Természettudományi és Testi nevelési Intézet Egészség és a geográfia integrált megjelenítési lehetőségei a Tanítóképző Főiskolai Karon Ovárdics Andrea Főiskolai tanársegéd Természettudományi és Testi nevelési Intézet

(Dr. Szent-Györgyi Albert) "A természet hatalmas, az ember parány. Ezért az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg és használja fel erőit a saját hasznára." (Dr. Szent-Györgyi Albert)

A nevelés-oktatás feladata… speciális eszközeivel segítsen kialakítani érték- és cselekvési rendszert összehangolt figyelmet fordít a természet értékeire, a természeti erőforrások körültekintő felhasználásra, a természeti erőforrások körültekintő kezelésére, a demokratikus döntéshozatal A környezeti nevelés, az egészségfejlesztés és a fenntartható fejlődésre nevelés komplex társadalmi- egészségügyi- gazdasági- etikai vonatkozásai miatt felértékelődött a természettudományos kompetencia fejlesztésén alapuló tanulási-tanítási folyamat. A környezetminőség megőrzésének megvalósításához a társadalom környezettudatos és környezet etikus magatartása szükséges.

- a környezeti ártalmak okozta betegségek, Egészségfejlesztés Környezeti nevelés Egészségfejlesztés prevenciós feladat - a környezeti ártalmak okozta betegségek, - allergia Az allergiás eredetű légúti betegségek előfordulásának területi differenciája a levegő kémiai és biológiai szennyezettségével hozható összefüggésbe.

egyén életminőségét negatívan befolyásolják, jelentős társadalmi- gazdasági- egészségügyi kérdést jelentenek az Európai Unióban. morbiditásának csökkentésére irányuló tevékenységek az indikáló faktorok komplexitása miatt interdiszciplinárisak, hangsúlyozottan a természettudományos attitűd formálásán keresztül válhatnak hatékonnyá.

Prevenciós egészségfejlesztő programok jellemzőbbé vált a társadalmi gondolkodás az attitűd- illetve viselkedésbefolyásolás paradigmájára ismeretközlésre építő programok

Az egészségfejlesztés gyűjtőfogalom, magába foglalja az összes nem terápiás egészségjavító módszert, az elsődleges prevenciót, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, az önsegítés feladatait az emberek növekvő kontrollt szereznek saját egészségük felett, és mindehhez rendelkeznek a szükséges és hiteles információkkal, információjuk van a választási lehetőségekről

Egészségföldrajzi vizsgálatok - Az egészséggel kapcsolatos jelenségek térbeli eloszlásának magyarázata - a népesség egészségi állapotának, egészséggel kapcsolatos viselkedésének, - ezekhez kötődő összetett társadalmi jelenségek területi egyenlőtlenségét tanulmányozza a komplex földrajzi térben Az egyének életmódja, egészségmagatartása, a kockázati tényezők jelenléte és az egészségvédő magatartásokhoz való hozzáférhetőség társadalmilag-gazdaságilag nagymértékben meghatározott, ugyanakkor függ az egyének választásától, döntéseitől.

Egészségi állapotban egészségmagatartásban Társadalmi egyenlőtlenségek vannak jelen Ezeket az egyenlőtlenségeket alakíthatjuk: - az egészségügyön kívüli eszközökkel, - oktatással, - adó- és árpolitikával, - társadalmi értékek és normák hangsúlyozásával

Projektek bemutatása Témaköreiben az egészséges élet feltételeinek megteremtésére fókuszál, amelyet az autonóm módon gondolkodó és cselekvő ember biztosít a közösségek és a civil szféra közreműködésével. Prevenciót célzó pedagógiai gyakorlattal hozzájárul a hallgatók személyes életviteléhez, tudásához, környezeti- és egészségtudatosságához.

A projekt moduljainak integrálási lehetőségei Az alábbi kurzusok tematikájába integrálható: Pedagógia Egészségtan Anatómia- élettan Környezeti nevelés Természetismeret Társadalomtudományi kurzusok

Az innovatív, kreatív hajlamok korai felismerése és fejlesztése kurzus A kurzus célja: - tudáshasznosulást növelni, - az egymástól eltérő, ötletes elemekkel variábilisabbá tenni a tudástranszfer folyamatát tapasztalatorientált „Tudáshasznosulást, tudástranszfert szolgáló eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése” TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002

Az innovatív, kreatív hajlamok korai felismerése és fejlesztése kurzus Tematikája: -Bevezetés, -Alapfogalmak, pszichológiai alapok (gyakorlattal) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- pszichológiai módszerei (gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- barkácsolás (módszerei, gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- a természettudományok tükrében (módszerei, gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- anyanyelvünk tükrében (módszerek, gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- társadalomtudomány (módszerek, gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- ének-zene (módszerei, gyakorlat) -Kreatív, innovatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei- mozgáskultúra (módszerei, gyakorlat)

Allergia projekt A hallgatók előzetes tudásának, személyes tapasztalatainak feltárása után, a konstruktív tanuláselmélet alkalmazásával a projekt tárgyáról (allergia, parlagfű stb.) alkotott fogalommag meglévő tartalmát tárjuk fel, így az előzetes ismeretek aktualizálásával, felszínre hozásával indítjuk a kérdéskör feldolgozását. Parlagfű Pedagógiai Kalauz (2006)

I. modul a természettudományos kompetenciafejlesztés szociális kompetenciafejlesztés a megfigyelésen, az analizáló képesség fokozásán, a rendszerszemlélet kialakításán, a problémamegoldás, az alternatívaállításhoz kapcsolódóan történik. Az I. modul témakörei: 1. Miért és hogyan alakul ki a pollenallergia? 2. A primer-, szekunder-, tercier prevenció lehetőségei. 3. Ismerjük meg a parlagfű életét! 4. Életvezetési ajánlások pollenallergiások részére

II. modul a helyi környezet feltárására alapoz, közvetlenül megtapasztalható, vizsgálható, elemezhető- és közös tudás forrásai. a helyi vonatkozások feltárása, pl. a helyi parlagfű fertőzöttség, a helyi önkormányzati egészségstratégia, az allergiával kapcsolatos helyi morbiditási adatok. a statisztikai adatok keresésekor a helyi adatbázisok kezelésében szereznek jártasságot, amelyek hozzáférhetőek és nyilvánosak, így később is információforrásként szerepelhet. Ebben a modulban a mérés, a kísérletezés eljárásainak elsajátítására, a kritikus gondolkodás, és az összehasonlítás gyakorlására adódik lehetőség. A II. modul témakörei: 1. Parlagfűmentesítés lehetőségei 2. Egészségvédelem egyéni-társadalmi feladatvállalása 3. Tanácsok pedagógusok számára

Pollen Projekt Európai Unió - Európai Pollen Projekt 2006-2009 természettudományi attitűd formálása, a gyakorlati alkalmazás során az egészséggel kapcsolatos pozitív attitűd támogatása célja, hogy serkentse és támogassa a kérdezésen alapuló természettudomány oktatást az általános iskolákban. 10 európai ország pedagógusainak és tanulóinak kompetenciafejlődését vizsgálta: Belgium, Észtország, Németország, Magyarország, Olaszország, Franciaország, Portugália, Szlovénia és Svédország. egész közösséget (családokat, a tudományos intézményeket, az önkormányzatokat és a kulturális központokat) is bevonták az általános iskolai természettudományos oktatás támogatásába. A projekt eredményei ingyenesen hozzáférhetőek, és online források is szabadon felhasználhatóak.

A projekt keretein belül az egészségi állapot és az ünnepek összefüggései is vizsgálhatóak, pl. Milyen allergénterhelést jelenthet az allergiásoknak, ha kinyílt barka van a szobájukban? a húsvéti népszokásokban szereplő élőlényekről korrekt természettudományi ismeretek szükségesek, pl. mezei nyúl, házityúk, juh, illetve a tollazathoz, a tojáshoz, a szőrhöz köthető allergiás tünetek megjelenése. gyakoriak a téves információk, az előzetes ismeretek felmérésével kiszűrhetők és javíthatók. alkalmat ad a táplálkozás- környezet- allergia összefüggéseinek kibontására a keresztallergia fogalmának megismerése. A földrajzi- biológiai- egészségi ismeretek koncentrálása a parlagfű ökológiai igényeinek meghatározásakor tanulmányozható.

„A természet különleges nyelven beszél hozzánk. A jelenségek nyelvén. A természet minden kérdésünkre felel, amit neki felteszünk, és a mi kérdéseink a kísérleteink.” Justus von Liebig

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

A mérések és kísérletek közben fizikai ismereteik és technikai kompetenciáik is fejlődik az eszközhasználatnak köszönhetően, pl. nagyító, mikroszkóp, pollenszámláló, valamint a műholdképek alkalmazásával. Fizikai összefüggések megértése- a levegő áramlásának, a levegő tulajdonságainak vizsgálatával, a vitálkapacitás mérésével. Az eredmények kiértékeléséhez matematikai-statisztikai eszközök alkalmazására kerül sor, továbbá a méretek, és a méretarányok érzékeltetése is megvalósul. Kémiai ismeretek szintézise a pollenek, gombaspórák festésén, a levegő és a talaj összetételének analízisén keresztül valósul meg.