Differenciált személyiséglélektan
Kötelező és ajánlott irodalom Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió
Normalitás - abnormalitás Társadalmi normák: szankcionálás súlya, jellege történelem során, kultúránként változik konformizmus az elvárt viselkedés, az eltérés deviancia, az adott társadalomtól függ, hogyan kezeli DE: nem minden normaszegés magatartászavar
Normalitás - abnormalitás Magatartás gyakorisága: statisztikailag gyakori viselkedés az elfogadott, helyes, a ritka a deviáns → sok jelenséget ez alapján ítélnek meg, pl.: introverzió – extraverzió DE: magas IQ rendellenes? A gyakori alkoholfogyasztás normális?
Normalitás - abnormalitás Szubjektív közérzet, betegségtudat: Egy bizonyos fokú szenvedésnyomást már nem visel el, segítséget kér, így maga ítéli a viselkedését abnormálisnak, motivált a gyógyulásra DE: ugyanaz a magatartásminta különböző embereknél eltérő fokú és típusú zavart idézhet elő, pl.: dadogás, drogfogyasztás Gyerekek esetében a környezet határozza meg, mit tolerál, hiányos alkalmazkodási kritérium, vagyis képes-e megfelelni környezete elvárásainak, feladatoknak, stb.
Pszichopatológiai kritériumok Deviancia Distressz (hiányozhat is) Diszfunkcionalitás (felborul a mindennapi élet) Veszélyeztetés (ön- és közveszélyes viselkedés)
A biológiai alapfunkciók zavarai Alvászavarok Táplálkozási zavarok A kiválasztás zavarai
Alvászavarok A periódicitás 5-6 év körül áll be ébrenlétre és alvásra Alvási szakaszok: NREM fázis 4 szakasza, kb. 1,5 óra : 1. 10 perc, lassú téta hullámok, 2. alvási orsók, 3 – 4. mély delta alvás REM fázis 10 perc: szemmozgás, vázizomzat elernyed, álomképek Alvás során a NREM fázis rövidül, a REM növekszik
Érést, a fejlődést kísérő alvászavarok Csecsemő: inverz alvás , kólika Óvodás: átlagban 12-13 órát alszik, ha reggel friss és este fáradt, akkor nincs probléma → délutáni alvás problémája Nem akar elaludni: félelem a sötéttől, szörnyektől, stb., igazából szeparációs szorongás Éjszaka felébred: ellenállhatalan vágy a szülők után, életkori konfliktus (autonómia – függőség) megnyilvánulása Alvajárás (szomnabulizmus): 4-5 éves kortól, nem az álomképek motoros kísérője (álom a REM fázisában, az alvajárás a NREM első harmadában), amnézia kíséri, lehet külső tényező vagy belső inger a kiváltó, idegrendszer érésével csökken
Szorongásos alvászavar Inszomnia: nehezített elalvás, krónikus álmatlanság, a gyerek nem tudja alvó állapotban tartani magát, csecsemőknél fel nem ismert fájdalom óvodások: komoly lelki konfliktus, napközbeni stressz miatti szorongás, súlyosan szorongó, alacsony önértékelésű, érzelmeiket nehezen megfogalmazó és kifejező gyerekek, akik nehezen küzdenek meg a stressz okozta feszültségszinttel
Szorongásos alvászavar Éjszakai felriadás (pavor nocturnus): nem rossz álom miatti felriadás, elalvás után 1 -1.5 órával, míg a lidérces álomnál az ébredés REM fázisban, hajnalban Drámai tünetek: vegetatív tünetek is: szapora szívverés és légzés, veríték, sikoly, kétségbeesés, vigasztalás hatástalan, kb. 10-15 perc, másnap amnézia Nem tud beszámolni álomképekről, erőltetésre mond valamit, de az nem áll össze történetté Lidérces álmok: traumatikus esemény újraélése, lélekben zajló szeparációs törekvés újraélése, éretlen megküzdés
Szoptatás anya-gyerek együttműködés, kommunikáció, szemkontaktus igény szerinti szoptatás vagy időre → belső és külső kontroll kialakulása, a hatás megtapasztalása, érdemes kezdeményezni, mert a környezet pozitívan válaszol
Táplálkozási zavarok Rossz evők: nyelési, rágási probléma (értelmi fogyatékosság) nevelési probléma: gyerek tudja, mikor, mennyire van szüksége; a biológiai órája a közösség étkezéseivel esik egybe, ha nem eszik két étkezés között; joga van egy-két ételt nem szeretni
Táplálkozási zavarok - Gyarapodási kudarc A csecsemő súlya nem gyarapszik, sőt csökken Nem fogadja el az anyjától a táplálékot, mástól mohón eszik: gépies, elutasító bánásmód Kóros bukás (pszichogén hányás): hasizmai, nyelve, később ujjai segítségével hánytatja magát Ha nem emésztőszervi probléma, akkor a háttérben az anya-gyerek kapcsolat hibás működése: éretlen az anya a szerepében, nem tud kapcsolatot kialakítani a gyerekkel, a gyerek befelé fordul
Táplálkozási zavarok – gyerekkori elhízás Normális kövérség: családi szokás, nincs pszichológiai, egészségügyi probléma a háttérben Fejlődési kövérség: családi problémák, apa és anya közti tartós feszültség következménye, a szülők kompenzálnak, frusztrál szeretetigényüket elégítik ki, a gyerek rátanul a stresszevésre Serdülő lányok elhízása: problémás a női szereppel való azonosulás Reaktív kövérség: emocionális stressz, pl.: halál, kistestvér születése miatti önvigasztalás
Táplálkozási zavarok – anorexia nervosa 12 – 17 év, főleg lányok Nincs betegségtudat Nincs fizikai oka a súlyvesztésnek Jóléti társadalom betegsége, az evés fegyver lett a gyerek kezében Testképzavar: korai évek rendellenes családi működése Szorongás a testi érés folyamataitól (analitikusok: felnőtt életformát elutasítva regrediál az orális fázisba) Autonómiatörekvés: jól nevelt, jól teljesítő, fegyelmezett gyerek, átlagnál szorongóbb, gátlásosabb, az agressziót maga ellen fordítja, miközben a szülőt támadja
Kiválasztás Pszichoanalízis: anális fázis Szobatisztaságra nevelés. 18 hó előtt nem érett az idegrendszere a záróizmait kontrollálni, szándékos visszatartás képessége a fontos Megszégyenítés, kényszer nagyon káros
Enurézis 5 éves kor felett, ha nappal vagy éjszaka heti rendszerességgel bepisil, serdülőkorra 50%-a spontán gyógyul Kb. a gyerekek 20%-a, 2x annyi fiú, mint lány Primer enurézis: soha nem volt még szobatiszta Szekunder enurézis: már volt szobatiszta, de visszaesett Pszichoanalízis: regresszió, figyelem- és segítségkérés, a szülő felé irányuló negatív indulat
Enkoprézis Ha nincsen betegség a háttérben, szinte kizárólag nappal Okok: - manipulatív szennyezés: család befolyásolása, indulat, bosszú kifejezése - krónikus hasmenés: stresszre reagál - krónikus székrekedés: bélelzáródás miatt folyékony anyag nyomot hagy az alsóneműn: szülők felé irányuló elfojtott agresszív indulat
Ritmikus motoros rendellenességek Ujjszopás Körömrágás Önringatás Tik
Ujjszopás 18-20 hóig normális Tevékenység lényege a szopómozgás, az orális szakasz fő örömforrása, megnyugtatásra törekvés jele a külvilág szorongást keltő ingereivel szemben (ha dédelgetik, nem szopja az ujját, csak ha egyedül van, szokatlan ingerek érik) 2 év után (akár 6 éves korig) nem kóros, ha lefekvéshez, szorongás oldásához, betegség esetén kell, mert érzelmi egyensúlyteremtő funkciója van Cumi vagy ujj? – cumiról könnyebb leszokni, de ujjal a szájban nem lehet játszani
Körömrágás Látszólag szándéktól függő, tudatos cselekvés 4 év: kezdődhet, de főleg 6 év, 12-14 év erősen kiugrik a hajlam Az ujjszopó gyerekből körömrágó lehet az iskola kezdetén, elhagyatottságában vigasz kell, de az ujjszopás már gyerekes önbüntetés, öncsonkítás, elszakadás dramatizálása, a szeretetkapcsolat frusztráltsága Kötelességteljesítés a gyerek fő motivációja, kívülről is, belülről is túlfékezett gyerek
Önringatás Sztereotip és szándékos, rendszeresen ismételt mozgás, pl.: fej lengetése, ütögetése, de legismertebb az önringatás 1 éves korig normális, utána ha megmarad, mentális zavaroknak lehet a jele (autizmus, értelmi fogyatékosság) Ok a gyerek és a társas környezete közötti szakadék, mely lehet külső körülmény (intézet), vagy belső (fogyatékosság), de lehet a gyerek visszahúzódása is Intézeti gyerekek 5-15%-a, IQ-val fordítottan arányos, megoldás: alternatív tevékenység
Tik Különböző izomcsoportok gyors, ismétlődő nem szándékos összehúzódása, mozgása Rendszertelenül jelentkezik, nyugodt, szorongásmentes helyzetben csökken, akarattal csökkenthető, de stresszre előtörhet Enyhe, átmeneti tik: 2-15 év között jelentkezik, leggyakrabban szemhéjtik, 1 éven belül elmúlik Krónikus tik: változó intenzitással egy évnél tovább áll fenn La Tourette szindróma: motoros rándulások (fej, felsőtest), vokális tik (szövegkörnyezetbe nem illő, gyakran obszcén szavak) Okok: elfojtott tudattalan konfliktus, Mahler: a szülő korlátozza a gyerek impulzuskielégítési tevékenységeit, a szülő korlátozó hatása miatt védekezik a megvalósulás ellen idegrendszeri sérülés
Nemi szerep, a nemi identitás zavara 3 év: megjelennek a klasszikus lányos/fiús viselkedések Nemi identitás 6 évesen alakul ki: tudja, hogy a nem megváltoztathatatlan Zavarok: transzszexualizmus: ha a biológiai nem nem egyezik a pszichológiaival, a természet tragikus tévedése Nemi szerep zavara: identitásélmény lényegében érintetlen, fiús lányok – a serdülőkor döntő, lányos fiúk – környezet nehezen tolerálja, később szorongó gátolt lehet, ok: szerepmodell hiánya, szülő alkalmatlan, elvárásai mások (lányt vártak helyette)
Tanulási zavarok A percepció zavarai: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia Motoros működési zavarok: hiperaktivitás Kognitív funkciók zavarai: figyelem, emlékezet, kognitív stílus, absztrakciós, generalizációs képesség Beszéd- és kommunikációs zavarok. Dadogás, elektív mutizmus
Diszlexia Vizuális és/vagy akusztikus percepció zavara: bár jól lát és hall a gyerek,a beérkező információt pontatlanul, hibásan értelmezi Átlagos vagy magas IQ, olvasásban, helyesírásban speciális hibák, családi halmozódás lehet, fiúknál gyakoribb, felnőttkorban is megmaradhat Gyenge verbális képességek: szegényes szókincs, szótalálás lassú, hibás, nehéz felfogni a betű-hang kapcsolatot Pontos másolás, egyes betűket külön felismeri, de az olvasott szavak elferdülnek, kimaradnak, betűk sorrendje felcserélődik, stb. Olvasástanulás módszere Kezelése: játékos vizuo-motoros koordináció fejlesztésével
Diszgráfia Írás képessége károsodott: másolás, diktálás után írás, magától írás problémás Problémás lehet a megértés: szegényes szókincs, gondolatokat nehezen fejezi ki Hallási diszkrimináció problémája: összekeverik a hasonló hangzású hangokat Lehet a térbeli tájékozódás, vizuomotoros integráció zavara Vizuális emlékezet zavara: nem tudja felidézni és reprodukálni a betűk és szavak sorrendjét
Diszkalkulia Számolási képesség zavara Verbális zavar: számokat, matematikai kifejezéseket nem képes megnevezni Vizuális-téri szervezés zavara: nagyság, forma, számszerűség Fogalomalkotási zavarok Műveleti zavarok Olvasási és írási zavarok: számok és műveleti szimbólumok olvasása nem megy
Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar Tünetek: Motorium/hiperaktivitás: megállás nélkül futkározik, nem tud egyhelyben ülni, ülve is mozog, alvás közben is mozog, „fel van húzva” Impulzivitás: gondolkodás előtt cselekszik, gyorsan és sokszor vált cselekvést, cselekvéseit nem tudja megszervezni, életkorához képest túl sok ellenőrzést kíván, játékban, csoportban nem tudja kivárni a sorát Figyelem: nem fejezi be, amit elkezdett, nem figyel oda, könnyen elterelhető a figyelme, nem tud koncentrálni, nincs tartós játék
Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar Első évben jelentkezhet, de 1.5 év előtt nem diagnosztizálható 2-3 év: inkább hiperaktivitás, nem lehet őket magukra hagyni, nem hallgatnak a szülői utasításra, veszélyhelyzetbe kerülhetnek, alvási és evési nehézségek Óvodás gyerek: túlmozgás és engedetlenség, nehezen jönnek ki a többiekkel, nem igazán együttműködők, indulatkitörések, verbális és fizikai agresszivitás, túlérzékenység különböző modalitású ingerekre Iskolás gyerek: felkészítésnél tűnik fel leggyakrabban a zavar, figyelme elkalandozik, teljesítményhelyzetből kivonja magát, zavarja az órát, nem tudja végigülni, a sorozatos kudarcok miatt a társas kapcsolatai, énképe romlik, bohóckodással, nagyzolással, vakmerőséggel kompenzál Serdülő: hiperaktivitás csökken, de szétszórtság, figyelemhiány megmarad, negatív énkép, nagy a deviancia esélye Felnőtt: tünetek csökkennek, de az iskolai és szociális hátrányok miatt a munkahelyi esélyek csökkennek
Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar Szituatív: háttérben szülői, nevelői intolerancia, nem diagnosztikus Valódi Okok: központi idegrendszeri elváltozások, csökkent aktivitás Szervezet általános készenléti szintje alacsonyabb a kelleténél → ingeréhség Neurotranszmitterek (dopamin, noradrenalin) problémája → családi halmozódás
Dadogás Beszédfolyamatosság sérül, belső blokk miatt ismétlés Tónusos ismétlés: egy-egy szótag Klónusos: egy-egy hang Átlagos vagy magas IQ, elsőszülöttek, 4x annyi fiú, 2-7 év között kezdődik, 11 év fölött már nem jelentkezik, énekléskor, suttogáskor nincs, stresszes helyzetben fokozódik Pszichoanalitikus elmélet: kóros védekezés, a nyelv elakadása, félelem attól, hogy agresszív, közönséges szavakat mond ki, a beszédre tolja át a partner iránt érzett agresszióját Bloodstein: anticipációs küzdelem a gyereknél, elővételezi a kudarcot, szorongás Viselkedés-lélektan: konfliktusos szülő-gyerek kapcsolat Tanulási- visszacsatolási modell: saját hangját késve hallja
Elektív mutizmus Helyzethez kötött hallónémaság, főleg lányokat érint Intim családi körben beszél Izolálódik a csoportban Félénkek, bátortalanok, otthon lehetnek indulatkitörések Szorongás elleni védekezés
Szorongás Élettani tünetek: légzésszám, szívverés, stb. a test figyelmeztetése és felkészítése a veszélyre, aktivált állapot A szorongás irracionális, túl erős formája nehezíti, lehetetlenné teszi az alkalmazkodást
Szeparációs szorongás 4 éves kor felett a szorongás jeleit mutatja, ha az anyától, megszokott környezetétől el kell válnia Óvoda: nehéz a beszoktatás, sír, visszahúzódik, nem kommunikál, de beszoktatás után el kell múlnia Tünetek: nehezen szakad el a szüleitől Reggel rosszkedvű Gyakran fáj a feje, a hasa Sokat kell noszogatni induláskor Húzódozik minden szülő nélküli programtól Nehezített elalvás Szeretett rokon, háziállat halála felerősítheti
Szeparációs szorongás A szeparációtól való félelem a szülőhöz kapcsolja a gyereket, fokozza a dependenciát Okok: Anya bizonytalan a szerepében, ellenérzéseit túlzott ragaszkodásba fordítja A házassági konfliktus, válás miatt az anya van szeparációs helyzetben A szülő azt akarja, hogy a gyerek mindig vele legyen, csak vele érezze jól magát, de ez a kölcsönös függés lehet teher, fezsültség is
Teljesítményszorongás Teljesítményre való fokozott törekvés, szomatizálási hajlam Teljesítményzavar: szorongás miatt IQ-ja alatt vagy felett teljesít, érdeklődése beszűkül Háttér: a tanulás motiválása a jutalmazás/büntetés, emiatt a cél az osztályzat A kötelességteljesítést a szorongás motiválja, ezért megakadályozza a kifelé forduló érdeklődést Kudarc orientáció
Generalizált szorongás Nem helyzethez kötött szorongás, nem köthető konkrét tárgyhoz, szabadon lebegő szorongás Állandó aggodalmaskodás, saját képességekben való kételkedés Rendszeres fizikai tünetek: fejfájás, hasfájás, hányinger, szájszárazság, körömrágás, tenyérizzadás Teljesítményt nem befolyásolja, de rontja a társas készségeket Valószínű a szeretetmegvonásos nevelési stílus a háttérben
Pánikbetegség Gyerekeknél ritka, hirtelen jelentkezi, testi tünetekkel Tünetek: rémület, a gyerek sír, kiabál, halálfélelme van, arról panaszkodik, nem kap levegőt, túl gyorsan ver a szíve, stb. Általában néhány perc alatt lezajlik a roham Pszichoanalízis: elhárító mechanizmusok összeomlanak, a szorongás áttör Viselkedés-lélektan: félelem a félelemtől, első rohamot kísérő ingerek (testi tünetek) feltételes ingerekké válnak, a tünetek megjelenésekor félni kezd a rohamtól, ami felerősíti a fiziológiai reakciókat Kognitív elmélet: vannak az ingerekre érzékenyebb emberek, belső jelzések hibás értelmezése
Kóros védekezési módok - fóbia Félelem tárgyaktól, helyzetektől, és a fóbiás törekvése a félelemkeltő ingerek elkerülésére Az inger lehet ártalmatlan tárgy, de mutathat logikailag némi kapcsolatot a veszéllyel Egyszerű fóbia: egy jól körülírt ingertől való túlzott és állandó félelem, pl.:repülő, pók, agorafóbia, klausztrofóbia Gyerekeknél az állatfóbia a leggyakoribb, az elkerülés a szülői befolyás miatt ritkább Szociális fóbia: intenzív szorongás olyan helyzetektől, ahol mások megfigyelésének a tárgya, teljes bénultságig mehet a szorongás, félelem a kudarctól, megszégyenüléstől
Iskolafóbia I.típusú iskolafóbia: leginkább óvodáskorban fordul elő, 4-8 év között Háttere a szeparációs szorongás A gyerek a beszoktatási időn túl sem tud megmaradni az intézményben II. típusú iskolafóbia: 10 éves kor felett jellemző Háttere a társaktól, kudarctól, megszégyenüléstől való félelem
Kényszer Kényszergondolatok: énidegenek, tolakodóak, nagy szorongással járnak Kényszercselekvések: gyakran a kényszergondolatokra adott válaszreakciók, szorongáscsökkentő funkciója van, rituálék kialakítása, pl.: tisztasági, ellenőrzési rítusok, tudja, hogy irracionális Kényszeres személyiség: nincsenek olyan rítusai, melyektől szenved, kényszere enyhébb, de az élet minden területére kiterjed, örömtelenül, gépiesen él Gyerekek: kényszeres karaktervonások (konvencionalizmus, túlzott tisztaság- és rendszeretet) háttere, hogy fél a váratlan dolgoktól, mindent előre megtervez Kényszerneurotikus gyerekek: hirtelen jelentkezik a kényszer, feltűnően romlik az iskolai teljesítmény
Depresszió tünetei Depresszív hangulat Halál, öngyilkosság visszatérő gondolatai Érdeklődés elvesztése, beszűkülés Étvágy és alvás zavara Pszichomotoros lelassulás Energiahiány Értéktelenség érzése Ingerlékenység Döntési és koncentrációs képességek zavara
Gyerekkori depresszió Ingerlékenység Agitáltság Koncentrációs zavarok Figyelemzavar (nem képes egy kedvelt filmet végignézni) Súlyváltozás Teljesítmény változása Életforma változása (nappal alszik, éjjel van fent) Iskolai passzivitás Érdektelenség
Depresszió – viselkedés-lélektan Gyerek tanult viselkedéselemekkel fejezi ki a szeretetét anyja iránt, ha ezekre nincs válasz, kioltódik, a gyerek visszahúzódik A kedvelt tevékenységekkel kimozdítható, melyek örömet okoznak Az alapproblémát nem oldja meg, dolgozza fel
Depresszió – kognitív elméletek Negatív én-séma modell: ha a gyereket szocializációja során gyakran ér megaláztatás, ha a környezetében lévő felnőttek állandóan azt hangoztatják, hogy nem jó semmire, minden rossznak ő az oka, , elfogadja ezeket az állításokat, beépíti az énjébe. Magát a negatív én-sémának megfelelően kezdi látni
Depresszió – anaklitikus elmélet Korai tárgyvesztés Spitz: hospitalizmus 6 hó után anya elvesztése: apátia, közöny, étvágytalanság, felnőttek közeledésére félelemmel reagál – anaklitikus depresszió Bowlby: korai szeparáció (6 hó – 6 év) súlyos depresszióhoz vezet: fázisok: tiltakozás, kétségbeesés, közöny