A december 9-i konferencia előadásának kibővített prezentációja Demokratákat nevelni Készítette: Paár Ádám történész-politológus, elemző, (Méltányosság Politikaelemző Központ) A december 9-i konferencia előadásának kibővített prezentációja A köv. diára kattintani, amikor ezt mondom: „Véleményem szerint a mai nyugat-európai liberális pártok sikerének oka az alábbi tényezőkben jelentkezik.” A köv. diára kattintani, amikor ezt mondom: „Véleményem szerint a mai nyugat-európai liberális pártok sikerének oka az alábbi tényezőkben”

Miről fogok beszélni? Mi az állampolgári nevelés, és mi a haszna? Állampolgári nevelés morális alapja és összefüggése az erkölcsi neveléssel A brit minta (Big Society) A magyar helyzet

Mi az állampolgári nevelés? Minden olyan tudásanyag, készség az állampolgári nevelés területébe tartozik, amelyik segíti az egyént abban, hogy az adott társadalom sikeres polgára legyen Új irányok: „passzív” állampolgár helyett a „kritikus vagy aktív” állampolgárság kialakítása

Állampolgári nevelés és politika Az állampolgári nevelés mint igény megfogalmazása a közoktatás felé – maga is politika! Azzal is politizálunk, hogy milyen értékhierarchiát állítunk fel az állampolgári nevelés keretében Az állampolgári nevelés is belpolitikai összefüggésrendszerben értelmezhető

Állampolgári tudat formálói Család Vallás/egyház Iskola Kormányzat (állami és önkormányzat) Baráti közösség Egyesületi élet (klubok, szervezetek) Tömegmédia Virtuális tér Intézetek, agytrösztök

Amerikai állampolgári nevelés Európa: intézményközpontú, USA: cselekvés- vagy folyamatközpontú állampolgári nevelés USA: civic education: azokra a gyakorlati eljárásokra irányul, amelyek révén az állampolgárok a politikában való közvetlen részvételt gyakorolják Alapja: pragmatista filozófia

Pragmatizmus hívószava: a cselekvés egyenlő a tanulással (John Dewey) Vagyis: a demokráciára nevelés leginkább a demokrácián keresztül, a demokrácia működtetésével valósítható meg

Állampolgári nevelés a gyakorlaton keresztül „Két népgyűlés azt jelenti a szabadság számára, mint az általános iskola a tudomány számára; ezek elérhetővé teszik az embereknek, megtanítják nekik, hogyan használják, és élvezzék őket” (Alexis de Tocqueville)

Az állampolgári nevelés új célja és tartalma Laura Johnson-Paul Morris (2010): Új elemekre kell reflektálnia az állampolgári nevelésnek: Szupranacionális állampolgárság (ENSZ, EU) Multikulturalizmus

Kritikus gondolkodás Morális tényezőn alapul: az emberségesebb és igazságosabb világ felé való törekvés Az érvelés szubjektivitásának tudatosítása: „Minél árnyaltabb a kritikus gondolkodás, annál inkább tudatában vagyunk annak, hogy az érvelés szubjektív” (Kuhn-Moon) Az igazság objektív, az érvelésünk viszont szubjektív

Az állampolgári nevelés típusai Davies-Issit: Információk a formális közintézményekről Társadalmilag hasznos tudásanyag elsajátítása Kritikus gondolkodás fejlődése (kapcsolódva más iskolai tantárgyakhoz, pl. történelem, irodalom)

Egy példa: Nagy-Britannia A Crick-bizottság javaslata (1998) Elő kell segíteni a diákok számára a társadalmi vitákban való aktív részvételt Az erkölcsi érzékenység forrása: a politikai tájékozottság Az erkölcsi apátia következménye: a politikai apátia Javaslatok: közösségi részvétel ösztönzése, projekt alapú oktatás

Hatások 2002: állampolgári ismeretek bevezetése (lehet önálló, kapcsolódhat más tantárgyakhoz) 2010: Cameron meghirdeti a Big Society célját (morális nevelés hangsúlyozása) 2011: National Citizenship Service

National Citizenship Service Közösségi részvétel erősítése Kéthónapos bentlakásos kurzus 16 éves fiataloknak, önkéntes munkával egybekötve Megcélzottak: különböző társadalmi hátterű fiatalok

Hatások Kimutatható hatás: a fiatalok választási részvételi arányának növekedése (2010) – De: még mindig elmarad más rétegektől! Az Egyesült Királyságban a média mellett a pártokat tartják a legkorruptabb szervezeteknek

És Magyarországon? Kötelezően választható: erkölcstan/hittan Fogalmak: lelki tulajdonság, befogadás, elfogadás, lelkiismeret, szándék, döntés, rokonszenv, ellenszenv, tisztelet, konfliktus Tanulói tevékenység: vita, önkifejező alkotás, szerepjáték, iskolai hagyományok ápolása Forrás: 5. évfolyamosok számára készült Erkölcstan tankönyv

És Magyarországon? Gimnázium valamennyi szintje és a szakközépiskola: történelem, az állampolgári, társadalmi ismeretek, erkölcstan Gimnázium: filozófia (fakultatív tantárgy) Szakiskola: Társadalomismeret és osztályközösség-építés

És Magyarországon? 2012: Új Nemzedék jövőjéért program A politika nyelvének „fiatalítása” Új technikai eszközök bevonása (okostelefon, közösségi oldalak)

Demokrácia játék 2012 – 1. demokrácia játék az Országgyűlésben Cél: Az országgyűlési képviselők munkájának megismerése vitakultúra kialakítása Hasonló példa: Mini-Ting gyermekparlament (Norvégia)

Köszönöm a figyelmet!