Készítette: Czapkó Tiborné Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény Készítette: Czapkó Tiborné

Törvényváltozás célja adminisztratív terhek csökkentése, adókörnyezet versenyképességének javítása, adóelkerülést célzó ügyletek visszaszorítása, jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) változásai 2012.

Bejelentett részesedés 4. § 5. Nem új fogalom, mindössze pontosításra került: nem szükséges bejelenteni ha a részesedés százalékos értéke nem nő bejelentési idő növekedett (30 → 60 napra) a szerzés időpontja meghatározásra került az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett (első jognyilatkozat megtételét követő 60 napon belül )

Bejelentett immateriális jószág Új fogalom: jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzést követő 60 napon belül bejelenti szerzés időpontja meghatározásra került az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett (első jognyilatkozat megtételét követő 60 napon belül)

Bejelentett immateriális jószág Csökkenti az adózás előtti eredményt 7. § (1) e) A bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része, először 2013-ban (1 évig folyamatosan az eszközök között kell nyilvántartani) Növeli az adózás előtti eredményt 8. § (1) n) A bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része, már 2012-ben

Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 7. § (1) c) Csökkenti az adózás előtti eredményt A jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (kivéve a bejelentett) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek (az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része) az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege.

Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 7. § (16) A lekötött összeg jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére használható fel a lekötése adóévét követő 3 adóévben. Ez azt eredményezi, hogy az értékesítés, apportba adás adóévében realizált pozitív eredmény után nincs adófizetés, illetve a 3 éven belüli újabb szerzés esetén később sincs.

Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 7. § (16) Szankció: ha a feloldás a lekötés adóévét követő 3 adóévben nem jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére történik, vagy ha a 3. adóév végéig nem történik meg, úgy a meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni.

Adomány 4. § 1/a. - Közhasznú tevékenység támogatására (a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére ), - valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

Adomány 3. sz. mell. „B” fejezet 17. Nem növeli az adózás előtti eredményt az adomány ha az adózó rendelkezik az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.

Ingyenes juttatás Nem növeli az adózás előtti eredményt 3. sz. mell. „B” fejezet 19. Nem növeli az adózás előtti eredményt az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul.

Ingyenes juttatás Változatlanul 2012-ben is 3. sz. mell. „B” fejezet 15. Változatlanul 2012-ben is (nyilatkozat nélkül) elismert költség a filmalkotás, az előadó-mővészeti szervezet, a látvány-csapatsport támogatására adott juttatás. Elismert költség továbbá az Összefogás az Államadósság Ellen Alapnak adott támogatás juttatás összege is [2011. évi LVII. törvény 2. §] - az Alap vagy az adózó számlavezető hitelintézete által kiállított támogatási igazolás alapján. (Számlaszám: 11707000-22222222.)

Termőföldből átminősített ingatlan 4. § 18/c. A művelési ág változásról szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt adóéven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt adóévvel megelőzően került sor.

Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság 4. § 18/b. Az adózó, amennyiben a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembe vétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék.

Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság részesedés kivonása Növeli az adózás előtti eredményt a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjánál azon összeg kétszerese, amellyel a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség (a ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel) meghaladja a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt [8. § (1) k)]. Eltérő üzleti évesre is vonatkozik [29/Q. § (4)]!!

Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság részesedés kivonása Szokásos eredmény részesedés átruházása, kivezetése esetén a részesedés bekerülési értéke 0,3%-ának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni, azzal, hogy részesedés átruházása (kivezetése) esetén a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni [8. § (2) a)].

Termőföldből átminősített ingatlan értékesítése Növeli az adózás előtti eredményt a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése, vagy más módon a könyvekből való kivezetése következtében elszámolt jövedelem azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt jövedelem meghaladja a termőfölből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt [8. § (1) l)]. Eltérő üzleti évesre is vonatkozik [29/Q. § (4)]!!

Termőföldből átminősített ingatlan értékesítése Szokásos eredmény termőföldből átminősített ingatlan átruházása, kivezetése estében az ingatlan bekerülési értéke (a beruházási számlán kimutatott összeggel növelt együttes értéke) 0,3%-ának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni [8. § (2) b)].

Termőföldből átminősített ingatlan értékesítése ingatlan eladási ára : 100 000 000 Ft ingatlan bekerülési értéke : 3 000 000 Ft jövedelem : 97 000 000 Ft (100 000 000 Ft – 3 000 000 Ft) 10 % társasági adó : 9 700 000 Ft szokásos eredmény : 9 855 000 Ft 3 000 000 Ft x 0,3 % x (3 x 365 nap) 97 000 000 Ft – 9 855 000 Ft : 87 145 000 Ft adóalap növelő (87 145 000 x 2) : 174 290 000 Ft adóalap : 271 290 000 Ft 10 % társasági adó : 27 129 000 Ft

Kedvezményezett átalakulás Pontosításra került fogalom: Biztosított, hogy valamennyi gazdasági társaságra azonos feltételekkel vonatkozzon a meghatározás. (A bt-nél a „kibocsátás” nem értelmezhető, ezért „az újonnan kibocsátott” kitétel kimarad a definícióból). Egyértelművé válik továbbá, hogy az a szétválás is megfelel a kedvezményezett átalakulás feltételeinek, ha a jogelőd tagja a jogutódban nem kíván részt venni, ugyanakkor a szétválásban részt vevők egymás közötti tulajdonosi aránya nem változik.

Osztalék 4. § 23/a. Új fogalom: a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.

Osztalék 4. § 23/a. Csökkenti az adózás előtti eredményt az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt).

Osztalék 4. § 23/a. Cél az Európai Unió egységes jogértelmezési gyakorlatának követése. Tekintve, hogy van olyan külföldi társaság, amely az eredmény terhére számolja el az osztalékot (és nem a tagokkal szembeni kötelezettségként), ha az ilyen külföldi társaság a magyar cég tagjának jövedelmet juttat, az nem minősül osztaléknak, így annak összegével nem csökkenthető az adózás előtti eredmény [7. § (1) g)].

Ki nem fizetett osztalék elengedése 29/Q. § (3) Csökkenti az adóalapot a 2007-2009. üzleti években megállapított ki nem fizetett osztalék 2010.01.01-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege Nem növeli az adóalapot az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege, (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Ki nem fizetett osztalék elengedése 29/Q. § (3) 2012.01.01-jétől hatályos, de 2010.01.01-jétől visszamenőlegesen! Az átmeneti rendelkezés biztosítja a 2007-2009. üzleti években megállapított, de ki nem fizetett osztalékok elengedésénél a kétszeres adóztatás alóli mentesítést. Az átmeneti szabály csak a 2007-2009. évi jóváhagyott osztalékkövetelés elengedésére vonatkozik!

K+F tevékenység 4. § 32. Az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségének minősül a kutatásfejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett K+F tevékenység közvetlen költsége is .

K+F tevékenység Kutatás-fejlesztési megállapodás új fogalom [Tao-tv. 4. § 23/e)] Adózás előtti eredményt növeli a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik [Tao. tv. 3. sz. mell. „A” fejezet 15. pont].

Elhatárolt veszteség felhasználása 17. § (2) Nem változik, hogy a veszteség elhatárolása adóhatósági engedély nélkül történhet (először a 2009. adóévi veszteségelhatárolásra volt alkalmazható) . Szigorodik 2012-től a veszteség leírásának lehetősége. A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

Elhatárolt veszteség felhasználása 17. § (2) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az elhatárolt veszteséget a megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzésével is rendezheti. Változás 2012-től: Legfeljebb az adózás előtti eredménynek a 30 %-ával csökkenthet utólag

Elhatárolt veszteség felhasználása 17. § (8) A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására, a) ha az átalakulás során benne közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (Ptk.) olyan tag, részvényes szerez, amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett és b) ha a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez.

Elhatárolt veszteség felhasználása 17. § (9) Az adózó nem jogosult az elhatárolt veszteség felhasználására cégfelvásárlás esetén ha egy cégben olyan személy szerez többségi befolyást, akinek nem volt a cégnél (jogelődjénél) folyamatos jogviszonya a szerzést megelőző két adóévben. Kivéve: - tőzsdei cégek, a társaság a tevékenységét a következő 2 adóévben jelentősen nem változtatja meg, és abból bevételt is szerez

Alultőkésítés 8. § (1) j) A korrekció alkalmazására akkor kerül sor, ha a társaság rendelkezésére álló saját forrását nagymértékben meghaladják a külső forrásai, s emiatt jelentős kamatjövedelmet fizet ki. Az el nem ismert kamat, amellyel az adózónak adóalap növelési kötelezettsége van, az adóévi saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönrészre arányosan jutó kamattal azonos.

Alultőkésítés 8. § (1) j) Az adózónak az alultőkésítési szabályra vonatkozóan alkalmazási kötelezettsége, csak a nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségre az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt kamattal kapcsolatosan van.

Alultőkésítés Növeli az adózás előtti eredményt: 8. § (1) j) Változás Növeli az adózás előtti eredményt: nem hitelintézettel szemben fennálló kötelezettségre elszámolt kamat és a kötelezettség alapján, kapcsolt vállalkozásként a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés, megállapodás következtében az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegnek a saját tőke 3-szorosát meghaladó arányos része.

Reprezentáció 3. sz. mell. „B” fejezet 16. 2012. évtől az adóalapnál elismert, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül az Szja tv-ben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás . (2011. évben nem elismert költség a reprezentáció !)

Tao-tv. előleg 2012. Az Eva-tv. hatálya alól 2012-ben kikerülő adózó, az adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani (’43TAO) és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. Eva értékhatár : 25 millióról → 30 millió Ft-ra nő Mértéke : 30 % - ról → 37 % -ra nő

Adómérték 19. § (1)-(2) Marad 2013-ra is a sávos adófizetés, azaz az adó mértéke: a pozitív adóalap 500 millió forintjáig 10%, a felettes részre 19% [2010. évi CXXIII. tv. 39. §, 40.§ f)-h) és j) pont nem lép hatályba]

Gazdasági társaságokról szóló IV. törvény Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető [Gt. 133. § (Kft.)] Gt. 221. § (Zrt.)