Készítette: Rusznyák Noémi 12/a.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Megújuló energiaforrások a világon
Advertisements

Alternatív energiaforrások
A megújuló energiaforrások
Időjárás, éghajlat.
Az időjárás.
A légnyomás és a szél.
Energiatakarékos otthon
Megújuló energiaforrások
Energia témakör tanítása Balogh Zoltán PTE-TTK IÁTT A legelterjedtebb energiahordozók.
Nagy földi légkörzés.
Megújuló energiaforrások.
Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik.
Megújuló energiaforrás
A Föld megújuló energiaforrásai
Van élet az olaj után?!- A négy fő elem, mint alternatív energiaforrás
Az általános földi légkörzés
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
Készítette: Gáti-Kiss Dániel Témakör: Energiagazdálkodás
Környezet- és emberbarát megoldások az energiahiányra
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
Tantárgy: Energia gazdálkodás Készítette: Bratu Gréta
Az általános légkörzés
Megújuló energiaforrások
Az alternatív energia felhasználása
Az alternatív energia felhasználása
Az alternatív energia felhasználása
Az alternatív energia felhasználása
Megújuló energiaforrások Felkészítő tanár: Venyige Judit
= Főmenü. = napenergia menü = szélenergia menü.
Megújuló energiaforrások
Megújuló energiaforrások
Megújuló Energiaforrások
Megújuló Energiaforrások
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
Megújuló energiák Készítette: Hajdú Zsófia 9.b Felkészítő tanár: Pázmándy Hedvig Iskola: Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola.
Megújuló energiaforrás
MEGÚJULÓ ENERGIA-FORRÁSOK
Ihász Gábor Általános Iskola
Megújuló energiák Készítette: Simon Zalán 7. b
megújuló ENERGIÁK Iskola: Vak Bottyán János Általános Iskola
Megújuló energia Készítette: Bíró Tamás
Alternatív energiaforrások
Energiatermelés? Energia-átalakítás! Nap – hő – elektromos – kémiai
Megújuló energiaforrások
 A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll,
Megújuló energiaforrás
Készítette: Pintér Sándor 12. C
Megújuló energiaforrások: Szélenergia
Megújuló energiaforrás: Napenergia
A megújuló energiaforrások
Megújuló energiaforrások
Megújuló energia A szél Palásthy Dávid 11.A. A Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává.
Napenergia.
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
S Z É L E N E R G I A.
Energiaforrások.
Megújuló Energiaforrások
Az alternatív energia felhasználása
Az alternatív energia felhasználása
Miről lesz szó? -Zöldenergia Alternatívák -Befektetések a világ megújuló energiaszektoraiba.
Műszaki és informatikai nevelés 5. osztály
Az alternatív energia felhasználása
Szélenergia.
Szélerőmű Készítette: Nadin, Barbi, Cinti, Attila.
Az alternatív energia felhasználása Összeállította: Rudas Ádám (RUARABI:ELTE)
Aktív tanulók / passzív ház
Megújuló energiaforrások II. Bukta Péter
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Energiaforrásaink.
Előadás másolata:

Készítette: Rusznyák Noémi 12/a

A megújuló energiaforrások A szélenergia A megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrások

Mi a megújuló energiaforrás? A megújuló energiaforrás olyan jelenség, amelyből ismétlődően energia nyerhető és folyamatosan, különösebb beavatkozás nélkül újratermelődik. A megújuló energiaforrások alkalmazásának  jelentősége, hogy alkalmazásukkal eleget teszünk a fenntartható fejlődésnek, azaz nem csőkkentjük a jövő nemzedék esélyeit. Ez nem mondható el a nem megújuló energiaforrásokról (pl. szén, kőolaj) amelyek káros hatásaikkal akár vissza nem fodítható de egymást erősítő folyamatokat indíthanak el (pl. üvegházhatás, levegőszennyezés, vízszennyezés). A megújuló energiák hasznosításának különböző formáiban lehetőségünk van az otthonunkban szükséges villamos és hőenergia egy részének vagy teljes egészének előállítására. Legfontosabb megújuló energia források: napenergia (napelem, napkollektor) vízenergia (vízerőmű) szélenergia (szélkerék) biomassza (pellet, faapriték) geotermikus energia (fűtés, hűtés, szellőzés) bio üzemanyagok (etanol, diesel)

A szél keletkezése A szél a levegő földfelszínhez viszonyított mozgása (Környezetvédelmi Lexikon). A légkörben kialakuló nyomáskülönbségek hatására jön létre. A légkör alsó rétegeiben végbemenő légmozgást a Nap sugárzó energiája hozza létre. A légmozgás során a felmelegedett levegő ritkább, ezáltal felfelé emelkedik és helyébe hidegebb levegő áramlik. A trópusi területeken a légtömegek erősebben felmelegszenek, ezért a levegő felemelkedik és a sarkok felé kezd áramlani (antipasszát szél). A pólusok felé haladva lehűl, nyomása megnövekszik, süllyedni kezd, végül a föld felszínén visszaáramlik az egyenlítő irányába (passzát szél). Azon a helyen ahol a meleg levegő fölfelé emelkedett vákuum alakul ki. A légnyomás süllyed és alacsony légnyomású terület keletkezik. Ott, viszont, ahol a levegő ismét a talaj felé süllyed, magas nyomású terület alakul ki. Az állandó jellegű szélrendszereken kívül időszakos és helyi jellegű szelek is vannak. De csak az állandó jellegű szelek használhatók megfelelően jelentős energiatermelésre.

Röviden a szélenergiáról A szélenergia egy megújuló energia, melynek termelése környezetvédelmi és költséghatékonysági szempontokból nagy ütemben növekszik Európában. Már 2006-ban a szélerőt hasznosító generátorok 74223 megawatt teljesítményt hoztak világszerte, amely azonban nem éri el a világfelhasználás 1 százalékát. Tudósok szerint azonban a szélerőművek elláthatnánk a világ energiaigényét is. A szélenergia nyerésének módja a szélturbina alkalmazása, mely a lapát forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Napjainkban a szélturbinákat ipari méretekben is alkalmazzák, az úgynevezett szélfarmok hatalmas áramtermelők, de kisebb telepek sem ritkák, amelyet olyan környezetben alkalmaznak széles körben, ahol a nagyfeszültségű áramforrások nem állnak rendelkezésre, és azok telepítése rendkívül költséges lenne.

Hogyan keletkezik a szélenergia? A nap energiája a földet érve 1-3%-a alakul szélenergiává. Ezen energia nagy része nagy magasságokban található meg, ahol a szél sebessége folyamatosan meghaladja a 160 kilométer per órát, illetve a súrlódás révén ez az energia szét is oszlik a föld felszínén, illetve a légtérben. A szél onnan adódik, hogy a földet forgása során nem mindig ugyanolyan mértékben éri a napsugárzás, a pólusok kevesebb energiához jutnak, mint az egyenlítő menti területek, a szárazföld gyorsabban veszi át a hőt, vagy adja le, mint a tengerek, óceánok. Ezek a hőmérséklet különbségek légáramlási rendszereket hoznak létre. A szelek mivoltát persze sok számtalan tényező is befolyásolja, a napszakok, az évszakok, a nedvességtartalom, a fényvisszaverő képesség, illetve a szélsúrlódások milyensége is.

Szélenergia felhasználás Magyarországon és Európában Biztonsággal állítható, hogy a kelet-európai országok a szélenergia alkalmazása terén jelentősen elmaradottak, de a jóslatok növekedést ígérnek. Szlovéniában 2008-ig nem tartottak számon hálózatra termelő erőművet, Romániában mindösszesen 10 Megawatt teljesítményű a szélenergia által megtermelt áram, Szlovákiában csupán 3 Megawatt, Svájcban már 12 Megawatt, Horvátországban 18 Megawatt, Litvániában 56 Megawatt, hazánkban pedig 127 Megawatt, ám Lengyelországban 472 Megawatt áramot termelnek a szélerőművek, Törökország 422 Megawatt, Bulgária 158 Megawatt, Csehország 150 Megawattal előzik meg az általunk megtermelt árammennyiséget. Az európai unió országaiban kiemelt cél a megújuló energiaforrások alkalmazása, legfőbb cél pedig a szélenergia hasznosítása. Országunkban a kitűzött cél 1687 megawatt termelése, ez azonban sok szempontból vitatott még, hiszen országunk adottságai ehhez nem a legmegfelelőbbek, a szélsebességek átlaga kicsinek mondható.

Néhány kép:

Források Google