Heveny mérgezések ellátása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
14. Tétel.
Advertisements

Gégegyulladás - Laryngitis
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészség-károsodások megelőzéséről.
Válaszkészség vizsgálata
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÚJRAÉLESZTÉS
Munkavédelmi világnap-2014.április 28.
Munkahelyi egészség és biztonság
HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Munkaszervezési ismeretek
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
10. Tétel.
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 1-2. óra M
13. Tétel.
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
A vállalkozók partnere
Tisztítás, fertőtlenítés
A villamos áram élettani hatása
GŐBL 2002 A helyszíni tevékenység általános szabályai.
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
Állam munkavédelmi feladatai
Kémiai biztonság 2006/2007. tanév II. félév
A kémiai biztonságról évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
MUNKAVÉDELEM KÉMIAI BIZTONSÁG.
Mentők riasztása Tűzoltók riasztása Rendőrség riasztása
Felelősséggel a környezetért!
Elsősegélynyújtási feladatok Dr. Lengyel Emőke 2008
Munkavédelem 1. tétel.
6. tétel.
Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
GHS/CLP (Globally Harmonised System of Classification, Labelling and Packiging of Chemicals) Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról.
Érintésvédelem Készítette: Szántó Bálint.
A rendelet célja a munkahelyen jelen lévő, veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez,
Korábbi demográfiai jellemzők Várható élettartam
1 Támad az influenza! Hogyan védekezzünk? Margit Kórház Pásztó Egészségpercek Prevenció és egészségmegőrzés.
Egészségügy a beteg szemszögéből Jogszabályi útmutató.
A kárhelyparancsnok feladatai
Helyszíni tevékenység és veszélyes kárhely (Esettanulmány)
A szén és vegyületei.
IDEGEN TEST A LÉGUTAKBAN - ASPIRÁCIÓ
Villamos Baleset és Mentés!!!
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
Gyermek újraélesztése
Bőrelváltozások, bőrsérülések és tennivalók
Felnőtt újraélesztés.
Tűz- és balesetvédelem
Elsősegély.
Válaszkészség , beteg rakciójának vizsgálata
BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS MUNKAVÉDELEM
A legfontosabb teendőink vészhelyzetben:
Menekülési útvonal: » Az útvonal rajza ki van függesztve az iskola tantermeiben és egyéb helyiségeiben. Kérjük, hogy megérkezéskor a menekülési útvonal.
TENNIVALÓK VÉSZHELYZETBEN
A munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb munkavédelmi ismeretek
A beszállással járó munkák biztonságtechnikai követelményei
Tűz- és balesetvédelem
Munkára képes állapot ellenőrzésének anomáliája a munkahelyen Poór László ügyvezető.
A kémiai biztonság szabályozása Tihany március 11. Dr. Raffai Mária szakértő.
Tűz- és Munkavédelmi oktatás Immunológiai Intézet 2014.
Munkahelyi biztonság és egészség
Heveny rosszullétek Szív és érrendszeri megbetegedések
Utcai balesetek Szerzők: Marsi Zoltán, Dr. Mártai István
Bogos Csaba GAZEK Safety Expert Ügyvezető - Tulajdonos
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Tűz- és balesetvédelem
Mérgezések tünetei, ellátása
A szabadban, illetve a zárt kertekben történő égetés szabályai
Balesetek.
Tüzvédelem.
A védőkesztyűk új szabályai
Előadás másolata:

Heveny mérgezések ellátása Elsősegélynyújtás Dr.Enk Zsuzsanna DEOEC Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat

Elsősegélynyújtási tudnivalók Az elsősegélynyújtó feladata és törvény által előírt kötelessége is balesetek, mérgezések vagy hirtelen rosszullétek esetén a segítségnyújtás, a pillanatnyi veszély elhárítása. Ennek megtörténte után a beteget mindig orvosi kezelésben kell részesíteni.

Elsősegélynyújtási tudnivalók Súlyos esetekben ezzel egyidőben az üzemorvost, illetve a mentőt, sz.e. a tűzoltókat és rendőrséget is értesíteni kell. Olyan sokrétű munkakört ellátó intézményeknél, mint egyetemünk, a leggyakrabban előforduló balesetek: mérgezés, fulladás, kábulat, rosszullét, sérülés, elektromos baleset,hő okozta sérülések.

Alapfogalmak I. Méreg: olyan anyag,amely kis mennyiségben a szervezetbe jutva fizikai, kémiai vagy fizikokémiai hatása során a szervezet életfolyamatait, dinamikus egyensúlyát átmenetileg vagy végérvényesen megzavarja. A méreg csak olyan anyag lehet, amely vízben, zsírban vagy szövetnedvekben oldható, ugyanis csak ez esetben szívódik fel a szervezetbe. Toxicitás: Minél kisebb mennyiségben mérgező, annál toxikusabb (dosis toxica minima, dosis letalis minima) Expozíciós idő:kis töménységben hosszú időn át hatva épp oly súlyos mérgezést okoz, mint nagy töménységben rövid idő alatt (Haber- féle törvény: c x t = k) Kumulatív készség: a méreg több alkalommal, mérgezést nem okozó mennyiségben jut be a szervezetbe, felhalmozódik, majd megfelelő koncentrációt elérve mérgezési tüneteket vált ki.

Alapfogalmak II. Keletkezésük szerint: szándékos (öngyilkossági) mérgezés, baleseti (foglalkozási) mérgezés Behatolási kapu: emésztőtraktus, légutak, bőr, szem kötőhártyája, érpálya esetleg húgyivarszervek Lappangási idő: a méreg bejutása és a tünetek megjelenése között idő A mérgezett mérgezést megelőző állapota: egészséges, vagy beteg volta is befolyásolja a mérgezés súlyosságát A szervezet érzékenysége a méreggel szemben: kisgyermekek, öregek, vörös hajú, fehér bőrű egyének érzékenyebbek A méreg koncentrációja a szervezetben: a felszívódás és kiválasztás (vese, tápcsatorna tüdő) viszonya szabja meg

Alapfogalmak III. Munkahelyi vegyi baleset: az egyébként ismert és kontrolláltnak vélt folyamatba műszaki (szerkezeti elemek elöregedése) vagy emberi hiba csúszik (egyéni védőfelszerelés hiánya) A munkahelyi mérgezések többsége véletlen baleset Munkahelyi baleseteknél főleg kontaminálódással (bőrön át-fenol, nitrobenzol, anilin) vagy inhalációval (belégzéssel) jut a toxikus anyag a szervezetbe Mezőgazdaságban a szélirány figyelmen kívül hagyása miatt vegyi sérülést szenvedhetnek a permetezést végző dolgozók Természetes betegségek okozta rosszullétet (magasvérnyomás, agyvérzés, epilepszia) ne tulajdonítsuk vegyi ártalomnak Gondolnunk kell a suicid (öngyilkossági) kísérletre is.

A mérgezés megállapítása Helyszín: milyen üzemrészben tartózkodott a dolgozó (zárt üzemcsarnok, labor, csatorna, akna, nyílt terep) ? Valóban történt-e expozíció, ha igen mi volt a méreg behatolásának módja (szájon, bőrön, kötőhártyán át vagy inhalációval)? Milyen volt a szellőzés,hőmérséklet, széljárás? Az elszívó berendezés működött-e? Volt-e valamilyen jellegzetes füst, szag, köd, kiömlő folyadék? Tevékenység: milyen munkafolyamatot végzett a sérült, viselt-e védőfelszerelést, ha igen, szabályosan viselte-e, jó állapotú volt-e a felszerelése? Lehet-e más ok? (hőség, gyógyszerszedés, természetes betegség okozta rosszullét)

Teendők a helyszínen Fel kell mérni,hogy megközelíthető-e a beteg, vagy szükség van-e kimentésre? Milyen vegyi anyagokkal dolgozott? Biztonsági adatlapok alapján a mérgezéssel kapcsolatos tudnivalók azonnali tisztázása! Hányan sérültek? Meg kell állapítani, hogy a mérgezett eszméletén van-e? Vizsgáljuk meg lélegzik-e,van-e keringése (halál esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget és a helyszínt biztosítani!) Észlelünk-e görcsrohamokat?

A szervezet védekezése a bejutott méreggel szemben A méreg további bejutását gátolja: hangrés-, szemhéjgörcs, öklendezés A bejutott mérget igyekszik eltávolítani (könnyezés, tüsszentés,köhögés, hányás, hasmenés, verejtékezés) A bejutott mérget lebontja, átalakítja (főként a máj detoxikáló tevékenysége révén) A keringésből kivonva egyes mérgeket a bőrben vagy a csontban raktároz (ezüst, ólom)

A mérgezések súlyossági skálája (PSS) I. Szerv Semmi Enyhe Közepes Súlyos 1 2 3 Gyomor bél r. hányás hasmenés kifejezett panasz masszív vérzés Légző szerv köhögés fulladás légzési elégtelenség Idegr. álmosság eszmélet-lenség kóma Szív hypotensio ritmus-zavar shock Bőr I.-II.fokú égés II.fokú égés III.fokú égés

Teendők mérgezés észlelésekor I. Szükséges Tilos Gáztérből Szabad levegőre vinni Általában Leültetni,lefektetniruházatot meglazítani Mozogni, eltávozni hagyni, őrizetlenül hagyni Ha eszméletlengörcsöl Oldalt fektetni, a légutakat szabaddá tenni Feleslegesen mozgatni, szájon át bármit adni,hánytatni

Teendők mérgezés észlelésekor II. Szükséges Tilos Ha eszméleténél van A méreggel átitatott ruha eltávolítása, a bőrt szappanos vízzel lemosni Szájon át: maró mérgezés (sav, lúg) Víz vagy tej itatása ( fél liter, lassan) Hánytatás, gyomormosás Biztosan nem maró mérgezés Hánytatási kísérlet, Pl. 1-2 dl meleg sós vízzel,hashajtás Eszméletlen állapot,erősen legyengült sérült

Teendők mérgezés észlelésekor III. Maró anyag Lúg Sav szem Folyóvízzel 5 percen át öblítjük 2%-os bórsavval Natrium-hidrogén-karbonáttal bőr 2%-os ecetsav-oldattal

Teendők mérgezés esetén Munkahelyére érve kollégáját irodájukban földön fekve találja. Szemei csukva vannak, ingerekre nem reagál. Öngyilkossági szándékra utaló jeleket nem talál (nincs búcsúlevél) és nem sokkal érkezése előtt erős fejfájásra és rossz közérzetre panaszkodott. A gázkazánt a hűvösebb idő miatt bekapcsolták.

Teendők CO mérgezés esetén Mivel a gázmérgezés gyanúja merült fel, azonnal ajtót és ablakot kell nyitni. Utána szólítsuk meg a sérültet, és ha nem reagál, Rautek-féle műfogással vigyük ki a zárt térből. Ezt követően ellenőrizzük az eszméletet és az életjelenségeket. Ha eszméleténél van, akkor a szoros ruhadarabokat lazítsuk meg, és szólítsuk fel a mély lélegzetvételekre.

Teendők CO mérgezés esetén Ha eszméletlen, akkor tisztítsuk meg a légutakat, ellenőrizzük a szívműködést, és légzést. Amennyiben kielégítők az életfunkciók és nincs kizáró tényező, akkor stabil oldalfektetésbe helyezzük a sérültet. Kizáró okok esetén a fej hátraszegésével biztosítjuk a légutakat. Légző mozgások hiányában lélegeztessük a beteget. Természetesen a mentőhívás elengedhetetlen!

Egyéni védőeszközök Prevenció

Egyéni védőeszközök Leggyakrabban használt egyéni védőeszközök: gáz,-vagy porálarc, gumikesztyű és gumikötény, fejkendő,védőkesztyű és kötény Minden olyan munkánál, ahol savas vagy lúgos anyagok juthatnak a szembe kötelező: védőszemüveg

Mérgek kezelése I. Azon munkahelyeken, ahol mérgezési veszély előfordulhat, könnyen elérhető helyen kell tartani a mérgezés megelőzésére ill. az azonnali segítségnyújtáshoz szükséges védőeszközöket, gázálarcokat, elsősegélynyújtó szereket A védőeszközök használata kötelező minden olyan munkánál, ahol mérgezés veszélye áll fenn A különösen veszélyes mérgeket csak méregszekrényben szabad tárolni, ennek felügyeletével csak képzett szakembert szabad megbízni

Mérgek kezelése II. A laboratóriumvezetők kötelesek beosztottjaik számára pontos utasítást kidolgozni, ha a méregjegyzékben feltüntetett anyaggal dolgoznak A „MÉREG” jelzést az edényeken fel kell tüntetni A mérgeket csak méregpipettával szabad pipettázni Olyan helyeken, ahol mérgekkel dolgoznak ételt tartani szigorúan tilos.

Mérgek kezelése III. Mérgekkel történt műveletek befejezése után, a védőkesztyű eltávolítását követően kézmosás kötelező! Mérgező anyagot feleslegesen ne használjunk !(helyettesítő vegyületek) Mérgező gázokkal csak jól tömített készülékben (fülke) szabad dolgozni! Ismeretlen anyagot tartalmazó üvegbe beleszagolni tilos!

Az egyéni védőeszközök jogszabályai 2004: XI. tv. módosította 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel módosítva 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 1993. évi XCIII. tv. előírásai 70/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelettel módosítva 11/2003. (IX. 23.) FMM rendelet (Alpintechnika)

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK EN175, EN166 ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK A szemvédő eszközök felhasználási területének jelzései (MSZ EN 166:1997) Jel Rendeltetés Nincs jel Alaphasználat Folyadékok Nagyméretű porszemcsék Gáz és finom porszemcsék 8 Rövidzárlatkor keletkező villamos ív Fémolvadékok és forró szilárd anyagok

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK 3. kategória Egyszer használatos részecskeszűrő fél álarc ►FFP1S/OV (OV=szerves gázok, AG=savas gázok) FFP1SL EN 149:2001

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK 3. kategória A részecskeszűrők jele és alkalmazási területe Jele Alkalmazási terület Betű Színkód P 1 fehér Szilárd részecskék (por) ellen P 2 fehér Szilárd és folyékony részecskék (köd) ellen P 3 fehér Méreg és erős méreg kategóriába sorolt szilárd és folyékony részecskék(köd) ellen EN 143

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK 3. kategória Gázszűrők Gázszűrők: meghatározott gázok és gőzök ellen védenek A gázszűrők típusai Jele Alkalmazási terület Betű Színkód A barna 65 o C-nál magasabb forráspontú szerves gázok és gőzök B szürke szervetlen gázok és gőzök (pl. kén- hidrogén) ellen (kivéve a szén- monoxidot) E sárga kén-dioxid és egyéb savak gázai és gőzei ellen K zöld ammónia és szerves amin- származékok ellen

VÉDŐKESZTYŰK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK MSZ EN 420:2003 VÉDELMI SZINTEK 0: jelzi, ha a kesztyű az adott veszély minimálisan védelmi szintje alatti x: jelentése, hogy a kesztyű vagy nem nyújtották be az adott vizsgálatra, vagy a vizsgálati módszer a kesztyű tervezése vagy anyaga miatt nem kivitelezhető

Idő/perc Védelmi osztály Pamutra mártott bordó PVC VEGYSZEREK ÉS MIKROORGANIZMUSOK ELLENI VÉDŐKESZTYŰK MSZ EN 374-1, MSZ EN 374-2, MSZ EN 374-3 A vegyi anyag áttörés elleni védőkesztyűket a mért átbocsátási idő szerint az alábbi védelmi osztályokba lehet sorolni: Idő/perc Védelmi osztály 10 1. Osztály 30 2. Osztály 60 3. Osztály 120 4. Osztály 240 5. Osztály 480 6. osztály Pamutra mártott bordó PVC SAV-, LÚG-, OLAJÁLLÓ! EN420 EN388 4121 Az MSZ EN 374-1:1998 helyett már 2003-as évjáratú van, amely ezeket a védelmi osztályokat nem tartakmazza. 1 62312 EN374-2 EN374-3

Biológiai kóroki tényezők okozta ártalmak Biológiai hatóanyagok sok ágazatban megtalálhatók. Ritkán láthatók, a kockázat, amelyet képviselnek, nem mindig nyilvánvaló. Közéjük tartoznak a baktériumok, vírusok,gombák (élesztők és penészek) és az élősködők. Szabályozás Az európai szabályozás célja minimálisra csökkenteni a munkahelyen lévő biológiai hatóanyagokból eredő egészségi kockázatot.

Hol fordulhat elő biológiai hatóanyagok okozta expozíció? Ahol a dolgozók az alábbi anyagokkal kerülnek érintkezésbe munkájuk során Természetes vagy szerves anyagok, mint például föld, agyag, növényi anyagok (széna, szalma,gyapot stb.) állati eredetű anyagok (gyapjú, szőr stb.) élelmiszerek szerves por (pl. liszt, papírpor, állati por) hulladék, szennyvíz vér és egyéb testfolyadék

Mi okoz foglalkozási légzőszervi problémákat? A munka során különféle anyagokat és részecskéket belélegző munkavállalók légútjában és tüdejében észlelt megbetegedések okai: 1. Ásványi, - és egyéb szervetlen porok: az azbesztózis és a szilikózis. 2. Szerves porok gombás,baktériumos szennyeződései : pl.penészes széna „farmertüdő”,légkondícionáló berendezések stb. - okozhatnak allergiás légúti betegségeket, orrnyálkahártya gyulladást (rhinitis) vagy tüdő-léghólyaggyulladást (alveolitis), súlyosabb esetben foglalkozási asthma fejlődhet ki. 3. Irritáló anyagok, például a környezeti dohányfüst, irritatív gázok, gőzök és még a hideg levegő is, rohamot, reflexes hörgőgörcsöt válthatnak ki.

Biztonsági adatlap I. Az anyag neve, a kiállítás dátuma, a forgalmazó/gyártó neve A termék azonosító száma/számai Vegyszereknél CAS (Chemical Abstract) szám Összetétel : képlet, szerkezeti képlet, molekulatömeg Veszélyesség szerinti besorolás: „R” mondatok =veszélyes anyagok veszélyeire utal (pl.R22:lenyelve ártalmas,R36:szemizgató) „S”mondatok= veszélyes anyagok biztonságos használatára utal (pl.S39:szem/arcvédőt kell viselni,S45: baleset esetén azonnal orvost kell hívni)

Biztonsági adatlap II. Elsősegélynyújtás Tűzveszélyesség, tűzoltáshoz használható anyagok Óvintézkedés baleset esetén Kezelés, tárolás Egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei Kémiai-fizikai tulajdonságok Stabilitás és reakciókészség Toxikológiai adatok Ökológiai adatok Hulladékkezelés,ártalmatlanítás Szállításra vonatkozó előírások

A 10 leggyakoribb elsősegély-nyújtási hiba Levágott ujj : Meglepően könnyű levágni az ujjunkat. A levágott ujjat sohase tegyük közvetlenül jégre! Tegyük nedves gézbe,majd vízálló zacskóba, és azt tegyük jégre. A sérültet műteni fogják, így ne egyen véletlenül sem! A sérült területre tegyünk jeget és fedjük le száraz kötéssel!

A 10 leggyakoribb elsősegély-nyújtási hiba Kitört fog: Ne sikáljuk durván a fogat, még akkor sem ha koszos! Tegyük tejbe, és menjünk azonnal az orvoshoz! Van rá esély, hogy újra vissza tudják ültetni.

A 10 leggyakoribb elsősegély-nyújtási hiba Égések Ne tegyünk se jeget, se vajat, se zsírt az égett területre! Mossuk hideg vízzel bőségesen, fedhetjük Betadinos kötéssel, vagy egyszerűen sterilen kötszerrel! Ha az égett terület tenyérnyinél nagyobb, vagy légutat, szemet , egyéb nyh-t ért, azonnal kórházba kell vinnünk a sérültet!

A 10 leggyakoribb elsősegély-nyújtási hiba Áramütés: A kisebb sérülést – pl. lámpa,elektromos eszközök- se vegyük félvállról Az áramütés veszélyes láthatatlan sérülést, súlyos szívritmuszavart okozhat! Kificamodott testrész: Ne melegítsük, hanem jegeljük! Erős,nem szűnő fájdalom esetén bal.seb.-en jelentkezzünk!              A

A 10 leggyakoribb elsősegély-nyújtási hiba Orrvérzés: Ne hajtsuk hátra a fejünket, és ha végre elállt, ne akarjuk a vért kifújni az orrunkból! Üljünk egyenesen, hajtsuk előre-lefele a fejünket, az orrcsont alatt kb. 5-10 percig szorítsuk az orrunkat! Ha nem áll el,Fül-orr-gégén jelentkezzünk!

A 10 leggyakoribb elsősegély-nyújtási hiba    Vérzés: Ne használjunk érleszorítót,mert azzal maradandó károsodást okozhatunk! Vérzéstől függően fedő vagy nyomókötést alkalmazzunk! Ha a vérzés nem áll el, vagy szennyeződés is érte a területet ,pl. állatharapás, akkor azonnal menjünk a bal.seb.-re!              

A 10 leggyakoribb elsősegély-nyújtási hiba Mérgezés: Sav vagy lúgmérgezés esetén (ill. ha nem ismerjük a méreg tulajdonságait) ne hánytassuk a beteget! Vigyük mielőbb orvoshoz, és lehetőség szerint a „méreg maradékot” is vigyük magunkkal! A méreg lehet gomba is!

A 10 leggyakoribb elsősegély-nyújtási hiba Szúrás: Ha a szúrást okozó eszköz (kés, olló stb.)ne akarjuk eltávolítani a testből, mert lehet, hogy nagyobb kárt okozunk! Azonnal vigyük a sérültet a bal.-seb.-re!                 

A 10 leggyakoribb elsősegély-nyújtási hiba Agyvérzés: Ne tegyen semmit a beteg szájába! Fektesse le a padlóra stabil oldalfekvésbe, és hívja a mentőket!

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Dr.Enk Zsuzsanna DEOEC Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat