Kezdet mentorképzés Velence Meszéna Tamásné Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ.
Mindenki Ságvári Bence másképp VII. Nemzetközi Médiakonferencia, Balatonalmádi, szeptember 25. Az internethasználat jellegzetességei, a kockázatok.
A mondat.
A „HANGOK TANÁTÓL” A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG
Szociális beszéd, egocentrikus beszéd, belső beszéd
Szemiot i ka.
Képességszintek.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
Williams szindróma (WS) diagnosztizálási lehetősége egyszerű kétfülű érthetőség- vizsgálattal Vicsi Klára Beszédakusztikai Laboratórium BME Távközlési.
A beszéd.
A kétnyelvűség kialakulása és fejlődése
A számítógépes nyelvfeldolgozás alapjai
Szociális tanulás formái
Beszédfelismerés és beszédszintézis Spektrális módszerek a beszédfeldolgozásban Takács György 3. előadás Beszedfelism és szint
A szakmai nevelés lényege, célja és feladatai
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Az iskolaérettség kérdése
Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat
A NEVELÉS FOLYAMATA ÉS MÓDSZEREI
Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK
10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői
TÁMOP /2 ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS
Hangtani imétlés.
Érvelés Technika Ziegler Zsolt
I. Előadás Az anyanyelvi nevelés alapjai, célja, területei és elvei
Szinger Veronika HANGTAN Szinger Veronika
Az anyanyelv elsajátításának elméletei
Dajkanyelv - Az anyai beszédmagatartás néhány aspektusa
Óvodáskorú gyermekek szóaktiválásának funkcionális vizsgálata
Magyar nyelvtanulók angol lexikai hangsúlyának akusztikai vizsgálata Nagy Judit SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Angol Alkalmazott Nyelvészeti Program.
Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda Nagy Attila
Konzultációs nap – Minőségfejlesztési Iroda szeptember 18. Fekete Krisztina Fókuszban a formahibák.
A hangerősség Hlasitosť
Albert István Téri Napovi Kisvaszar
TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK AZ IDEGEN NYELV OKTATÁSBAN
Játékház Képes olvasókönyv I.
Az élet igéje április „Testvérek, ne panaszkodjatok egymásra…” (Jak 5,9)
A szövegértési feladatok összeállítása
A szövegértési feladatok összeállítása
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
A „diszes” problémák korai jelei
Meixner Ildikó: Játékház Képes olvasókönyv I.
A zene transzfer hatása a roma gyermekek tehetséggondozásában
Az iskoláskor küszöbén
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
AZ ÖSSZEFÜGGÉS- KEZELÉS
A figyelem pedagógiai szempontból legfontosabb aspektusai (Eisert 1991
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
HEFOP / /1.0 „Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok az Észak-alföldi régió pedagógusképzésében” A „KOTTA” projekt SCHMERCZ.
1. Rész: óvodai matematikai nevelés
A szövegértés-szövegalkotás programcsomag jellemzői
Beszédészlelés fejlesztése óvodáskorban
Beszédinformációs rendszerek Szegmentális és szupraszegmentális elemek a beszédtechnológiában.
AZ AFÁZIÁK TIPOLÓGIAI OSZTÁLYOZÁSA
„Kincsem a szókincsem” játékos szókincsfejlesztés
Márkus Lászlóné Intézményvezető Közoktatási szakértő
Szeretnéd, hogy gyermeked szívesen és gátlások nélkül beszéljen majd angolul? Szeretnéd, ha minél korábban, Te magad vezethetnéd be játékosan az angol.
3 éves gyermekek szűrése, ellátása
Az anyanyelvápolás szerepe a modern kommunikációban
A nyelv mint jelrendszer
A nyelvi tudatosság fejlesztése Meixner Iskola, Szakmai nap
A nyelv és beszéd fejlődése
A pedagógiai kutatás általános kérdései. A téma váza A pedagógiai kutatás tárgya, célja, helye a tudományos kutatások rendszerében A pedagógiai kutatás.
Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához VIHIAV 035
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Alkotó jellegű és játékos gyakorlatok
Előadás másolata:

12. tétel Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT 1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 2.,Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3–6 éveseknél

A 3–6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői Hangérzékelés Pauka K. alapján: Az ingerületek a perifériától a központ felé haladva egyre határozottabb csoportokat alkotnak, mintaelrendeződéseket alkotva ezzel így a beszédszignálból a lényeges elemek kidomborodnak Az újonnan beérkező beszédmintát (fonéma) a már elraktározottakkal szembeállítjuk, és abba a fonémacsoportba tagoljuk, melyekhez leginkább hasonlít.

A mássalhangzók megkülönböztetéséhez a zörej frekvenciapozíciója ad lehetőséget. Magánhangzók megkülönböztetése: 1, fonémaazonosítással 2, fonémaazonosítás a beszélő jellegzetességeinek felismerésével A magánhangzók egyik észlelési módja: frekvenciamaximumok meghatározása alapján különböztetjük meg a magas és mély hangokat (formáns észrevevési küszöb: egy kétformánsú magánhangzónál a második formáns meghalad egy meghatározott küszöböt  magas hang keletkezik (pl.: óő, úű)

A hallásküszöb nem azonos a formáns észrevevési küszöbbel. Ha minden tekintetben optimális a hallás, akkor az egyén általában 0,0001 dyn/cm2-nyi hangerősséget már érzékelni tud. Itt nincs hátrányuk a gyermekeknek, viszont a hangkarakter megállapításában van: nem bizonyos, hogy óvodások mindig képesek elkülöníteni pl. a férfias női, ill. a nőies férfi hangot. Az óvodáskorú és annál fiatalabb gyermekeknél kis jobbfül-hallással lehet számolni; továbbá egyénenként szélsőséges különbségek lehetnek az észlelésben.

Ez mindamellett az aktív szó-kincs. Az iskolába lépő gyermek esetében átlagosan 3000 szavas szókészlettel szoktak számolni. (Salamon Jenő mérése) Szómennyiség   3. év 4.év 5.év 6.év Bakonyi Hugó (hazai és külföldi gyermekeknél) 150-1000 250-1200 300-1400 500-1700 Salamon Jenő 1000-1100 1600 2200 2500-3000 Charlotte Bühler 600-2500 E. H. Lenneberg (csak 10 gyermek átlaga) 450-850 1200-1500 1800-2200 2600 Ez mindamellett az aktív szó-kincs. A passzív, amit a gyermekek megértenek, ennél lényegesen nagyobb.

A mondat-, ill. mondatszerkezet-megértés sok tekintetben a szó- és kifejezésmegértés függvénye (hiába érti meg a mondatot, ha nem érti meg a benne elhangzó szavakat), illetve függvénye annak is, milyen az adott mondat szupraszegmentális elemeinek kifejezőereje. (A szupraszegmentális nyelvi jelek az egyes hangok és szavak prozódiai sajátosságai: erősségi vagy zenei hangsúly, hanglejtés stb.) Általában azokat a grammatikai összefüggéseket, amelyeket helyesen használ a gyermek, egyben meg is érti.

A szupraszegmentális elemek érzékelése igen korán megkezdődik. Az adatok azt mutatják, hogy pl. az amerikai angol intonációs kontúrokra vonatkozó megkülönböztető képesség nyolchónapos korra alakul ki. Néha e mező jeleinek jelenléte nélkül nem is érti meg a gyermek a neki mondott szó jelentését : a beszéd összetettebb tartalmi elemeinek megértése affektív tényezőkön múlik. ,,A gyermek a jel értékű beszédhangok szokványos jelentését csak akkor képes fölfogni, ha a mimikai és modulációs (zenei) jelentéstudat ráépülhet”

A gyermek 7 hónapos kora után egyre kevésbé szorul rá az affektív szintű kommunikációra – a szavakat elkezdi egymástól megkülönböztetni és logikailag felfogni. A szupraszegmentum 3–6 éves korban tehát már egészen más funkciójú, mint a korai gyermekkorban. Ekkor (3–6 éveseknél) a mondatnyi beszédszövegek nemcsak affektív vonatkozásainak, hanem már logikai árnyalatainak felfogásában segíti a gyermeket.

Már a gyermekeknek van bizonyos szövegfonetikai ismeretük – igen korán képesek elkülöníteni a gyermekhez szóló beszédet a felnőtthöz szólótól – pusztán a tónus, az alkalmazott szóanyag figyelése alapján. Nem verbális jelzések és jelzésfelismerések: még kevés kutatást végeztek ezen a területen, pedig az óvodások jel- és szimbólumfelismerése fontos pedagógiai értékű folyamat.

Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3-6 éveseknél Vekerdi I. (1981): a játék, és a családban végzett tudatos ellenőrzés elősegítheti a beszédhallás-fejlesztést. „nem minden hang válik egyformán könnyen önálló létezővé”

Ezeket gyorsan lehet tudatosítani a gyermekeknél MSH: Magas frekvenciájuk miatt kiemelkednek a többi hang közül pl: s, zs, cs, sz, z, c, Ezeket gyorsan lehet tudatosítani a gyermekeknél ezt követik az m-n, f-v, l-r hangpárok, majd a zárhangok csoportja. MGH: egy óvódás számára nem könnyen „válik önállóvá”, különösen egy szótag részét képezve; zárhangszomszédaik (p, t, k, b, d, g) pedig még jobban megnehezítik a különválasztásukat.

Vekerdi javaslatai hanghallás fejlesztésére: – hanggal kapcsolatos élménynyújtás (pl. S hanggal a vonat/gőzmozdony utánzása) – hang gyakorlása szavakban (mondókák hallgattatása) – hang kihallása szavakból (morgó, zümmögő, fújó hangok felismerése) – hang felismerése belső hangok alapján (pl. ún. testvérszavak bemutatásával : hurok-húrok; vasal-vassal) – szójelentés felismerő játék – a szóalak egészének hangzókra bontása (nagycsoportban)

Szállóigeszerű szövegfelismerés gyakorlása: Vekerdi I. javaslatai a szóérzékelés begyakorlására: – a gyermekek maguk alkossanak mondókákat – kerestessünk a gyermekekkel szavakat, melyekben megadott hangok feltűnnek Szállóigeszerű szövegfelismerés gyakorlása: – a kívülről tudott versrészlet/szállóige beillesztése más környezetbe (más versbe/mondókába): a hiba megkeresése egyben a megkeresendő, hibás helyen lévő frazeológiai egységre vonja a gyermekek figyelmét

Mondatjelentés-felismerés kísérlet (Pléh Csaba): A 3–6 éves kisgyermekek a mondat első főnevét, amennyiben az alany, túláltalánosítják (dichotikus aszimmetria a hallásban)  megállapításából következik, hogy különösen mondat első főneve jelentésének pontos, szabatos felfogását kell az óvodákban gyakoroltatni. A szupraszegmentális jelenségek érzékelésére, valamint nagyobb összefüggések logikai vázának érzékelésére nézve szintén kevés a megfigyelés és a kísérleti anyag, bár fontos lenne: Sebestyén Árpád szerint egész anyanyelvi megújulásunknak az óvodában kéne kezdődnie.

Vizsgálni lehetne: – a négyféle kérdő hangsúly közül melyik kel mondott kérdő mondat lehet a leghatékonyabb gyermekektől kérdezéskor? – optimális intonációs forma megkeresése a felszólító mondatoknál is A gyermekeknek nagy gonddal kéne tanítani a nem verbális jelzések jelentését: főként olyanokat, amelyek felnőttkorban is értékesíthetők.

Kucsera Zsanett Borsos Daniella Köszönjük a figyelmet! Kucsera Zsanett Borsos Daniella