Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó A TDM rendszer a Nemzeti turizmusfejlesztési koncepcióban, fejlesztési lehetőségek 2014-2020 között Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó

A turizmusfejlesztés stratégiai irányai Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014-24  készülő tervezési dokumentum a magyarországi turisztikai fejlesztések irányainak meghatározására és forrásainak megteremtéséhez Új koncepció elkészítésének szükségszerűsége • NTS 2005-2013 időtávja hamarosan lezárul • A koncepció megalapozó dokumentuma lesz a  turizmusról és vendéglátásról szóló törvénynek  2014-20-as tervezési ciklus uniós forrásainak felhasználásának Az NTK 1. sz. specifikus célja: Erőt adó Magyarország – innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés: Tematikusan fókuszált termékstruktúra fejlesztése: egészség-, örökség és kulturális turizmus, MICE, vallási turizmus, fesztiválok, rendezvények, bor- és gasztronómia, ökoturizmus, kerékpáros, vízi, lovas turizmus, falusi és agroturizmus Területi fókuszú termékstruktúra (Budapest és térsége, Balaton, gyógyhelyek és gyógytérségek, tematikus desztinációk) Turisztikai szolgáltatás és vendéglátás fejlesztése: mennyiség helyett a minőségi színvonal emelése és hiánypótló kapacitások kialakítása Turisztikai K+F+I, gyógyvizek „evidence based” orvosi kutatásai Új területek bekapcsolása: szabadidő gazdaság, alkonygazdaság, sport

Stratégiai céljaink 2024-ig A turizmus teljes GDP hozzájárulásának 10%-ra növelése A turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak számának növelése 50%-kal Magyarország legyen a világ első 30 országa között a turizmus versenyképessége alapján A legfontosabb nemzeti turisztikai termékek sikeres fejlesztése Stabilan működő turisztikai szervezeti rendszer teljes kiépítése A 2005. évi turisztikai szatellit számla szerint a turizmus közvetlen és közvetett teljesítménye nemzetgazdasági szinten a GDP 8,8%-át tette ki. A turizmusra jellemző ágazatokban foglalkoztatottak száma 2012. évi adatok szerint 358 553 fő volt. A World Economic Forum Travel and Tourism Competitiveness Riport-ja szerint jelenleg Magyarország a 39. helyen áll. A termékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása mellett számszerűsített célok: 3-5 nemzetközi hírű gyógyhely és 8-10 regionális jelentőségű gyógyfürdő fejlesztése, 10 kiemelt nemzetközi jelentőségű projekt kidolgozása, megvalósítása. A belföldi turizmus élénkítése érdekében szükséges a TDM szervezeti rendszer teljes kiépítése ideértve a nemzeti TDM szervezetet is. A belföldi turisták költésének, vendég- és vendégéjszaka számának 1/3-dal történő növelés,e, a külföldi turisták átlagos költésének és tartózkodási idejének másfélszeresre növelése. A keleti országokból érkező turisták vendégéjszakáinak háromszorosra emelése (2012-ben a brazil, orosz, india i és kínai vendégéjszakák száma 826 ezer volt) Budapest európai szinten a 10, Közép-európában a vezető 3 desztináció között legyen. A Balaton legyen Európa 5. vezető családi üdülő desztinációja között.

2014-2020 között Operatív Programokból elérhető források – turisztikai fejlesztésekhez Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) Terület és településfejlesztési operatív program (TOP) Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) A támogatások felhasználásának fő céljai:   Az európai uniós támogatási források segítsék elő a Nemzeti turizmusfejlesztési koncepcióban (2014-2024) megfogalmazott átfogó és specifikus célok megvalósítását. A szektor fejlesztésének átfogó céljai: a turizmus teljes GDP arányának és hozzájárulásának növelése, a turizmus nemzetközi versenyképességének javítása. A turizmus fejlesztésére több operatív programban is van lehetőség, ezek a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP), a Terület és településfejlesztési operatív program (TOP), valamint a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) támogatási lehetőségei, valamint a Vidékfejlesztési Programban is megjelenik.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs OP prioritásai 1. Vállalkozások versenyképességének javítása 2. Tudásgazdaság fejlesztése 3. Infokommunikációs fejlesztések 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 6. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése 7. Technikai segítségnyújtás A turizmus a GINOP három prioritásában is megjelenik, komplex módon és eltérő támogatási eszközökkel fejleszti az attrakciókat, szolgáltatásokat, egyes desztinációkat, és az intézményrendszert.   A program első prioritásának – Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése – több intézkedése is hozzájárul a turisztikai üzleti szolgáltatások fejlesztéséhez. A program második prioritása a tudásgazdaság fejlesztését célozza. A prioritás második intézkedésének – Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (társadalmi kihívások alprogram) – célja valamely (globális) társadalmi probléma megoldására fókuszálva, az érintett ágazatok tudományos, kutatási és technológiai erőforrásait szinergiában alkalmazva komplex, jövőbe mutató, és egyúttal globális piaci kitörési lehetőségeket biztosító megoldások kidolgozásának támogatása. Elképzeléseink szerint az orvosi bizonyítékon alapuló balneológiai célú gyógyvízkutatásokat is támogathatja e konstrukció. A program negyedik prioritásán belül tervezett intézkedések – Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül – a turizmus fejlesztését is szolgálják. Az energiahatékonyság javításának célcsoportja a vállalkozások, így a szektort érintő támogatások kiemelten járulnak hozzá a kkv-k versenyképességének erősítéséhez is. A 6. prioritás, a pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztéséről szól, amely szintén igénybe vehető turisztikai fejlesztések megvalósításához, amennyiben a pénzügyi eszközök felhasználhatóságát megalapozó, elkészítés alatt álló ún. GAP elemzés kimutatja azok szükségességét.

A GINOP 1. prioritás intézkedései Támogató üzleti környezet fejlesztése A vállalkozói együttműködések ösztönzése: a hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatok, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek kialakítása és továbbfejlődése támogatható. Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai A jelentős növekedési potenciállal rendelkező alapozó ágazatokban (például turizmus) a kkv-k programszerű támogatása: az üzleti turisztikai szolgáltatások fejlesztése illeszkedik ebbe a támogatási intézkedésbe.

A GINOP 1. prioritás intézkedései 3. Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai A Balaton térség komplex fejlesztése több fejlesztési terület összehangolásával. Ennek egyik részterülete a turizmus. Formája: a térség minden településére kiterjedő integrált beruházás (ITI), amely a különböző témakörökre rendelkezésre álló forrásokat területi lehatárolásnak megfelelően koncentrálja. Balatonnál megvalósuló turisztikai szolgáltatások fejlesztése

GINOP 4. prioritás 1. intézkedése Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosítása Hálózatos fejlesztések (pl. tematikus-, kerékpár-, zarándok útvonalak, nemzeti parkok) Kiemelt beruházások (világörökségi helyszínek, tartós állami tulajdonú műemlékek) A program negyedik prioritásán belül tervezett intézkedések – Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül – a turizmus fejlesztését is szolgálják. Az energiahatékonyság javításának célcsoportja a vállalkozások, így a szektort érintő támogatások kiemelten járulnak hozzá a kkv-k versenyképességének erősítéséhez is.

GINOP 4. prioritás 1. intézkedése Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: A meglévő gyógyászati szolgáltatások színvonalának emelése Komplex kínálat létrehozása a hiányzó elemek kialakításával, egységes arculat a gyógyhelyi profilnak megfelelően Az intézkedés kiemelt célja az egészségturizmus egy szegmensének, mint a hazai turisztikai kínálat kiemelt termékének fókuszált fejlesztése. Ennek keretében megvalósul a Magyarország természeti örökségét képező természetes gyógytényezők helyszíneinek fejlesztése annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is elfogadott gyógyhelyekké, gyógydesztinációkká váljanak. Az adott gyógyhely azon elemei kerülhetnek egyrészt megvalósításra illetve fejlesztés-re, amelyek nem elsősorban a gyógyhely alapját jelentő gyógy-szolgáltatást, hanem annak környezetét érintik, hogy az odaérkező látogatók egységes kínálati elemekkel találkozzanak, amelyek megfelelnek a gyógyhely profiljának. Így többek között épületek arculati elemei, közparkok és a természeti környezet fejlesztése, környezetbarát személyszállítás a gyógyhelyen belül a látogatók kényelme érdekében valósulhat meg. Másrészt a gyógydesztinációk egységes és nemzetközileg versenyképes kínálatának megteremtéséhez meghatározásra kerül a kiemelt gyógyhelyek esetében a gyógyászati profil és a hozzá illeszkedő, az ott tartózkodás alatt igénybe vehető szolgáltatások köre. Az egészségtu-risztikai kínálatot egységesen indokolt szervezni, ahol az egészségügyi szolgáltatások mellett a vendégkör igényeinek megfelelő további szolgáltatások is elérhetők.

GINOP 4. prioritás 2. intézkedése A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása Szezon hosszabbítására alkalmas kínálat kialakítása Átfogó fejlesztési program mentén megvalósítható projektek: pl. időjárás-független attrakciók, szolgáltatások A Balaton a fiatalokat, a fiatal felnőtteket, illetve a gyermekes családokat vonzza elsősorban (a gyógyulási szándékkal a régióba érkező vendégek mellett). A térség a családi üdülés, az aktív turizmus, és az egészségturizmus területén egyaránt jelentős adottságokkal rendelkezik, a jelenlegi kínálat azonban nem alkalmas arra, hogy a nagyon rövid turisztikai szezonon kívül gazdasági lehetőségeket biztosítson a helyi lakosságnak és vállalkozásoknak. A Balaton komplex fejlesztésének csak egy eleme a turizmus fejlesztése, a szezon meghosszabbítására alkalmas kínálat kialakítása, amelyet a tó körül egységes, balatoni fejlesztési program keretében kell megvalósítani. A turizmuson túli komplex fejlesztések eszközét jelentheti egy, a térség minden településére kiterjedő ITI, amely a különböző prioritások rendelkezésre álló forrásait területi szempontok mentén koncentrálja.

Versenyképes Magyarország OP prioritásai 1. Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése 2.Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése 3. Településfejlesztés 4. Társégi integrált, közösségvezérelt fejlesztési programok (CLLD) 6. Társadalmi befogadást szolgáló programok 7. Foglakoztathatóságot szolgáló programok 8. Technikai segítségnyújtás

VEKOP 4. prioritás 1. intézkedése Közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztések Az intézkedésben a turisztikai vonzerők (pl. természeti- táji-, kulturális attrakciók) minőségének javítása, valamint a kapcsolódó szolgáltatások, rendezvények, programok, fesztiválok támogatása jelenik meg. A turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésének területi fókuszát a régió világörökség várományos helyszínei valamint helyi kulturális, örökségvédelmi és jelentőséggel bíró egyedi vonzerők helyszínei jelentik.

Terület- és településfejlesztési OP prioritásai 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2.Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása 3.Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4.A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 5.Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) 6.Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés 7.Technikai segítségnyújtás

TOP 5. prioritás 1. intézkedés Közösségi szinten irányított helyi gazdaságfejlesztés A köz- és a magánszféra szereplőinek együttműködésével megvalósuló komplex fejlesztések A megyei területfejlesztési koncepciókban foglalt fejlesztési csomagok megvalósítása A turisztikai elemeket is tartalmazó program megvalósítása

Vidékfejlesztési OP A térségen belüli, általában 3-5 település együttműködésén alapuló fejlesztések támogatása, a közös identitás erősítése céljából. Turisztikai támogatási jogcímek: falusi, és agroturisztikai szolgáltatások; vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások; erdei turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások; horgászturisztikai szolgáltatások fejlesztése. .

A TDM szervezetek működésének szabályozása Elkezdődött a jogszabály előkészítése a Magyar TDM Szövetséggel együttműködésben, 2014. januárjától rendszeres egyeztetés a jogszabályról A szabályozás lehetséges tartalmi elemei: TDM szervezetek típusai, formája (helyi, térségi, regionális / egyesület, nonprofit Kft.) A tagsági kör Feladatok Finanszírozás forrásai

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!