Pilinszky János költészete Kárhozat és megváltás Pilinszky János költészete

(Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.) A huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője.

Életút Édesapa: Pilinszky János: mérnök, jogász, első vh. Katonája  háború után postán dolgozik  gyomorfekélyben hal meg 1937-ben. Édesanya: Baritz Veronika postai dolgozó, önkéntes ápoló Cukor utcai elemi iskola (1927-1931) Budapesti piarista gimnázium (1931-1939) Pázmány Péter Tudományegyetem jog  bölcsészkar magyar-olasz-művészettörténet szakok 1944-ben abszolvál, diplomát nem szerez

Első versek 1938-39-től: Napkelet, Vigilia, Élet c. folyóiratokban 1941-44: Élet c. folyóirat segédszerkesztője 1944-től behívják katonának  Harbach, Ravensbrück, koncentrációs táborok élménye 1945 őszén tér haza 1946-48: Újhold társszerkesztője Vigília és Válasz folyóiratokhoz is kötődik Első kötet: Trapéz és korlát – Szent István Társulat kiadásában 1946 E kötetért Baumgarten-díj 1947-ben 1947-48: ösztöndíjjal több hónap Olaszország 1949-től nem publikálhat

Hallgatása alatt verses meséket ír * A naphajú királyleány * A madár és a leány * Aranymadár * Ének a kőszívű királyról * A nap születése * Kalandozás a tükörben * Ég és föld gyermeke Gyűjteményben megjelennek: Aranymadár 1957 E kötettel térhetett vissza az irodalmi közéletbe.

1955: Házasság: Márkus Anna festőnő Művészneve: Mark Anna Néhány hónap múlva elválnak.

1956: Magvető kiadó mentora 1957-től az Új Ember katolikus hetilap munkatársa 60-as évektől több külföldi út: Lengyelország, Svájc, Belgium, Újvidék, Bécs, London, Róma, Párizs, USA 1975: nővére öngyilkosságot követ el. Pilinszky nem ír több verset. 70-es évek vége: ismeretség Jutta Scherrer német vallástörténésszel – szerelem – utolsó költői korszak 1971: József Attila-díj 1980: Kossuth-díj 1978: Ingrid Ficheux – ismeretség – házasság 1981: második infarktus - váratlanul éri a halál. Tele volt tervekkel. A Farkasréti temetőben nyugszik.

Életében megjelent kötetei * Halak a hálóban (1942) * Trapéz és korlát (1946) * Aranymadár (1957) * Harmadnapon (1959) * Rekviem (1964) * Nagyvárosi ikonok (1970) * Szálkák (1972) * Végkifejlet (1974) * A nap születése (1974) * Tér és kapcsolat (1975) * Kráter (1976) * Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977) * Válogatott művei (1978)

„Ott van szegény Pilinszky esete, aki homoszexuális volt, mégsem volt soha férfi partnere, mert Isten-félő emberként azt bűnnek tartotta.” – „Az utolsó kérdés úgy szólt, hogy ha megtudná, hogy a szíve alatt hordott magzat nagy valószínűséggel homoszexuális, megtartaná-e. Hihetetlen adatot kaptunk: 92% elvetetné, mindössze 8% tartaná meg. Leonardo, Michelangelo, Pilinszky, Ferencsik, Mensáros ebben az esetben nem született vona meg.” Tudósközelben: Czeizel Endre (Spiritusz) „Tizenéves korában azután egy másik alkati adottságával szembesült. Erről is Ingrid Ficheux-nek vallott: sokáig gondolataiban – tehát csak a vonzalom szintjén – a férfiak érdekelték. Hat-nyolc éven át szerelmes volt egy férfiba, aki nem is tudott róla. Pilinszky János a legtöbb dolgot a képzeletében élte meg, ritkán vált valóban cselekvővé. E homoerotikus vonzalom azonban kínzó ellentétbe került vallásosságával, emiatt is bűnösnek érezte magát. Mégis vállalta: »A háború előtt kívülről nézve talán betegesnek mondható félénkségem ideig-óráig eretnek vonzalmakba sodort. Ezt se akkor, se most nem bánom, és nem szégyellem. A háború és az utána következő kollektív megrázkódtatás azonban – anélkül, hogy akartam volna – ismét visszaszorított a közösbe, az élet és benne az emberiség átlagába.«” Czeizel Endre: Pilinszky János családfájának értékelése (Kortárs)

Pilinszky költészete - általános jellemzők Beszédmódja, világképe, alapmagatartása sok tekintetben különbözik a modern magyar líra vallomásos, közvetlen élménykifejező hagyományától. Versei létköltészeti indíttatásúak. Szövegei a személyességtől való eltávolodást jelzik. Költői magatartása: keresztény agnoszticizmus Fő élményköre: az ember magányossága, létbe vetettsége, a háború rettenete és borzalma, az emberi szenvedés tapasztalata Rendkívüli feszültségű szövegek Tiszta jambikus forma Lezárt verssorok – gondolatok és sorok vége általában egyezik.

Trapéz és korlát 1946 A szövegek érzelmi drámát közvetítenek. Alapélmény: magány, szorongás, kivetettség, megrendültség érzése Emberek között nincsen kapcsolat – idegenné vált világ Isten távoli, idegen – magasabb rendű közönyt képvisel Közös és elkerülhetetlen kárhozat – megváltás keresése felesleges – helyette: öncsalás nélküli szembenézés Bűn motívuma = közöny = feladás Kárhozat = az ember jobbra való lehetőségének elvesztése Üdvösség = az ezzel való szembeszegülés A létezés = eleve bűnösség = eleve kárhozottság

Eszményi létforma: vágy – figyelem – várakozás A szövegek ok-okozati összefüggésrendszer helyett intuíción alapszanak. Költői eljárás bennük: Megvilágosodás Illumináció Epifánia Rácsodálkozás Elemi hatású, evidencia szerű kijelentések Szigorú rímek, négysoros strófák, jambikus sorok, határozott logikai szerkezet Költői eszközökben szegény szövegek

Halak a hálóban /Vigilia – 1942/ Kihagyásos szerkezetű, elliptikus, metaforikus cím  a cím jelentését a szöveg értelmezi  konkretizálja ember és lét viszonyára A vers jelképrendszere végig a cím kiinduló képével teremt kapcsolatot. A létezést egy természetes állapotból való kiszakítottságként értelmezi, ahol a kommunikáció lehetetlen, a lét megváltatlan, Isten hallgat. Hal ~ keresztény jelképrendszerben Jézus  itt a pusztulásra ítélt embert jelenti Víz ~ kereszténységben a keresztség szentsége, a megváltás  a versben az elvesztett harmóniát szimbolizálja Halász ~ Krisztus, apostolok (Újszövetség: apostolok többsége halász volt/ Újszöv. hallal kapcsolatos utalásrendszere) Csillagos ég ~ háló  abszurd rabság, a létbe vetettség kínja

Harmadnapon /kötet – 1959/ Mindössze 34 vers – több, mint 10 év termése Sűrű, telített szövegek a teljes köteten át A versek nem ismerik a feszültségesést, a megnyugvást. Múltbéli, lezárt pillanatokat rögzítenek örökös jelenné tágítják azokat. Látomásszerűség Végítélet képei a Jelenések könyvét, Vörösmartyt idézik. Lágerélmények elemi erővel hatják át a szövegeket  általános léttapasztalattá válnak  KZ-versek (Konzentrationslager – koncentrációs tábor)

KZ-versek A fasizmus embertelensége ~mindennapi élet csendes, vértelen drámája A konkrét borzalom általános érvényűvé emelkedik. Emberiség aktuális katasztrófája ~ általános érvényű szenvedéstörténet Isten pillanatnyi megnyilvánulásait kell tetten érni. A láger jelképes tere és közege ~ emberiség méretű dráma színhelye A láger foglyainak szenvedései ~ Krisztus szenvedéstörténetének tömegméretű megismétlődése A háború élménye nem hordja magában a majdani béke lehetőségét, a feloldást  a háború nem egyszeri borzalom  a mindenkori ember valós arcát mutatta meg

Harmadnapon /vers – 1958/ XX. sz.-i lágertémát a megváltástörténet tartományába emelő vers A szószerkezetek kettős értelműek: Másodlagos jelentésük kiemeli a konkrét tapasztalati élményt a reális világból, s a feltámadástörténet összefüggésrendszerébe illesztik. A modern pusztulás a krisztusi passió tömegméretű megismétlődésévé válik. Ugyanakkor az ember megválthatóságának megerősített ígéretévé is.

Bibliai utalások, kettős jelentésű képek: hamuszín egek: → halottégetés, robbantás füstje → az ég elsötétülése Jézus halálakor Ravensbrück: → egy női koncentrációs tábor volt itt → olajfák hegye/ Golgota ravensbrücki fák: → a tábor látképe → élet, keresztfa hitvány zsoldosok: → a tábor őrei → a római katonák

A megváltás ígéretét erősítő természeti mozzanatok: - fa – életjelkép - gyökér – életjelkép - fény – életjelkép - szél – megtisztulás-jelkép - „fölzúgnak”, „fölzeng” – himnikus hangképletek A versbeszéd minden személyességet mellőz. Tárgyilagos, archaizáló kifejezésmód, biblikus pátosz Sor eleji ismétlések (anafora) Végig kijelentő modalitású mondatok Misefordulatot idéző latin nyelvű zárlat Verscím és verszárlat tökéletes keretbe zárják a szöveget.

Apokrif

Apokrif (apokripha): görög kifejezés jelentése: „elrejtett”. Apokrifek: bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között. Először azokra a könyvekre használták ezt a szót, amelyeket eltitkoltak a nagyközönség előtt, csak a beavatottak olvashatták. A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett iratokat nevezik apokrifeknek. Ami nem került be a kánonba, azt nem lehetett nyilvánosan olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belőlük az utókornak.

Keletkezési körülmények 1954 decemberében keletkezik. 1956-ban jelenik meg a Csillag c. folyóiratban. Harmadnapon c. kötetben szerepel. P.J. életművének legkiemelkedőbb alkotása. A XX.sz.-i magyar líra egyik legnagyobb verse. Összetett jelentéstartalmú, nehezen értelmezhető.

Megmerevedés, megdermedés Vezérmotívumok Fa Csend Árnyék Éjszaka Mozgás, vonulás Megmerevedés, megdermedés Kiüresedés Pusztulás, széthullás Nemlét HIÁNY Árvaság

Perspektívaváltások Tárgyilagos közlés Megállapítás Elbeszélés Leírás Vallomásos odafordulás Valakihez beszélés Monologizáló magánbeszéd

Forma és nyelvhasználat Formailag három, számmal is elkülönített egység. 3-as szám: legfontosabb szent szám, jelöli: Ég és Föld egyesüléséből létrehozott embert A teljessé lett isteni megnyilvánulást (Atya,Fiú, Szentlélek) A tökéletesség rendjét Az egységeken belüli részek tagoltak, de nem szabályos strófákba rendezettek  a széttartás, a diszharmónia képzetét keltik. Mozgalmas részek váltakoznak súlyos, kimerevített állóképekkel  meg-meginduló, majd megakasztott lendület Nyelvhasználat: hétköznapihoz közelálló, kevéssé retorizált Mégis emelkedett hangnem Régies, archaizáló kifejezések és szórend  ünnepélyesség  szakrális szövegekhez való kapcsolódás

Bibliához kapcsoltság Már a cím is a Biblia összefüggésrendszeréhez kapcsolja a szöveget. Cím jelölheti a szöveg üzenetének a keresztény világmagyarázat általi hagyományozottságát de az attól való elkülönbözést is. A jövendölésszerű elemek összekapcsolódnak a megváltástörténet utolsó pontjával, Jézus magárahagyottságának, az emberi szenvedésnek motívumkörével, és a Biblia apokaliptikus szövegeivel. A megváltatlan modern ember létélménye: rettenetre, feloldozatlanságra ítéltetett, elvesztette Istent, de nélküle nem képes létezni.

apokalipszis: → A Bibliában erkölcsi alapú ítélkezés (jók-rosszak, büntetés - megdicsőülés), valami új kezdete, pillanatszerű → Itt nincs erkölcsi ítélkezés, folyamatos, és nem pillanatszerű tékozló fiú:→ az apa a Mennyei Atyát jelképezi, a feltétel nélküli megbocsájtást (egyébként is gyakori motívum P.J.-nál) → a szülők nyomorultak, esetlenek  hazatérés nem oldoz fel Bábel: → az emberek nyelvének összezavarodása →Isten és ember kommunikációjának lehetetlensége; elvesztettük Istent, nincs vele kapcsolatunk  CSEND, HIÁNY fa- motívum: → tudás fája, föld és ég összekötője, örök élet fája, keresztfa → ember és fa párhuzama; lét, szenvedés → „lázas fácskák”: élet mellett elkötelezett vallomás Paradicsom: “ Valamikor a paradicsom állt itt./ Félálomban újuló fájdalom:/ hallani óriás fáit! ”  HIÁNY

A hiány misztériuma P.J. verse: apokaliptikus vonások (főleg az első részben)  de HIÁNYzik a jövendölés  a jövendölő sorsa kerül előtérbe HIÁNYzik a bűnök büntetésének, és a jó megdicsőülésének mozzanata  üresség, állandóság, időtlenség HIÁNYoznak az előzmények  „mert”, „ezért” felütés  valami UTÁN és valami MIATT történik a beszéd HIÁNYzik az ember, a rokonság, közelség, társ  otthagyott kerti szék, nyugágy  „én” és „te” kapcsolatának HIÁNYa HIÁNYzik a megszólaló én maga  már csak árnyéka van  már csak arca van  arca helyett ránc  könny helyett árkok - tárgyiasult „én”

Négysoros A Harmadnapon c. kötet tipikus formája a négysoros vers. A lírai kifejezés a minimumra csökken  4db kijelentő mondat  mondathatárok és sorhatárok egybeesnek. A hallgatás legalább akkora szereppel bír, mint a közlés. Az első két sorban nincs ige  időtlenség,örökérvényűség A harmadik sorban az igével együtt megjelenik az idő és a személyesség, a magányosság oka  E/2, cselekvés hiányát jelző cselekedet, múlt időben A negyedik sor igéje általános alanyhoz társul, jelen idő, szenvedő alany Bibliai motívumok: szeg: szenvedés, Jézus ( alvás  halállal rokon állapot) Krisztus hiánya A negyedik sor általános alanya, de tárgya is Jézusra enged asszociálni. Egyéb motívumok: - homok: időszimbólum (és a vers hangulatával társítva eszünkbe juthat József A.: Reménytelenül) - hideg, éjjel: félelem, sötétség, vakság, elhagyatottság jelölői - plakát: a jelen, a nagyváros megidézése A modern ember magányosság- és hiánytapasztalatát a Jézusi szenvedéstörténethez kapcsolja az utolsó sor  modern Golgota magányos éjszakája