Kölcsönös Megfeleltetés – változások 2013-ban Gödöllő, 2013.04.10. Nagy Attila, GAK Nonprofit Közhasznú Kft.

HMKÁ - 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet Az állandó legelőkön tárgyév szeptember 30-ig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végezni. (várható előírás)

JFGK 4. - A nitrátérzékeny területeken történő gazdálkodás 59/2008. (IV. 29.) FVM r. Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig. (Kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás megengedett.) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn november 15.-február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán.

JFGK 4. - A nitrátérzékeny területeken történő gazdálkodás 59/2008. (IV. 29.) FVM r. Tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig. (Kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás megengedett.) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn október 31.-február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán.

JFGK 4. - A nitrátérzékeny területeken történő gazdálkodás 59/2008. (IV. 29.) FVM r. 12%-nál meredekebb lejtésű területre műtrágya és szervestrágya csak a jogszabályi feltételek mellett alkalmazható. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. A) Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. B) Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12%-ig megengedett. Injektálási technológia 17% meredekségig alkalmazható. C) Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét.

JFGK 4. - A nitrátérzékeny területeken történő gazdálkodás 59/2008. (IV. 29.) FVM r. 12%-nál meredekebb lejtésű területre műtrágya és szervestrágya csak a jogszabályi feltételek mellett alkalmazható. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. A) Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. B) Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással, amelyeknek alkalmazása 12%-ig megengedett. C) Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét.

JFGK 4. - A nitrátérzékeny területeken történő gazdálkodás 59/2008. (IV. 29.) FVM r. Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges.

JFGK 4. - A nitrátérzékeny területeken történő gazdálkodás 59/2008. (IV. 29.) FVM r. Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított.

59/2008. (IV. 29.) FVM r. egyéb változásai 3. számú melléklet - Nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításoknál a főbb növények esetében figyelembe vehető maximális értékek; A) A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N műtrágya hatóanyag (kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj tápanyag ellátottságának függvényébe, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva

59/2008. (IV. 29.) FVM r. egyéb változásai 3. számú melléklet - Nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításoknál a főbb növények esetében figyelembe vehető maximális értékek; A) A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N műtrágya hatóanyag (kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj tápanyag ellátottságának függvényébe, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva

59/2008. (IV. 29.) FVM r. egyéb változásai   A B C D 1. 1. Őszi búza termőhelyi kategória gyenge közepes jó N ellátottságú talajon 2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 190 170 130 3. II. barna erdőtalajok 155 125 4. III. réti és öntés talajok 135 5. IV. laza és homoktalajok 120 110 2. Kukorica 150 160 180 140

JFGK 18. Az állatjólét - mezőgazdasági haszonállatok védelme (32/1999 JFGK 18. Az állatjólét - mezőgazdasági haszonállatok védelme (32/1999. (III.31.) FVM r.) Annak az állattartónak, aki legalább ötszáz hústermelés céljából tartott csirkét tart, az állatok jólétéért felelős személyt kell kijelölnie. (Az állatjóléti felelősnek a kijelölést követő fél éven belül állatvédelmi képzésen kell részt vennie, és képesítési bizonyítványt kell szereznie.)

JFGK 18. Az állatjólét - mezőgazdasági haszonállatok védelme (32/1999 JFGK 18. Az állatjólét - mezőgazdasági haszonállatok védelme (32/1999. (III.31.) FVM r.) Annak az állattartónak, aki mezőgazdasági haszonszerzés céljából legalább a) ötszáz, hústermelés céljából tartott csirkét, b) harminc lovat, c) ötven szarvasmarhát, d) száz sertést, e) száz futómadarat, f) száz, Magyarországon vadászható, vadon élő faj élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedéből álló törzsállományt, g) kétszáz juhot, h) kétszáz kecskét, i) kétszázötven anyanyulat, j) kétszázötven prémesállatot, k) háromszázötven tojótyúkot, l) ötszáz egyéb baromfit, kivéve fácánt, foglyot, tőkés récét, m) ezer foglyot vagy tőkés récét zárt térben, n) ezer hízónyulat, vagy o) ötezer fácánt zárt térben tart, az állatok jólétéért felelős személyt kell kijelölnie. (Azt a személyt lehet állatjóléti felelősnek kijelölni, aki a kijelölést megelőzően állatvédelmi képzésen részt vett, és képesítési bizonyítványt szerzett.)

JFGK 5. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme (2009. évi XXXVII. tv) Natura 2000 erdőterületek földhasználati előírásai Az erdőtervben szereplő előírásnak megfelelően be kell tartani a tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén az egyes fafajok visszahagyását, az egyedi jellegzetességgel bíró (különösen odvas, böhönc) faegyedek visszahagyását, az álló és fekvő holtfa visszahagyását. Egészségügyi fakitermelés esetén be kell tartani a legfeljebb 5 m3/ha mértékig álló és fekvő holtfa visszahagyására vonatkozó erdőtervben szereplő előírásokat. Véghasználat esetén be kell tartani a hagyásfák visszahagyására, valamint a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig a facsoportok visszahagyására vonatkozó erdőtervben szereplő előírásokat. Be kell tartani az erdőtervben szereplő a fakitermelés elvégzésére vonatkozó térbeli és időbeli korlátokat.