Teremtés vagy evolúció? Zamfir Korinna

Teremtés vs. evolúció - Welt der Wunder „Ijesztő, hogy Németországban a megkérdezettek 73%-a még hisz egy Teremtőben, és csak 21% hisz az evolúcióban” „A Biblia összeegyeztethetetlen a természettudományos gondolkodással” Biblia: Isten 6 nap alatt teremtette a világot, a 6. napon az embert tudomány: a föld 4,5 milliárd éves, és az ember az evolúció eredménye

Kreacionizmus vs. evolúció - AEÁ (Gallup, 2007)

Alapvető kérdés. Lehetséges válaszok Teremtés vagy evolúció? Biblia vagy tudomány? Hit vagy értelem? 1. Teremtés (Biblia) - ha el is kell vetni a tudományt kreacionizmus, értelmes tervezés 2. Harmonizálás -a Biblia világképe tudományos -a bibliai és a tudományos világkép egyezik (célirányosság) 3. Szintézis Isten az evolúció által teremt (teisztikus evolucionizmus) A kérdésfelvetés téves

Kreacionizmus Biblia - betű szerint igaz természettudományos információ evolúcióelméletet - téves fajok közvetlen, egyidejű teremtése változások – csak a teremtett fajokon belül ember, majmok - nincs közös ős katasztrófák (világméretű vízözön) a föld, a fajok - fiatal korúak

Kreacionizmus 1. fiatal Föld - 6x24 óra - 6x1000 év (Zsolt 90,4) (max. 10.000 év) fossziliák – katasztrófák 1.1. Lapos föld geocentrizmus

Kreacionizmus 2. Öreg Föld hézag / helyreállítás elmélet Ter 1,1 ill. 1,2 közt – időtáv preadamita teremtés katasztrófa új teremtés b. nap-korszak elmélet a napok - több millió éves korszakok c. progresszív kreacionizmus ősrobbanás - igen biológiai fejlődés - részben: mikroevolúció - igen makroevolúció - nem

Értelmes tervezés (Intelligent Design) (makro)evolúció - nem lehet igaz Isten helyett: „értelmes Tervező” szerkezetek (óra, egérfogó, repülőgép) - nem magyarázhatók a véletlennel nem redukálható komplexitás (sejt, ostor, váralvadás rendszer) tökéletes „szerkezetek” a Tervező közvetlenül beavatkozik a világba

Értelmes tervezés. Problémák posztulálja a hipotézist tudom. bizonyíthatatlan; nem végez tudom. kutatást tökéletlen létezők, hibák – „alkalmatlan tervező” az irreduktibilis komplexitás érve téves -a részek is funkcionálisak, -a rendszer egy összetevő nélkül is működőképes ostor: 10 fehérje↔ type III secretory system (gram-neg. baktériumok) véralvadás (XII. faktor hiányzik bálnáknál, delfineknél; 3 faktor a gömbhalnál)

Értelmes tervezés. Problémák teológiai, filozófiai probléma: Isten nem a természetes („másodlagos”) okok egyike -természet megfigyelhetetlen lenne ID – tudományellenes ideológia, burkolt kreacionizmus Of Pandas and People „cdesign proponentists”

A teremtéstörténetek és a tudomány összehangolása Tudományos fogalmak belevetítése a Bibliába Ter 1,3-4: világosság ↔ ősrobbanás utáni kozmikus háttérsugárzás Éden (Ter 2) ↔ mitokondriális Éva, out-of-Africa 2. A világ fejlődése teleologikus finom hangolás, antropikus elv – az élet, ember megjelenésére irányul

Teisztikus evolucionizmus Előfutár – Pierre Teilhard de Chardin SJ (1881-1955) paleontológus, geológus Kortárs Arthur Peackocke (1924-2006, biokémikus, angl. pap) Howard van Till (1938-, ev. teol, fizikus, csillagász) George V. Coyne SJ (1933-, kat. pap, csillagász) Kenneth R. Miller (1948-; biológus, kat.)

Teisztikus evolucionizmus Isten az evolúción keresztül, folyamatosan teremt ↔ autonómia, öntevékenység Isten felruházza adományaival a teremtést („fully gifted creation”, van Till) ↔ nem zárja ki a véletlen szerepét (mutációk) ↔ a világban létező potencialitásokat hozza elő (Peacocke) Teremtés vs. evolúció – téves alternatíva

Hermeneutikai megfontolások A biblia, ill. tudomány (vélt) ellentéte – fundamentalista bibliamagyarázat: Biblia abszolút tekintélye Biblia abszolút tévedhetetlensége sugalmazás – tollbamondás szó szerint igaz ± sola Scriptura

Hermeneutikai megfontolások Sugalmazás modellek tollbamondás (verbális insp.) megvilágosítás leereszkedés, alkalmazkodás tartalmi sugalmazás (igazság) együttható cselekvés pszichológiai szociológiai irodalmi

Hermeneutikai megfontolások A tollbamondás problémái ellentmondások, tárgyi tévedések nem veszi figyelembe az emberi tényezőt: a szerzők kulturális háttere, képességei, korabeli kérdések, viszonyok műfajok tagadja az ember szabadságát

Hermeneutikai megfontolások Katolikus álláspont: Trentó; I. vatikáni zsinat: tollbamondás Providentissimus Deus (1893): - teljes sugalmazás, tévedésmentesség - nem lehet ellentét a biztos természettudományos ismeretek és a helyesen értelmezett Szentírás között (!) - a Szentlélek nem a dolgok természetére tanít PBB (1909): Ter 1–3 történetisége; nem: a teremtés napjai Divino afflante Spiritu (1943) és Dei Verbum (1965) - a történetkritika elismerése: szerzői szándék, műfajok, a könyvek keletkezése (történeti, kulturális háttér)

Hermeneutikai megfontolások Katolikus álláspont: Humani generis (1950) - hominizáció testi oldala igen (lélek - Istentől, 36); elveti a poligenizmust (37) II. János Pál (Tudományok Pápai Akadémiája, 1996. okt. 22.) - PD, HG „az újabb felfedezések nyomán (f)elismertük, hogy az evolúció több mint egy hipotézis. Figyelemre méltó, hogy ez az elmélet fokozatosan tekintélyt szerzett a kutatók körében, a tudás különböző diszciplínái terén végzett felfedezések következtében. Az egymástól függetlenül végzett kutatások eredményeinek konvergenciája - amelyet [a kutatók] semmiképpen nem terveztek és nem kerestek - már önmagában is az elmélet mellett szóló jelentős érv .” fejlődéselméletek istenképiség, ember méltósága, a szellem eredete

Hermeneutikai megfontolások Protestáns álláspont(ok) Karl Barth -a Biblia Isten szava – tekintélye önmagában – engedelmesség -tanúság a kinyilatkoztatásról (teljes kinyilatk. – Krisztusban) -emberi oldal (történetiség) Paul Tillich sugalmazás: extatikus modell + értelem kinyilatkoztatás: ige + események tollbamondás bírálata Mások (H. Van Till, Denis O. Lamoureux): - isteni alkalmazkodás - szerzők nem rendelkeztek mai tudományos ismeretekkel, fogalmakkal - fokozatos kinyilatkoztatás - történeti, kulturális, vallástörténeti kontextus

Hermeneutikai megfontolások Konzervatív neoprotestáns álláspont kizárólagos tekintély (Isten szava; sola Scriptura) abszolút tévedhetetlenség szó szerinti értelmezés Alvin Plantinga ellentét állhat fenn biblia/hit és tudomány/értelem között a biblia - természettudományos ismeretek is bibliai kép plauzibilisebb lehet

Hermeneutikai megfontolások Kiértékelés 1. a Biblia – Isten szava kizárólagos tekintély abszolút tévedhetetlenség tollbamondás, szó szerinti sugalmazás literalizmus lehet ellentét Biblia (hit) és tudomány (értelem) között döntő – a Biblia (hit) 2. a Biblia – tanúság Isten szaváról Isten szava emberi szavakban tévedhetetlen teológiai mondanivaló emberi tényező – tört., tudom. tévedések az értelmezés létjogosultsága nincs ellentét Biblia (hit) és tudomány (értelem) között sajátos kompetencia körök

Hermeneutikai megfontolások Történetkritika (!) a szöveg keletkezése kortörténeti, kulturális háttér a szerző szándéka műfajok Szinkron megközelítések a szöveg jelenlegi formája a szerzői szándék mellőzése Lingvisztikai, irodalmi: - szöveg mondanivalója - szöveg és olvasó párbeszéde Kánonkritika: - végső, kanonizált forma,

Hermeneutikai megfontolások Paul Ricoeur (1913-2005) a vallásos nyelv - (reál)szimbolikus szimbólum: két (több) értelem ↔ értelmezést követel értelmezés - a szimbólumok megfejtése szükségszerű, lényegi viszony: ┌ első, szó szerinti értelem („jelző”) └második értelem („jelzett”) a szimbólum közli azt, amit jelez vö. Karl Rahner - a létező szükségszerűen szimbolikus - a reálszimbólum - másik valóság hordozója és megjelenítője.

Hermeneutikai megfontolások Paul Ricoeur értelmezés ↔ hit és értelem kritika → dekonstrukció → helyreállítás → mélyebb értelem kritika utáni hit értelmezés, kritikai reflexió → „második naivitás” („second naïveté”; vö. Mt 18,3)

Hermeneutikai megfontolások Paul Ricoeur nyomán David Wulff, Dirk Hutsebaut

Hermeneutikai megfontolások Az értelmezés elvei A Biblia nem természettudományos, hanem teológiai mű nem a mikor és a hogyan, hanem a miért, milyen és mi célból A megértéshez – nélkülözhetetlen a történetkritika mi volt a szerző szándéka, milyen kérdések foglalkoztatták, milyen műfajban írt milyen korabeli kérdésekre válaszolt Az ókori és modern ember kérdései nem azonosak nem a világ keletkezésének hogyanja, hanem a világ, az élet rendjének a miértje A vallásos nyelv reálszimbolikus –mélyebb igazságra irányul

Hermeneutikai megfontolások Teremtéstörténetek Első, hatnapos / papi (Ter 1,1–2,4a) Kr.e. 6. sz. (babiloni fogság ) Isten nagysága a világ rendje az ember helye a šabaT Második („jahvista”) (Ter 2,4b-24) - korábbi - emberi élet nagy kérdései

A hatnapos (papi) teremtéstörténet Műfaj költői elbeszélés, mitikus elemek Sitz im Leben szembesülés a mezopotámiai teremtésmítoszokkal polémia a politeisztikus világképpel Mondanivaló a világ Isten szándékából létezik Isten világfölöttisége puszta szavával teremt Isten mindenhatósága (Szólt … Legyen… lett) a világ rendje a teremtett világ jósága a šabaT (a világ rendje a kultuszra irányul)

A hatnapos (papi) teremtéstörténet A világ rendezett napok elválasztás művei világosság idő teremtő aktusok - sematikus elbeszélés névadás (rendeltetés) A világ jó (6+1) x „látta… jó” megfelelnek rendeltetésüknek (nem tökéletes létezők) - nem foglalkozik a rossz eredetével

A hatnapos (papi) teremtéstörténet A hat (hét) nap hétnapos séma alap – kultikus gyakorlat - a šabat legitimálása 8 teremtő aktus 6 napban (6+1-es séma másodlagos) hétnapos séma: idő - rend

A hatnapos (papi) teremtéstörténet Teremtés a semmiből és abszolút kezdet vagy az őskáosz legyőzése? 1. hagyományos fordítás (“kezdetben teremtette Isten”) - abszolút kezdet (re’šît: status absolutus; 1. v. főmondat) 2. re’šît: status constructus – valami kezdete (a teremtés kezdetén) Amikor Isten elkezdte teremteni az eget és a földet, [protasis] – a föld puszta volt és üres […]– [parenthesis] akkor Isten azt mondta: legyen … [apodosis] Amikor Isten elkezdte teremteni az eget és a földet, [protasis] akkor a föld puszta és üres volt [...]. [apodosis] Isten szólt: legyen... [önálló főmondat]

A hatnapos (papi) teremtéstörténet Teremtés a semmiből és abszolút kezdet vagy az őskáosz legyőzése? Őskáosz - „puszta és üres” (töhû wäböhû), - mélység, ősvíz, vízár vagy (ős)tenger (tehôm) - sötétség - kérdés: rûªH ´elöhîm A teremtés - a káosz legyőzése, a rendezett világmindenség létrehozása (Zsolt 74,12-16; Iz 51,9-10) Creatio ex nihilo – gyökerei: 2 Makk 7,28 - keresztény tanítás

A hatnapos (papi) teremtéstörténet A Bärä´ ige. Isten sajátos teremtő tevékenysége nem speciális teremtés - Bärä´: Isten teremtő, újat létrehozó tevékenysége - más igék is: alkotni (äSäh) (égbolt, égitestek, szárazföldi lények, ember) - más elképzelések is: -szó általi teremtés -a világ saját tevékenységén keresztül - nem “kézműves” isten - nem - a teremtés hogyanját

A hatnapos (papi) teremtéstörténet Szekvencialitás A teremtmények öntevékenysége hozzon elő a föld termést hozó növények; mag termékenységet adó áldás az élő világ autonómiája az élet továbbadásának képessége Egyszerre: Isten teremtő akarata és a világ öntevékenysége

A hatnapos (papi) teremtéstörténet Polémia ókori vallásokkal istenek harca, nemzés égitestek: nem istenek Isten teremtményei gyakorlati funkció (világítás, idő) kultikus szerep: az idők, ünnepek rendje

A hatnapos (papi) teremtéstörténet Emberkép ember (’ādām) képmás, hasonlóság: Isten képviselete a világban antropocentrizmus kétneműség, áldás egyetlen teremtő aktus az ember férfiként és nőként Isten képmása

Második („Jahvista”) teremtéstörténet korábbi műfaj: etiológia (eredetmagyarázat) – az élet miértjei Éden – metafora az ember sorsa -az élet törékeny ajándék -boldogság, múlandóság -a világ gondozása, kudarc; a férfi és a nő összetartozása, válsága ember és világa

A második (jahvista) teremtéselbeszélés ’ādām - ember ’ādām-’ādāmah földből való, törékeny, múlandó élőlény élet lehelete – életelv rokonság a világgal („földdel”) rokonság az állatokkal (földből)

A második (jahvista) teremtéselbeszélés nemek megkülönböztetése – a nő teremtésétől borda – kezdetben egy ember, egylényegűség szójáték ’iš- iššāh “csont a csontomból, hús a húsomból”– rokonság “a kettő egy test lesz” (egy ember)

Teológiai mondanivaló Isten személyes, egyetlen, világfeletti, hatalmas a világ és az ember Istennek köszönheti létét a világ nem isteni a világ rendezett a teremtmények jók, Isten áldása van rajtuk az ember méltósága - Istent képviseli a világban az ember kétneműsége Isten akarata a férfi és a nő együtt hordozza az istenképiséget az ember élete Isten (törékeny) ajándéka feladata – gondoskodni a világról a férfi és a nő egylényegű, összetartozik, életközösségre teremtve

Konklúziók 1. A bibliai, ill. tudományos eredetmagyarázat szembeállítása a sugalmazás naiv értelmezésére, a biblia szó szerinti olvasatára vezethető vissza. A vallási nyelv reálszimbolikus. 2. A történetkritika nélkülözhetetlen (keletkezéstörténet, műfaj, háttér, szándék) 3. A teremtéstörténetek vallásos üzenetet közvetítenek (Isten, világ, ember) 4. A valóság megismerésmódjai (természet- vagy humán tudományok, vallás) között nem állhat fenn ellentét. A természettudomány és a teológia nem ellenfelek.

Arthur Peacocke, Evolution - The Disguised Friend of Faith Arthur Peacocke, Evolution - The Disguised Friend of Faith?, Philadelphia and London, 2004. Arthur Peacocke, Creation and the World of Science. The Re-Shaping of Belief , Oxford, 1997, 2004. Paul F. Lurquin, Linda Stone, Evolution and Religious Creation Myth: How Scientists Respond, Oxford, 2007 Martin Neukamm, Evolution im Fadenkreuz des Kreationismus. Darwins religiöse Gegner und ihre Argumentation, (Religion, Theologie und Naturwissenschaft 19), Göttingen, 2009 Ronald L. Numbers, The Creationists. From Scientific Creationism to Intelligent Design, Cambridge, MA, London, 2006. J. Klose, J. Oehler (Hrsg.), Gott oder Darwin, Vernünftiges Reden über Schöpfung und Evolution, Berlin, Heidelberg, 2008.