A Kamara szerepvállalása a duális szakképzésben Kazincbarcika, december 02. Bihall Tamás MKIK alelnök

 Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása  Központi programok felülvizsgálata  Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása  Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás  Szintvizsgák szervezése, koordinálása  SZKTV, WorldSkills, EuroSkills szakmai versenyek szervezése  Közreműködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben A Kormány−Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: november 11.

Foglalkoztatási ráta, százalék Csehország64,96565,564,964,164,865,366,166,665,465 Lengyelország55,153,751,751,4 52,854,55759,259,3 Magyarország55,956,156,25756,656,957,357,356,755,455,4 Szlovákia56,356,756,557,956,757,759,460,762,360,258,8 Szlovénia62,763,664,362,565,66666,667,868,667,566,2 Európai Unió–27 62,162,562,462,762,863,664,565,465,964,664,2

A 15–64 éves népesség munkanélküliségi adatai (2000–) A 15–64 éves népesség munkanélküliségi adatai (2000–) Munkanélküliségi ráta, százalék (J–M) Csehország8,887,17,68,387,25,44,46,87,47,3 Lengyelország16,618,720,219,719,418149,77,28,39,710,2 Magyarország6,45,75,85,96,17,27,57,47,910,111,211,7 Szlovákia19,119,418,717,218,616,313,411,29,512,114,413,9 Szlovénia7,15,86,16,66,16,76,154,567,48,7 Európai Unió–27 9,48,799,19,398,37,27,199,79,9

1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése. Tanulók és gazdálkodó számának növelése Fő aktivitási területek

• Gyakorlati óraszámok 50%-os növelése, a gazdasági igények szerinti tartalom, nyári gyakorlat óraszámának növelése • Szakmai záróvizsga idejének csökkentése: maximum 2 nap; maximum 4 vizsgafeladat/modul • Modulok számának korlátozása: maximum 6 modul/szakképesítés • Szakmai tartalomfejlesztés: új technikák, technológiák beépítése Modulok tartalmában való duplikációk, átfedések megszüntetése • Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kulcs- és cselekvési kompetenciák hangsúlyozása • Új központiprogram-struktúra: helyi tantervi részletességgel való kidolgozás Szakmai fejlesztőmunka eredményei

Az ISZIIR interaktív fóruma: &order=&turn=&page=1 Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések: szvk-k, központi programok elérhetők voltak április 28-tól Országos konzultációs fórumrendszer  Partnerek bevonása, megnyerése  Gazdaság közvetlen részvétele: 180 fejlesztő szakértő  Érdemi beleszólás lehetősége: 40 szakmai szervezet  4 ezer gazdálkodó, 660 szakképző iskola véleménye

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése április szakképesítés átdolgozott szakmai és vizsga- követelményének, valamint központi programjának átadása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére július /2011. (VII. 18.) Korm. rendelet − új OKJ(hatályos VII. 26-tól) augusztus /2011. (VIII. 25.) NGM rendelet az új szakmai és vizsgakövetelményekről (hatályos VIII. 28-tól)

Az előrehozott szakmunkásképzés  Semmi mással nem pótolható jelentősége van az idejekorán elkezdett szakmatanulásnak  Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására  Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni, a szakiskolát választják  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása. A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességet kell állítani

Az előrehozott szakmunkásképzés  A 14 éves korosztály rendkívül fogékony a cselekvésközpontú feladatokra, valós gyakorlati tevékenységekre épülő pedagógiára. Jelentős rétegeket vesztett el a 9-10 osztály bevezetésével a magyar szakképzés, ezzel a magyar munkaerőpiac.  Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között. A szakmai elmélet jelentős változáson ment át, gyakorlatorientáltabb lett. Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket.  A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja, hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalnia.

Lényegét tekintve vállalati képzés, amelyet az iskolai képzés egészít ki Minél több idő eltöltése az üzemben 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti A tanulót a cég veszi fel!

 I skolák és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése  Lemorzsolódás csökkenése, tanulók jobb elhelyezkedése  Nem lesz több éven keresztül párhuzamos képzési forma  Kevesebb modul, egyszerűbb a „tantárgyiasítás”: (46 szakmában 271-ról 203-ra csökkent a modulok száma)  Gyakorlatorientált, felhasználóbarát központi programok A kamara által kifejlesztett tanügyi dokumentumok bevezetésének előnyei

Gazdálkodók érdekeltségének növelése a gyakorlati képzésben Cél: gazdálkodók számának növelése 9 ezerről 20 ezerre Eszközök: • Adminisztratív terhek csökkentése • Egyszerűbb finanszírozási rendszer • Törvényi szabályozás módosítása

A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás költségeink nem térülnek meg alacsony a gyakorlati órák száma sok a munkafegyelmi probléma a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő sok a tanulói hiányzás az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg nincs elég tanuló MKIK felmérés 2011.

Köszönöm a figyelmüket!