10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői

Az előadások a következő témára: "10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői"— Előadás másolata:

1 10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői
Benedek Beatrix 1/a. páratlan hét Szerda 13:

2 Gagyogás, gőgicsélés Ezek a hangok nincsenek meg abban a hangrendszerben amit beszélni fog. Értelmezi, értelemmel tölti meg azokat a hangokat, amiket már hallott.

3 Regisztrálja, hogy: Megvan-e Gyakori vagy ritka a hang az adott hangrendszerben Analitikus síkon, érzék, arányérzék formájában rögzítődik.

4 Szótanulás Jelentős folyamat. Más, mint a felnőtteknél.
Más asszociatív viszonyok! Először belső beszéd formája. Megnevezi, majd később megérti. Szókészlete viszonylag lezárt rendszer, önálló, saját asszociatív rendszerrel.

5 Szókapcsolatok, Frazeológiai elemek
Frazeológiai elemek: rögzült formájú, változtatást nem tűrő nyelvi szerkezetek. Szólás, szóláshasonlat, közmondás és szállóige. Önkéntelenül megjegyzik a szavaknál nagyobb egységeket, ám a felnőttek ma már kevesebb ilyen szókapcsolatokat használnak, mint régen.

6 Mondatérzékelés Szómondatok. (gyerek és szülő)
A két tagba írt elemeket sokszor egyetlen szónak fogják fel. Egy szó mondatként hat a gyermekre.

7 Chomsky (amerikai nyelvész)
Vele született nyelvi képesség. Akarni kell olyat mondani, létrehozni, ami jelentéssel bír. Ennek a szándéknak jelen kell lennie. Először önkifejezésre törekszik. Kimondja a szavakat és csak később kezdi „érteni” is ezeket a szavakat.

8 A beszédfelfogás és a beszéd mint képesség egymástól eltérő tanulási folyamatok eredményei.
Tanulni kell a két rendszer közötti kapcsolatot, összeköttetés felismerését. Korán jelenik meg, de nem automatikus.

9 Meggyes Klára (1971): Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere
Nem volt célja a beszédmegértés vizsgálata. Nem az figyelhető meg, hogy megérti a mondottakat, hanem esetleg csak megjegyzi a neki mondott szavak alakját.

10 Beszédszüneteket nem érzékelik a valóságnak megfelelően.
Nemegyszer egész mondattal helyettesítik a meg nem értett szót. Főzőkanalat helyett „Főzik a kanalat”. Vannak, akik szerint a gyermeki agy felépítése dichotikus. E szerint az egyik fülére jobban hall, mint a másikra. Pedagógiai gyakorlat szempontjából figyelembe veendő.

11 Szupraszegmentális jelek
A szegmentumok (az elkülöníthető nyelvi egységek) ‘fölötti’ jelek – intonáció, beszéddallam. Zömükben folytonos jelek, legtöbbször indexek. Nyelvenként jelentős eltéréseket mutathatnak. E korban nagyobb jelentőségűek a megértésben, mint a későbbiekben.

12 Kassai Ilona (1979,81) összegzése:
A szituáció szerepe nagy. Az intonációs görbe több információt közvetít. A fonemikus különbségek akkor lépnek előtérbe, amikor a dallamgörbe, melyen keresztül megjelennek, konvencionális, tehát kontextustól független.

13 Kassai anyai dallammenettel kérdezett fürdés után
Kassai anyai dallammenettel kérdezett fürdés után. „Hol a lába, megfogom?” A gyermek kinyújtotta a lábát. (Egy hét múlva) „Hol a lámpa, megfogom?”

14 A gyermek az intonációból és a szituációból kiindulva ezt is az elsőként említett
mondat jelentésében fogta fel. Valószínűsítenek, de tévedhetnek.

15 Igei jelentés felfogása
H. Hagendorf ( ) kísérlete. Kísérleti személyek 3-4 évesek. Játéktárgyakkal bizonyos mondatokat, mondattartalmakat „játszatott” el Hagendorf a gyermekekkel.

16 Igazságtartalmuk szerint:
Valószínűtlen (kisgyerek mosdatja a mamáját) Valószerű (mama mosdat) Képtelen ( kő mosdat) Gyerekek választottak. Előszeretettel választották az első típust. Szokatlanság- és érdekességhatás.

17 Gesztusok, arcjátékok Először megfigyeli a szüleit, környezetét.
Globálisan értékeli a jegyeket, mint a szupraszegmentális vokális élményeket.

18 Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére
Hosszú és rövid távú emlékezet megkülönböztetése. Először a szupraszegmentális szintet figyeli. Harag, tréfa..

19 Verbális és nem verbális percepciós jegyekből rájön, hogy„gyermekekhez szóló” vagy „felnőttközi” beszéd folyik. A szavak és jelentésük a hosszú távú emlékezetben raktározódik. Rövid távú emlékezet szükséges! A szöveg elemeit össze kell vetnie a hosszú távú emlékezeti elemekkel.

20 Megosztott figyelmi képességet növelni kell, ez segíti az észlelés folyamatát.
Versek, népdalok stb. (memóriafejlesztő) Ez a beszédészlelést is javítja.

21 Figyelemfejlesztő játékok.
Pszichológiai vizsgálatok. A figyelmi készséget is növelik.

22 Peabody – teszt Verbális anyagra épül. 2 – 14 éves korig. 150 * 4 kép
Melyik az a kép amelyik a szó jelentését ábrázolja? (baba, autó, agg, kereskedelem..) Nem szabad a tesztet a visszájára fordítani.

23 Felhasznált irodalom Büky Béla: Az anyanyelvi képességek fejletsége és továbbfejlesztése életkoronként, 96–105. o. Órai jegyzet

24 Köszönöm a figyelmet!