Pécsi Tudományegyetem 2008. Előadó: dr. Kunos Bálint A védelem makroszintű tervezése és a(HM) Tárcaszintű Védelmi Tervezőrendszer Előadásomban a Honvédelmi Minisztérium Tárcaszintű Védelmi Tervezőrendszerét (TVTR) fogom bemutatni, beleértve a tervezés folyamatát és azokat a kereteket, amelyeken belül a tervezési folyamat megvalósul. Szeretném önöknek bizonyítani, hogy a HM rendszere képes megfelelni a vele szemben támasztott alapvető elvárásoknak és egyben alkalmas eszköze a védelmi képességek létrehozásának a rendelkezésre álló erőforrás korlátok között. A 2002-ben elkezdődött reform a Magyar Honvédség átalakításának felgyorsítását, a védelmi tervezési tevékenység valamint a tárca költségvetése áttekinthetőségének javítását célozta. Csaknem törvényszerűen azonnal megkezdődött az akkori védelmi tervezés teljes rendszerének újragondolása és az átalakítás/továbbfejlesztés lehetőségeinek kutatása. Ki kell emelni, hogy átalakításról van szó, hiszen 2002 előtt is használtunk egy védelmi tervezési mechanizmust, azonban úgy ítéltük meg, hogy a korábbi rendszer idejét múlttá vált. Egy munkacsoport vizsgálta felül az akkor létező rendszert, azonosította hiányosságait, és javaslatokat dolgozott ki egy új védelmi tervezőrendszerrel szemben megfogalmazható alapkövetelményekre. A célunk az volt, hogy a létrejövő új rendszer a korábbinál szorosabban kapcsolódjon a Magyar Honvédség küldetéséhez és feladataihoz, harmonizálja a tervezés folyamatát a stratégiai céloktól a költségvetésig, integrálja a katonai és gazdasági tervezést, egyben teremtsen lehetőséget egy 10 éves időtartamra történő kitekintésre A tervezés lényege: egy adott állapotból egy jövőbeli kívánt állapot elérése érdekében teendő feladatok és azok feltételeinek a számbavétele. Pécsi Tudományegyetem 2008. Előadó: dr. Kunos Bálint

Az előadás fő kérdései 1. A védelmi tervezés elvi alapjai 2. A HM Védelmi Tervező Rendszere 3. Az államháztartás rendszere és a költségvetés tervezése 4. A kincstári finanszírozás rendszere 5. Az államháztartás ellenőrzési rendszere

1. A védelmi tervezés elvi modellje Lényege: VAN - LESZ Fázisai: Cél – Források- Tervek Felelősége: a feladatok és lehetőségek összhangjának biztosítása Szűkebb és tágabb értelmezése Koordinálása: kormányzati fea. Időtávja A védelmi tervezés is a védelem jövőbeni képességeinek meghatározására (ambíció szint) és annak feltételei biztosítására irányul.

A tervezés fázisai előkészítés Elérendő célok meghatározása Környezeti feltételek vizsgálata kidolgozás A célok eléréséhez szükséges erőforrások számbavétele A meglévő erőforrásokon felüli többletigények számbavétele végrehajtás Feladat és finanszírozási tervek kidolgozása Döntések és a végrehajtás biztosítása (ellenőrzés)

Védelmi tervezés területei ( szűkebb értelmezés) Katonai képességek Hadiipari termelés, szolgáltatás Haditechnikai K+F Haditechnikai külkereskedelem és nemzetközi emü. A gazdaság háborús felkészítése Több ágazatott érintő tevékenység.

ORSZÁG-VÉDELMI TERVEZÉS KITERJEDÉSE ( tágabb értelmezés ) Polgári védelem Háborús veszélyeztetettség Polgári veszélyhelyzet OVTR Nemzeti válságkezelés Katasztrófa védelem

A TERVEZÉS FUNKCIONÁLIS ÉS ÁGAZATI HIERARCHIZÁLTSÁGA ORSZÁGVÉDELMI TERV KORMÁNYZATI SZINT KÉPESSÉG TERVEK FELADAT TERVEK ERŐFORRÁS TERVEK KÖLTSÉG TERVEK Feladat tervek Képesség tervek Erőforrás tervek Költség tervek ÁGAZATI SZINT Feladat. tervek Erőforr. tervek Képesség tervek Feladat tervek Költség tervek VÉGREHAJTÓ SZINT

A védelmi tervezés külföldi gyakorlata USA: PPBS,15-5-1-éves gördülő tervek UK: 10-éves távlati , progr.-k, 3-éves finanszírozási terv Németo.: 15-éves hosszú távú,5-éves finanszirozási, 1-éves Kv. NATO: 6+2 gördülő EU: 7+1 gördülő

Tervezési „időhorizont” az EU-ban Az Európai Unió tagállamai: naptári évre készítenek ktgvetést de országonként eltérő, hogy hány éves ciklusra készülnek számítások Az Európai Unió költségvetése 7 évre szóló költségvetési keret-erről konszenzussal dönt az Európai Tanács Jelenlegi: 2007-2013-ra szóló ktgvetési keret A hétéves adatok alapján egyes évekre külön ktgvetés készül - erről a Bizottság a Tanács+ a Parlament együttműködésével évente dönt

1. év 2. év 3. év A TERVEZÉS IDŐTÁVJA 4. év 5. év 6. év 7. év 8. év 9. 10. év

A védelmi tervezés jellemzői Összetett, érdekek ütköznek Szakmai szervek,minisztériumok, kormány és a törvényhozás együttes tev.-e Rendezett, áttekinthető, rendszerszemléletű Feladatorientált és erőforrás számvetéseken alapul Elősegíti a megalapozott döntést

A Tárcaszintű VTRTervező Rendszer (TVTR) A gördülő tervezés célja ERŐFORRÁSOK A gördülő tervezés célja Egyensúly Egyensúly megtartása MH KÉPESSÉGEK Kevés haderőben valósul meg maradéktalanul! GAZDASÁG BIZTONSÁG AMBÍCIÓ SZINT Válság nagyobb egyensúlyvesztéskor keletkezhet, illetve akkor, ha a tervezés nem képes biztosítani a rendelkezésre álló erőforrások prioritásokhoz való hozzárendelését.

NEMZETKÖZI BIZTONSÁGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA és HATÁSA A TERVEZÉSRE Bizonytalanságok és a kockázatok kialakulása Szomszédok katonai fenyegetése kizárható Aszimmetrikus fenyegetések felerősödése Válsághelyzetek fokozódása A nemzetközi helyzetben bekövetkezett pozitív változások ellenére a következő évtizedben az úgynevezett aszimmetrikus jellegű fenyegetések erősödésével kell számolnunk, illetve a bizonytalanság és a kockázatok olyan szintű fennmaradásával, amelyek az euró-atlanti térség perifériáján még válsághelyzetek kialakulásához is vezethetnek. A szomszédos országok integrációs törekvései jelenleg kizárják a katonai fenyegetés lehetőségét. Új típusú fenyegetések jelentek meg a hagyományos terrorista támadások mellett a terrorszervezetek végrehajtási módszereinek eszköztára kibővült, amely ma már magában foglalhatja a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) eszközök alkalmazásának lehetőségét és képességét is. Új típusú fenyegetések megjelenése, felerősödése: Nemzetközi terrorizmus és bűnözés Illegális fegyver és drogkereskedelem TÖPFE proliferációja Migrációs folyamatok további erősödése

A NATO SZERKEZETÁTALAKÍTÁSA, BŐVÍTÉSE. A NATO ÚJ HADERŐSTRUKTÚRÁJA BEVETHETŐ ERŐK Hosszú megal. idejű erők Alacsonyabb készenlétű erők Magas készenlétű erők HELYI ERŐK 0-90 nap (gyors és azonnali reagáló képességű erők) 90-180 nap (kollektív védelemhez és válságkezeléshez alk-ható erők 365 napnál több (biztosítják a mozgósítási és kiegészítési képességeket) A rendelkezésre álló és teljes mértékben bevethető erők, alkalmazásuknak megfelelő készenlétben Bevethetőségükben korlátozottak, készültségi szintjük ennek megfelelő. (Elsősorban a nemzeti erőket jelenti) fokozatos készenlétű erők MC 317 Létrehozásának szükségessége: Új kihívások kezelése Transz-atlanti kapcsolat fenntartása A NATO ambíció szintjének kielégítése A regionális megközelítés elvetése A telepíthetőség és bevethetőség növelése Kisebb, olcsóbb, egységesebb struktúra

Integrált tervezési rendszer KÉPESSÉG TERVEZÉS GAZDASÁGI TERVEZÉS Katonai feladatok Erőforrások Költségek Honvédelmi célok Katonai képességek Katonai feladatok Erőforrások Költségek Költségvetés Katonai feladatok Azt is felismertük, hogy a tervezési folyamat során integrálnunk kell a különböző megközelítéseket, és a tervezési tevékenység mindkét oldalát egyrészt a katonai képesség tervezést másrészt pedig a gazdasági tervezést erősíteni szükséges. A rendszernek – alrendszerein keresztül – biztosítania kell a szereplők összekapcsolását és a törzsek közös tevékenységét a csapatoktól a központi tervező szervekig, egészen a politikai döntéshozatal szintjéig. A tervezési tevékenység kiinduló pontja minden esetben a katonai eszközökkel megvalósítandó politikai célrendszer és a tervezésnek egy átlátható és megvalósítható költségvetést kell eredményeznie. Kérem a következő diát! Erőforrások Költségek STRATÉGIAI TERVEZŐ ALRENDSZER KÉPESSÉG ÉS FELADAT- TERVEZŐ ALRENDSZER ERŐFORRÁS ÉS KÖLTSÉG- TERVEZŐ ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZŐ ALRENDSZER

Struktúra Stratégiai Tervező Alrendszer Képesség és Feladat-tervező Alrendszer Erőforrás és Költség-tervező Alrendszer Költségvetés-tervező Alrendszer A rendszer struktúrája a klasszikus tervezési programozási és költségvetési funkciókat követi, miközben biztosítja az alrendszerek – a stratégiai tervező alrendszer, a képesség és feladat-tervező alrendszer, az erőforrás és költségtervező alrendszer és a költségvetés tervező alrendszer – közötti munkamegosztást. Az alrendszereken belüli tevékenységek közötti kapcsolatot az teremti meg, hogy az egyes alrendszerek végtermékei (outputjai) a követő alrendszerek inputjául szolgálnak. A rendszer teljes egészének képesnek kell lenni felhasználható és megfelelő végtermékeket előállítani. Kérem a következő diát! TERVEZÉS PROGRAMOZÁS KÖLTSÉG-VETÉS

Inputok - Outputok Inputok Feladatok Prioritások Erőforrás prognózis 10-éves terv (10T) T(+2) részletes terv Költségvetési tervjavaslat A rendszer alapvető inputjait mutatja a slide. A Pénzügyminisztériumhoz eljutatásra kerülő költségvetési igényterv bedolgozásra kerül a költségvetési tervjavaslatba, és a Parlament törvényalkotási tevékenysége eredményeként megjelenik a következő évi Költségvetési törvényben. A 10 éves terv alapján kommunikálunk NATO szövetségeseinkkel és EU partnereinkkel illetve valósítjuk meg a több éves perióduson átívelő képességek megteremtését. A 10 éves terv figyelembe vételével készül a következő évi elemi költségvetés is. Kérem a következő diát!

A védelmi tervezés folyamata A 10-éves terve kidolgozása (egyszerűsített diagram) ORSZÁGGYŰLÉS SZINTJE KORMÁNYZAT SZINTJE KORM MI HM VTI HM HM HM VHU Kiegyensúlyozás Miniszteri irányelvek VTB VTB Védelmi tervezési utasítás VTB Végrehajtási utasítás Stratégiai tervezés OPT OPT 10-éves terv Koncepció Képesség- és feladattervezés 10Te 10Tt 10Tj J10T 10Tp HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 10-éves terv Pontosítás KFTt KFTj KFT EKTt EKTj EKT ÉBT ÉBT Erőforrás- és költségtervezés Képesség- és feladatterv Tervezet Képesség- és feladatterv Javaslat Képesség- és feladatterv Jóváhagyás Költségvetés tervezése Erőforrás- és költségterv Tervezet Erőforrás- és költségterv Javaslat Erőforrás- és költségterv Jóváhagyás HADERŐNEM SZINTJE Vessünk egy pillantást egy adott évben zajló tervezési tevékenységekre. A gördülő tervezéshez a tervezőknek ismerniük kell a politikai szándékot, amit a Miniszteri irányelvek című dokumentum rögzít. A 10 éve terv továbbgördítésére koncepció készül (ez ugyancsak 10 éves tervezést jelent, ahol a kezdő és a záró év is növekszik pl. 2006-2015-ös terv gördítésével készül a 2007-2016-os tízéves terv). A politikai célok katonai feladatokra és képességekre bontása alapján erőforrás és költségterv tervezetek készülnek. A tervezetek kiegyensúlyozását követően elkészülnek a képesség és feladattervre, valamint az erőforrás és költségtervre vonatkozó javaslatok, amelyek a tárca szintű Védelmi Tervezési Bizottság jóváhagyását követően a 10 éves terv tervezet mellékleteivé válnak. Időközben elkészül és a PM-hez továbbításra kerül a tárca költségvetési igényterve. A 10 éves terv tervezete már szöveges formában is összefoglalja a képesség és feladatterv illetve az erőforrás és költségterv főbb elemeit. Ez a tervezet elégséges információt tartalmaz a kormány-előterjesztéshez arról, hogy a tárca hogyan kívánja a politikai szándékokat katonai képességekre és feladatokra lebontani, illetve arról is, hogy a tárca hogyan kívánja felhasználni a prognosztizált erőforrásokat a nemzeti katonai képességek fenntartására és fejlesztésére. Kormányzati tudomásul vételt követően a honvédelmi miniszter jóváhagyja a 10-éves tervet. Ezzel csaknem egy időben a Parlament elfogadja az éves költségvetési tervet benne a tárca költségvetési támogatásával. A 10-éves terv ennek alapján pontosításra kerül, illetve elkészülnek az elemi költségvetések. A jóváhagyott 10-éves terv és a költségvetés figyelembe vételével elfogadásra kerül az éves beszerzési terv. A terv végrehajtására végrehajtási intézkedés kerül kiadásra, ami az összes érintett részére információt biztosít arra vonatkozóan, hogy a szereplők hogyan járulhatnak hozzá a tárca célkitűzéseinek megvalósításához. Kérem a következő diát! Költségvetési igényterv 10-éves terv Jelentés a kormánynak Éves beszerzési terv Jóváhagyás CSAPATOK SZINTJE 10-éves terv Tervezet 10-éves terv Jóváhagyás Éves beszerzési terv Tervezet NOV DEC JAN FEB MÁR APR MÁJ JUN JUL AUG SZEP OKT NOV DEC JAN FEB MÁR 2004 2005 2006

A VTR működtetése feltételezi: Költség tervezést Szabályozott gazdálkodást Fejlett gazdasági információs rendszert

Kulcsfontosságú dokumentumok Irányítási: Miniszteri irányelvek (MI) Védelmi tervezési utasítás (VTI) Végrehajtási utasítás (VHU) Tervezési 10-éves terv koncepció (10Te) Képesség- és feladatterv (KFT) Erőforrás és költségterv (EKT) 10-éves terv (10T) Jelentési Jelentés a kormánynak a 10-éves tervről (J10T) Költségvetési igényterv Az ábra a tervezési folyamatban keletkező fontosabb dokumentumokat foglalja össze irányítási, tervezési és jelentési csoportosításban. Kérem a következő diát!

Eredmények Küldetés- és feladat orientált, integrált tervező tevékenység; Éves gördítés, folyamatos tervezés; Kapcsolódó képesség-, feladat, erőforrás, kiadás és költségvetési tervezés; Programozott és normatív erőforrás és költségvetési tervezés; Átláthatóság, elszámoltathatóság és használhatóság; Outputok; 10-éves terv (10T); T(+2) éves részletes tervek; Költségvetési igényterv Hölgyeim és Uraim. Reményeim szerint sikerült tájékoztatást adni a tárcánál folyó tervezési folyamat és az azt biztosító tervezési rendszer főbb elemeiről. A legfőbb cél nyilvánvaló: az erőforrások lehető legjobb felhasználása a politikai célokból következő katonai képességek létrehozása során. A rendszer elemei és szereplői egymástól kölcsönösen függenek és a magas színvonalú szakmai munka, valamint a résztvevők elkötelezettsége előfeltétele a sikeres működésnek. A katonai tervezők az erőforrás szükségletre vonatkozó javaslatokat dolgoznak ki a felsőszintű politikai döntéshozók részére, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az erőforrások allokációja egyéb nemzeti prioritásokat is figyelembe vesz. Végeredményben a tervezési rendszer és a kialakított tervezési folyamat együttesen kell hogy biztosítsa a rendelkezésre álló erőforrások racionális felhasználását. Fontossági sorrend megállapításával (priorizálás) és a megvalósítás időbeni lépcsőzésével törekszünk az igények és az erőforrások közötti különbség folyamatos csökkentésére. Az erőforrások szűkössége a rendszer racionális viselkedéshez vezet, ugyanakkor csökkenti a gyors prioritás változások kezeléséhez szükséges rugalmasságot. A tárca tervezési rendszere és tervezési gyakorlata alkalmas a prioritás változások kezelésére, ugyanakkor az elfogadható alternatív költség megtalálása időigényes feladat, hiszen a teljes rendszer sok elem és szereplő közös tevékenységét igényli – beleértve a stratégiai, a képesség és feladattervező, az erőforrás és költségtervező alrendszereket is. A rendszer-fejlesztés és működtetés eddigi eredményeit foglalja össze a slide. [Hatásszünet.] Kérem a következő diát!

A védelmi tervezési folyamat továbbfejlesztése Nyomkövetés, tapasztalatok összegzése, feldolgozása és beépítése; HM Védelmi feladatrendszer kidolgozása; További harmonizáció a NATO védelmi tervezési rendszerével és az EU képesség fejlesztési folyamatával; Programok/projectek; Beszerzési terv; A kapcsolódó adatfeldolgozás teljes gépesítése. Az előadás végén hadd szóljak néhány szót a jövőről, elsősorban a rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó irányokról, illetve azokról a tevékenységekről, amelyek kiterjesztésével a Tárcaszintű Védelmi Tervezőrendszer hatékonyabbá tehető. A továbbiakban szeretnénk intézményesíteni és kiszélesíteni a nyomkövetési (monitoring) funkciót és a tapasztalatokat beépíteni a rendszer működésébe. Kidolgozás alatt áll a védelmi feladatrendszer című okmány. További elemzést igényel a NATO és EU tervezési folyamatával és gyakorlatával történő harmonizáció elmélyítése. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a NATO és EU tervezési folyamata és gyakorlata is változásokon megy keresztül. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a futó programok és projektek nyomkövetésére és a kapcsolódó beszerzési tervekre. Tovább kell folytatni erőfeszítéseinket a kapcsoló adatfeldolgozás teljes körű gépesítésére. Kérem a következő diát!

Az erőforrás- és költségtervek struktúrájának változása 2004-2013. 2007-2016. Személyi kiadások Haditechnikai fejlesztés Működés, fenntartás Infrastrukturális fejlesztés Integrált infrastrukturális feladatok Infrastrukturális működés, fenntartás Kiképzési feladatok Kiképzési feladatok , hazai gyakorlatok feladatai Nemzetközi és egyéb feladatok Működési, fenntartási feladatok Fejezeti finanszírozású feladatok Nemzetközi feladatok Kv.-i tervjav. szerinti Szakfeladatrend szerinti Az erőforrás és költségtervek struktúrája a 10 éves alapterv, a 2004-2013. időszak 10 éves és az előttünk álló 2007-2016. időszak 10 éves erőforrás és költségterv alapján a következőkben foglalható össze. (24. sz. dia)

Az Erőforrás és Költség Tervező Alrendszer részrendszerei Programozott Erőforrás és Költség Tervező Részrendszer Normatív Erőforrás és Költség Tervező Részrendszer Az erőforrás tervezés és ezáltal az Erőforrás és Költség Tervező Alrendszer szakmai szempontok alapján további két külön részre osztható (9. sz. dia), amely a működés és a fejlesztés (modernizáció) tervezési elveinek, alapjainak eltérésével magyarázható. A haderő működése és fenntartása alapvetően kidolgozott feladatokon, normákon és normatívákon alapul, így annak tervezése elvileg kevesebb résztvevővel végrehajtható, azonban a jelenlegi stádiumban a normák egy részének hiánya és a tervezést végrehajtó szakállomány tapasztalatlansága miatt sokkal több időt igényel. A hazai és szövetségi fejlesztési és modernizációs feladatok tervezése rendkívül összetett, több koordinációt és együttműködést igényel. Az erőforrás tervezés magában foglalja a szükséges humán, logisztikai és az infrastrukturális erőforrások tervezését is. Magába foglalja: a logisztikai és infrastrukturális erőforrások tervezését a humán erőforrások tervezését

A PROGRAMOZOTT TERVEZÉS SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA ÉS VÉGREHAJTÓI HM VTF Hadfelszerelési programok Infrastruktúrális programok Biztonsági beruházási programok Humán programok HM HPF HM HFF HM KTFCSF HM IKH HM BBBH Programszerűen tervezendő feladatok kiemelt programok szakági programok A 17. számú dia tartalmazza a programszerűen tervezhető feladatok tervezési tevékenységének irányító és végrehajtó szerveit. A programtervezés felső szintű szakirányítója a HM VTF. A tervezést a humán programok esetében a HM HPF, a hadfelszerelési programok esetében a HM HFF és a HM HVK KTFCSF, az infrastrukturális programok esetében a HM IKH, az NSIP programok esetében a HM BBBH (HM IKH) koordinálja. Az egyéb programszerűen tervezhető feladatok tervezőit a dia jobb alsó sarka tartalmazza. Pr. irodák, menedzserek Pr. irodák, menedzserek MH ÖLTP HM KPSZH MH ÖLTP MK KFH MH EÜP HM NRH HM TH MH HIP HM főoszt-ok, haderőnemi pságok. szakmai irányítás

HADERŐFEJLESZTÉS PROGRAMOZOTT TERVEZÉSE (Képesség és Feladat Tervező Alrendszerben) Szervezeti fejlesztési projekt Az elérendő képességek és feladatok meghatározása/pontosítása Perspektív szervezeti struktúra (állománytábla) pontosítása A szervezet aktuális állománytáblája Követelmény rendszer meghatározása/pontosítása Bizt. beruházási Infrastrukturális Humán Hadfelszerelési fejlesztési program elgondolási javaslatok NATO erő felajánlás; Képesség felajánlás. Készenléti idő Szervezeti fejlesztési igények repülőgépek hjmű.-vek Szervezeti fejlesztési projekt javaslatok (feladat, ütem, létszám, eszköz stb. nagybani költség) Szervezeti fejlesztési projektek A 18. számú dia a haderőfejlesztés katonai tervezési feladatairól ad áttekintést. A katonai tervezési tevékenység meghatározó eleme a haderőstruktúra kialakítása. Ennek során meghatározásra kerülnek: az elvárt képességek megteremtéséhez és feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti struktúra; a katonai szervezetek létszáma, állománycsoportonkénti bontásban; a feladatok végrehajtásához szükséges hadfelszerelés szükséglet; a katonai szervezetek infrastrukturális igényei. A meglévő és a tervezett struktúra összevetéséből beazonosíthatóvá válnak a fejlesztés (humán erőforrás, haditechnikai és infrastrukturális fejlesztés) erőforrásigényei. A katonai szervezetekhez közvetlenül köthető haditechnikai modernizációs igények kimutathatók a kidolgozott perspektív állománytáblákból (alakulat projektek). A katonai szervezetekhez közvetlenül nem köthető fejlesztési igények külön programokban és projektekben kerülnek kimutatásra. Hadfelszerelés Humán erőforrás Infrastruktúra Biztonsági beruházások HM, HVKF gjmű-vek 1. 2. 3. 4. híradó eszközök vegyivédelmi eszközök ERŐFORRÁS KORLÁTOK stb.

NORMATÍV ALAPÚ ERŐFORRÁS- ÉS KÖLTSÉGTERVEZÉS SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA ÉS VÉGREHAJTÓI HM VTF * PÉNZÜGYI személyi járandóságok, fejezeti előirányzatok stb. LOGISZTIKAI eszközök, készletek, szolgáltatások EGÉSZSÉGÜGYI ellátás műszerek, gyógyszerek HÍRADÓ, INFORMATIKA szoftver, hardver szolgáltatások INFRASTRUKTÚRÁLIS Üzemeltetés, fenntartás, őrzés-védelem stb. * HM:KPÜ HM:FLÜ MH EÜP HM IKH A 20. számú dia tartalmazza a normatív alapon tervezhető feladatok tervezési tevékenységének irányító és végrehajtó szerveit. A normatív tervezés felső szintű szakirányítója a HM VTF. A pénzügyi ellátási feladatok tervezését a HM KPSZH, a logisztikai és híradó, informatikai ellátási és biztosítási feladatok tervezését az MH ÖLTP, az egészségügyi biztosítási és ellátási feladatok tervezését az MH EÜP, míg az infrastrukturális működtetés feladatainak tervezését a HM IKH koordinálja és vezeti. SGSZ (5) HM PSZNYI ÖHP HVK közv. Eü.int. Hivatalok (9) Alárend. HM igazgatás,hivatalok, háttérintézmények katonai szervezetek hivatali, szolgálati alárend. szakmai irányítás Közvetlen felterj.

A KÉPESSÉG- ÉS FELADATALAPÚ INTEGRÁLT VÉDELMITERVEZÉS ELVI SÉMÁJA TVTR ERŐFORRÁS ÉS KÖLTSÉG TERVEZŐ ALRENDSZER TVTR KÖLTSÉGVETÉS TERVEZŐ ALRENDSZER KATONAI TERVEZÉS ERŐFORRÁS ÉS KÖLTSÉG TERVEZÉS KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉS Védelmi célok Haderő képességek Katonai feladatok erőforrá- sok költségek Katonai feladatok erőforrá- sok költségek költségvetés A képesség és feladat alapú védelmi tervezés elvi sémáját a következő vázlat (10. sz. dia) szemlélteti. A katonai tervezés folyamatában a politikai vezetés az országvédelmi követelmények és szövetségi elkötelezettségek alapján megfogalmazza a védelmi célokat, a haderő ambíció szintjeit és elvárt képességeit, ami alapján a katonai vezetés meghatározza a haderő feladatait. Az erőforrás és költség tervezés folyamatában megtörténik a feladatokhoz szükséges erőforrások és azok költségeinek megtervezése, azok rendelkezésre álló forrásokhoz igazítása, szükség szerinti visszatervezéssel a terv kiegyensúlyozása. A költségvetés tervezés folyamatában végrehajtásra kerül a költségigények költségvetés terv szerinti formába öntése, annak Költségvetési Törvény szerinti Parlamenti beterjesztési, majd az elemi költségvetések elkészítése. Katonai feladatok erőforrá- sok költségek TVTR STRATÉGIAI ÉS KATONAI TERVEZŐ ALRENDSZEREK

3. Az államháztartás rendszere és a költségvetés tervezése Költségvetési szervek A költségvetés tervezése és elfogadtatása Költségvetési előirányzatok megváltoztatása Pénzellátás, finanszírozás rendje, bankszámlarend

Az államháztartás rendszere Kp.-i kormányzat Elkülönített állami pénzalapok Helyi önkormányzatok Társadalombiztosítás rendszere

Költségvetési szervek Államháztartás részét képező jogi személyek Állami fea-kat látnak el,közös szükségletek kielégítésére Kv-i gazdálkodást folytatnak Alapításuk Csoportosításuk( önállóan gazd.-részben önállóan gazd./teljes jogkörrel-részjogkörrel/kincstári körön belül-kívül)

Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei Éves kv. alapján Bevételi előirányzatok kötelezettsége,a kiadási előirányzatok jogosultsága Globális fedezettség elve Pénzforgalmi szemlélet Bruttó elszámolás elve Nyilvánosság elve Azonos szerkezet elve

A költségvetés tervezése Folyamat Tervezési módszer segítségével Rendszerbe foglalja a bevételi és kiadási előirányzatok összességét Tervezési alapelvek: valódiság elve pontosság elve takarékosság elve áttekinthetőség elve egyensúly elve

A tervezési módszerek és technikák Megkülönböztetés a finanszírozás alanya szerint: mire irányul a finanszírozás (intézmény, feladat) A tervezés során alkalmazott technikák (teljesítményalapú, programköltségvetés, nulla bázisú költségvetés, bázisalapú tervezés) Magyarország: éves költségvetés (naptári év) + 2 éves kitekintés (gördülő tervezés) – 1997 óta. “Kétéves költségvetés” is: 2x1 éves. Az éves terv is 3 évet érint: tervezés, végrehajtás, zárszámadás. Feladatok és hatáskörök szabályozása: Áht.

A kv. Tervezés eszközei: mutatószámrendszer Természetes mértékegységben kifejezett mutatók: Mérőegység Mérőszám Feladatmutató Teljesítménymutató Kapacitáskihasználás Értékben kifejezett mutatók Norma Normatíva Teljesítménymutató egységére jutó kiadás, bevétel

A költségvetés tervezési feladatai

A költségvetés tervezési módszerei Bázis alapú Programköltségvetés Nulla bázisú Normatív

A központi költségvetés szerkezeti rendje Fejezet Funkciócsoport Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím Előirányzat csoport(müködési-felfalmozási) Kiemelt előirányzat

Az állami bevételek Jogi természetük szerint közjogi (adók, vámok) és magánjogi (osztalék, privatizációs bevétel) Közgazdasági jellegük szerint: folyó- és tőke-bevételek

Államadósság-kezelés Főcsoportokba nem sorolható Az állami kiadások Adminisztratív besorolás (fejezetrend sze-rint) Funkcionális besorolás (COFOG) Közgazdasági osztályozás (folyó-, tőke-kiadás, kölcsönnyújtás) Az állami kiadások megoszlásának változása (%) 1991 2000 2005 Állami működés 12 16 15 Jóléti funkciók 68 57 61 Gazdasági funkciók 11 14 Államadósság-kezelés 6 13 8 Főcsoportokba nem sorolható 2 Összesen 100

A költségvetés elkészítésének menete PM: Korm. Elé terjeszti a kv-i irányelveket Korm: OGY elé terjeszti a ~ OGY:meghat. Áht.hiányát, a kiadások arányait Fejezet:irányelv alapján\saját kv-tervezet PM: kv. Tervezet Korm:kv-i tv. javaslat tervezet OGY:kv.törvény elfogadása

A központi költségvetés tervezése A jóváhagyás folyamata Költségvetési Irányelv PM  Kormány ápr. 15. ill. jún. 30. Törvényjavaslat tervezete aug. 31. ill. okt. 15. Törvényjavaslat Kormány Ogy. szept. 30. ill. okt. 31. Általános, majd részletes vita 2 fordulóban (bev. és kiad. főösszeg, hiány, többlet ) Országgyűlés (Országgyűlés határozata) nov. 30. Zárószavazás dec. 31. Zárszámadási törvényjavaslat aug. 31.

Az Uniós és a nemzetállami költségvetés elemeinek összehasonlítása Bevételek: Jellemzően adóbevételekre épül. A nemzeti GDP-k mintegy 30-50 %-a felett rendelkezik. Kiadások: Közjavakat és közszolgáltatásokat nyújt a társadalom számára. Az állam a következő funkci-ókat gyakorolhatja: Gazdaságirányítási és szabályo-zási funkció Gazdaságfejlesztő és szerkezet-átalakító célok Az Európai Uniós költségvetés Közös bevételekre épül. Az EU GDP-jének alig több, mint 1 %-át osztja újra. Funkcionális kiadásokat finanszíroz. (elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat) Az Unió a következő funkciókat gyakorolhatja: Tényleges szabályozó és újraelosztó tevékenység.

4. A kincstári finanszírozás rendszere Körön belül előirányzatokkal való gazdálkodás,körön kívül pénzeszközökkel való gazdálkodás Az egyes intézmények részére előirányzat-felhasználási keret A kincstári rendszer résztvevői A Magyar Államkincstár

Pénzellátás, finanszírozás rendje Intézményfinanszírozás (időarányos kv-i előirányzat-felhasználási keretszámla) Teljesítményarányos feladatfinanszírozás Nettó finanszírozás Programfinanszírozás Kp-i beruházás Lakástámogatás és építés EU támogatásával megvalósuló programok

Bankszámlarend Kp-i kv-i szervek felügyeleti szerveinek kincstárnál vezetett számlái: Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla ~ maradvány-elszámolási számla ~ befizetési számla ~ előirányzat-felhasználási keretszámla* ~ célelszámolási forintszámla ~ fedezetbiztosítási forintszámla* ~ központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla*_ ~programfinanszírozási ~* ~devizaszála* ~letéti számla*

A kv-i előirányzatok megváltoztatása Előirányzat módosítás Növelés Csökkentés Törlés Zárolás Előirányzat átcsoportosítás Időbeni hatálya Jogosultak köre

5. Az ellenőrzés szervezeti rendje Állami Számvevőszék Szervezeti – személyi függetlenség: Országgyűlésnek számol be Hatásköre Ellenőrzési jog, teljeskörűség Ellenőrzés szempontjai Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Funkciója, rendeltetése Felügyeletét a Kormány nevében a MEH-et vezető miniszter látja el Ellenőrzési hatáskörének bemutatása