ALTERNATÍV PEDAGÓGIÁK

http://feherkatalin.hanoi.hu feherkatalin@upclive.hu

Követelmények Az előadások látogatása Írásbeli dolgozat elektronikus formában történő benyújtása. (6-8 oldal) A dolgozatokat a feherkatalin@chello.hu e-mail címre kell eljuttatni Határidő: 2009. május 5.

Az előadások témakörei Az alternatív pedagógia értelmezése Reformpedagógiák –alternatív pedagógiák A reformpedagógia történeti gyökerei, kialakulása A reformpedagógia fejlődésének első szakasza (1889-1918) New School Montessori Decroly Kerschensteiner Ferriére

A reformpedagógia fejlődésének második szakasza (1918-1945) A Waldorf pedagógia Freinet Parkhurst –Dalton Plan A Jena-Plan Ferriére A reformpedagógia fejlődése a világ országaiban A reformpedagógia Magyarországon Az alternatív iskolák megjelenése és fejlődése

Irodalom Czike Bernadett (szerk.): Fejezetek az alternatív nevelés gyakorlatából. Bp. 1997. Horváth H. Attila (szerk.): Süss fel nap! Alternatív óvodák, iskolák Magyarországon. Soros Alapítvány, 1999. Kereszty Zsuzsa (szerk.) Több út. MKM - IFA, Bp. 1992. Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene. Bp. 1996. Németh András - Eberhard Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Trencsényi László: Reformpedagógiai olvasókönyv. Drámapedagógiai Társaság, Bp. 1993. Trencsényi László: Az alternatív pedagógiák nyomában = Iskolakultúra, 1999. 5. sz. 92-97. p.

Alapfogalmak Reformpedagógia Azok a XX. század húszas évéig létrehozott és legtöbbször napjainkban is működő tradicionális reformkoncepciók, amelyek következetesen megőrzik az alapítók pedagógiai felfogásának alapvető elemeit Alternatív pedagógia Nem követ konzekvensen egy-egy tradicionális irányzatot, hanem teljesen szabadon, alkotó módon alakítja ki a saját, a tömegiskolától gyakran szintén jelentős mértékben különböző pedagógiai arculatát

Az alternatív iskolák közös jellemzői Sokféle elem keveredése Két szempont szerint érdemes a jellemzőket összefoglalni: tanárszerep megváltozása és a gyerek személyiségének figyelembevétele Jelentése 1989 előtt (elhatárolódás) és után (önmeghatározás)

Tanárszerep Ismeretátadó helyett facilitátor Nem előadó – döntő változás A tanár a háttérben van, az alkotó folyamat résztvevője (kivételek)

A tanárszerep megváltozásának formai jegyei A tér elrendezése A tanítás módszere, munkaformák A tanár személyisége iránti követelmények Az iskolai kommunikáció A tanár és a szülő közötti viszony és kommunikáció

A tanárszerep megváltozásának következményei A tanári tekintély A szabályok kialakítása Motiváció A gyerekek közötti kommunikáció és kapcsolat

A gyerek személyiségének fokozott figyelembevétele Gyermekcentrikusság A tanulás öröme A verseny kizárása Személyre szóló értékelés Tanár felkészülése A tananyag Szabályok és rend A felvételi rendszer A vezetés

A reformpedagógia megjelenése és irányzatai

ELLEN KEY 1849-1926 Műve: „A gyermek évszázada” (1900) – a reformpedagógia első fontos alapdokumentuma Követeli az iskolarendszer radikális reformját A gyermek fejlődési sajátosságaival összhangban álló nevelési módszereket ELLEN KEY

Tudomány --ISKOLA -- Otthon JOHN DEWEY 1859-1952 Pedagógiai rendszere A nevelés értelmezése Iskolamodellje: Termelés | Tudomány --ISKOLA -- Otthon Természet Tanterve

MARIA MONTESSORI 1870-1952 1899 - gyógypedagógiai intézet 1907 - „casa dei bambini” 1909 - „Módszerem könyve” 1929 - Nemzetközi Montessori Szövetség

Pedagógiai -pszichológiai alapelvei Hagyjuk a gyermeket önállóan cselekedni Gyermekhez méretezett környezet A nevelés alapelve: a gyermek aktivitása -- lehetőség az érzékszervek fejlesztésére, az önálló tapasztalatszerzésre.

Módszerek - Eszközök A napirend Érzékszervi fejlesztő eszközök Foglakozási formák A Montessori intézetek belső világa A tanítás tartalma

A Montessori pedagógia Magyarországon 1912 - az első Montessori óvoda Burchard-Bélaváry Erzsébet - 1927-1944 - óvoda - 1928-1941 - iskola 1933 - Magyar Montessori Egyesület

A WALDORF PEDAGÓGIA A koncepció antropológiai alapjai - az antropozófia Az egyedfejlődés - 0-7 év -a világ érzékszervi befogadása - 7-14 év- engedelmes példakövetés - 14-21 év- az autonóm ítéletalkotás kora - 21-28 év a bölcsesség kora Rudolf Steiner 1861-1925

A Waldorf iskolák A Waldorf iskolák sajátosságai Az epochális oktatás Az euritmia Waldorf iskolák Magyarországon 1926-1932 Göllner Márta iskolája

JENA PLAN Osztályrendszer helyett - csoportok Alsósok: az 1-3. iskolai év tanulói 7-9 évesek Középső csoport a 4-6. iskolai év tanulói 10-12 évesek Felsősök csoportja a 6-8. iskolai év tanulói 12-14 évesek Ifjúsági csoport a 8-10. iskolai év tanulói 14-16 évesek Peter Petersen 1884-1952

Művelődési alapformák Beszélgetés Játék Munka Ünnep

NEILL „SUMMERHILL” ISKOLÁJA 1924-1972 Leiston Bentlakásos magánintézet – 5-17 éves gyermekeknek Az intézet napirendje és élete főbb elemek: - önkéntes részvétel - a tanulás alapja a felfedezlés, a kísérlet, a játék - egyéni felelősség – - „liberális szabadságkoncepció” 1883-1973 Alexander Sutherland Neil

OVIDE DECLORY PEDAGÓGIÁJA Művei Az érdeklődési központok A globalozációs módszer École de l’ Ermitage (1907) 1871-1932

KERSCHENSTEINERB ÉS A MUNKAISKOLA Célja: A széles néptömegek számára szolgáló modern népiskola A „jó” állampolgár Nem a „magas kultúra” hanem a közös munka Az egyoldalú intellektualizmus helyett,cselekedtetés 1854-1932

FREINET ÉS A „MODERN ISKOLA” A munkaiskola nagy alakja Élményekkel átszőtt tapasztalatok az iskolában Nyomtatás- saját újság Természetes kíváncsiság Szabad önkifejezés

AMERIKAI REFORMPEDAGÓGIAI TÖREKVÉSEK Dewey alapján: Helen Parkhurst – Dalton terv Carleton Washburne – Winnetka terv A progresszív nevelési társaság Helen Parkhurst Washburne

A hetvenes évek – az alternatív iskolák megjelenése Amerikában Hatvanas évek vége- diáklázadások Szociálpszichológiai, etikai-életviteli problémák sora – kitörési kísérletek Az iskola konzervatív marad, nem tudja kezelni a problémákat Új nézetek: az iskola lerombolja a tanulók kíváncsiságát, gondolkodási képességeit, - nem tud kialakulni az autonóm személyiség

Az alternatív iskolák csoportosítása Külföldi adaptációk Waldorf, Freinet, Montessori, Rogers, Jena-plan stb. Hazai Gáspár László – Szentlőrinc-i iskolakísérlet Zsolnai József: ÉKP - NyIK (Törökbálint-Pápa) Eklektikus Újabb keletű, a kimeneti szabályozással is összefüggő változatok A félkövér fonttal szedet alternatív rendszerek esetében fakultatíve részletes illetve igény szerinti további tájékoztatást adok

EKLEKTIKUS ALTERNATÍV ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON Ranschburg Ágnes - Fehér J. András Életfa - Jungiánus Alkotóiskola Kotschy Andrásné - „Mustármag” ökumenikus keresztény óvoda és iskola Gádor Anna Rogers - Személyiségközpontú iskola Vég Katalin – Burattinó Iskola

EKLEKTIKUS ALTERNATÍV ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON Natonek Gabriella - Lauder Javne zsidó közösségi iskola (óvoda és gimnázium) Benda József - Humanisztikus Kooperatív Tanulásszervezési program Winkler Márta - Kincskereső Iskola Mátrai Zsuzsa - „Fifty-fifty” program Horn György - Alternatív Közgazdasági Gimnázium

EKLEKTIKUS ALTERNATÍV ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON Hoffmann Rózsa - a Németh László Nyolcosztályos Gimnázium programja Réz Gáborné - A nyolc és hatosztályos gimnázium koncepciója az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Tantervében Győrik Edit - Belvárosi Tanoda