 Mi a térinformatika és mi a jelentősége? Mire és hogyan használhatók a térinformatikai rendszerek?  A valós világ elemeinek, eseményeinek, jelenségeinek modellezési folyamata.  A valós világ modellezési eljárásai: - térképkészítés, - raszteres modellezés és a raszteres rendszer funkciói, - vektoros modellezés és a vektoros rendszer funkciói.  A térinformatikai rendszerek vonatkozási rendszerei.  A térbeli adatok adatnyerési technológiái: - földi geodéziai eljárások, - mesterséges holdakon alapuló helymeghatározás (GPS) - digitális fotogrammetriai eljárások, - távérzékelés.  Digitális domborzati modell létrehozása és jelentősége.

Tegyünk fel néhány kérdést a mindennapi életünkből: Milyen útvonalon juthat el leggyorsabban a tűzoltó autó a tűzesethez a forgalom figyelembevételével? Hol van az a pince, ahol a legjobb bort mérik Villányban? Hogyan határolható le és hány iskolás gyerek él egy újonnan létesítendő általános iskola vonzás- körzetében, ha a vonzáskörzetet úgy határozzuk meg, hogy a gyerekek gyalog, sétálva, az utakon gyalogátkelőhelyen átkelve, 20 perc alatt elérjenek az iskolába?

Árvízkor egy árvédelmi töltés feltételezett helyen történő, vagy egy bekövetkezett átszakadásakor  mely területek és települések, mennyi idő múlva kerülnek víz alá?  milyen útvonalon lehet kimenekíteni a lakosságot, hány embert, állatot kell kimenekíteni?  az egyes helyeken mekkora lesz a vízmagasság?  milyen és mekkora az okozott kár épületekben, termőföldben stb.?

keresünk egy olyan információs rendszert, ami ezekre és az ezekhez hasonló kérdésekre tud választ adni. Az ilyen rendszereket térinformatikai rendszereknek, azok elméletével és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tudományágat pedig térinformatikának nevezzük. A kérdések utáni válaszokat keresve, feltűnhet, hogy – kimondva vagy kimondatlanul – mindegyik kérdésben szerepet játszik valaminek (útvonalnak, körzetnek, pincének, településnek) a helye, vagyis a kérdések megválaszolásához szükség van a helyhez kötött információkra is.

A TÉRINFORMATIKA A VALÓS VILÁG Elemeinek, Eseményeinek, Jelenségeinek, vagyis a környezeti-gazdasági-társadalmi elemeinek térbeli modellezésére szolgáló információrendszer.

A térinformatika a valós világ elemeinek Űrfelvétel New York-ról a Világkereskedelmi Központtal 2001 szeptember 11-e előtt.

eseményeinek És a 2001 szeptember 11-i váratlan eseménykor.

jelenségeinek

térbeli modellezésére szolgáló információrendszer

a definíciónk alapján nagyon sokféle modellezés értelmezhető térinformatikaként, így

Vagy a Sas-köd gigászi gázoszlopainak a modellezése

A továbbiakban a térinformatika keretében csak a földfelszín környezeti-gazdasági-társadalmi elemeinek a modellezésével foglalkozunk!

Térinformatika elnevezés mellett külföldön elterjedt a GIS – Geographical Information System elnevezés (főleg az angol nyelvterületen), a FIR – Földrajzi Információs Rendszer (a GIS magyar megfelelője), a Geoinformációs Rendszer, amely szintén a Föld, mint égitestünk görög nevéből kiindulva talán legjobban mutat rá arra, hogy az ilyen rendszerekben kezelt információk mire vonatkoznak. Ezek az elnevezések már tartalmazzák azt a szűkítést, amit a térinformatika definíciójába - az előbbiekben látottak szerint - beleerőltettünk.

Mi az oka annak, hogy a definíció vonatkozásában mindez ideig nem alakult ki egységes álláspont? Hiányzik az általános elnevezés és a konkrét megvalósítások közötti különbség elhatárolása. Vannak térinformatikai rendszerek, amelyek szakmai elnevezés alatt működnek: (Land Information System – földügyi információs rendszer, Urban Information System – városi információs rendszer). Először is ez a szakterület viszonylag rövid múlttal rendelkezik és nagyon gyorsan fejlődik.

A lényeg: A térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tudomány. A térinformatikai rendszereknél az információk elemzésében fontos szerepet játszik a térbeliség, a megjelenítésben pedig a képi jelleg. (A képi megjelenítéssel kapcsolatban gondoljunk csak egy topográfiai térképre, amely tartalma szövegesen leírva több kötetnyi - kezelhetetlen - anyagot eredményezne).

Ezért szükség van egy olyan információrendszerre, amely a helyre vonatkozó adatokat együtt tudja kezelni a tulajdonságra vonatkozó adatokkal. (A tulajdonságra vonatkozó adatokat a továbbiakban a térinformációs rendszereknél általánosan használt terminológia szerint attribútumoknak nevezzük.) Vizsgálatok szerint az információk 80%-a helyhez kötött. (Steven Talbot szerint a New York-i városi rendszerben használt adatok 85% földrajzi vonatkozású).

Hát ez meg milyen dinoszaurusz itt és mely települések közelében van? Vagyis a lokáció nem más, mint egy, vagy több objektum kiválasztása a tulajdonságai(k)nak lekérdezéséhez a térbeli helyzet(ük) alapján.

Tekintsük a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban DÉDUKÖVIZIG vízrajzi rendszerét, amely többek között tartalmazza: A vízrajzi állomások térbeli (térképi) adatait

és az attribútumokat tartalmazó relációs adatbázist.

A térbeli adatbázisban egérrel kijelölünk egy objektumot,

majd ezt követően megjelennek a kijelölt objektum (vízrajzi mérőállomás) táblázatos attribútum adatai a pontos térbeli hellyel és vízállás adatsorral.

Lokációnál a kijelölt objektumnak megjeleníthető: a pontos térbeli helye (EOV koordinátái), a törzsadatai, egyéb attribútum adatai ( pl. idősor adatok), - vagyis egy objektumhoz korlátlan számú attribútum tábla tartozhat, vagy akár az objektumhoz tartozó komplett dokumentáció is (helyszínrajzok, műszaki rajzok, fényképek, műszaki leírások, határozatok stb.) Megjegyzés: A vektoros térinformatikai rendszer funkcionalitásánál részletesebben tárgyalásra kerül a lokáció!

Pl. megjeleníthető a térbeli adatbázisban kijelölt tó teljes vizikönyvi tervdokumentációja is.

Hot Link kapcsolat ArcView 3.xx térinformatikai rendszerben egy Adobe Acrobat pdf állománnyal. (Fischer Krisztián, Kiss-Vincze Róbert, Orosz Balázs PTE PMMF műszaki informatikusok szakdolgozatából )

Hol van az a nyár, hol a régi szerelem? (Ami egy logikai feltétel megfogalmazásával az illető személy tartózkodási helyének megtalálására ad lehetőséget). Vagyis a feltételadás nem más, mint egy, vagy több objektum kiválasztása, helyének meghatározása az attribútum adatokra adott ”szűrő” feltétellel.

Tekintsük megint a DÉDUKÖVIZIG vízrajzi rendszerét

Keressük pl. a Babócsai Rinya vízfolyáson létesített vízmércéket. Az ArcView 3.xx térinformatikai rendszerben a feltétel a Query Builder (logikai lekérdezés gyártó) ikonra történő kattintás után, a megjelenő ablakban állítható össze. A logikai kifejezés begépelhető zárójelek ( ) közé, vagy az ablak Fields (mezők) és Values (értékek) Query Builder ablakrész megfelelő sorain kettős egér kattintással, a relációs jelen ( stb.) egyszeri kattintással. Ezek hatására a sorban álló szöveg, illetve relációs jel lehozható a kifejezés területre. A kifejezés formája: ([mezőnév1] reláció1 érték1) logikai művelet ([mezőnév2] reláció2 érték2)…, ahol a logikai művelet and (és), or (vagy) vagy not (nem) lehet. Esetünkben a feltétel: ([Vízfolyás] = ‘Babócsai Rinya’)

Adatbázis mezők Relációjelek, logikai műveletek A kiválasztott mező értékei Kifejezés terület az összeállított szűrő feltétellel Query Builder lekérdezés gyártó ablak

Ezt követően csak a feltételnek megfelelő vízrajzi állomások jelennek meg a térképen, Megjegyzés: A vektoros térinformatikai rendszer funkcionalitásánál részletesebben tárgyalásra kerül a feltételadás!

Nyugalom! Egy térinformatikai rendszer nemcsak ennyi!

De ez ne olyan legyen, mint amikor a feleség odaszól a tv-n meccset néző férjének: öt percre átmegyek a szomszédba, keverd meg félóránként a levest...