PILINSZKY JÁNOS (1921-1981).

Az előadások a következő témára: "PILINSZKY JÁNOS (1921-1981)."— Előadás másolata:

1 PILINSZKY JÁNOS ( )

2 PILINSZKY JÁNOS Pilinszky János Budapesten született
1921. november 25-én. Értelmiségi család gyermeke. A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik Pilinszkyre még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak. Verseinek egyik első értő olvasója nővére, Erika volt, akinek öngyilkossága 1975-ben jóvátehetetlen űrt hagyott a költőben, s talán szerepet játszott abban, hogy nem írt több verset. PILINSZKY JÁNOS

3 segédszerkesztője volt.
PILINSZKY JÁNOS Budapesten jogot, majd magyar irodalmat és művészettörténetet hallgatott, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be. Első versei ben folyóiratokban jelentek meg. ben az Élet segédszerkesztője volt.

4 PILINSZKY JÁNOS 1944 őszén katonának hívták be, így került el a
németországi Harbachba, ahol egész életre szóló, megrendítő élménye lett a koncentrációs táborok borzalmaival való találkozás.

5 PILINSZKY JÁNOS A Trapéz és korlát című kötete 1946-ban jelent meg.
E vékony kötettel nyerte el 1947-ben a Baumgarten-díjat. ban ösztöndíjasként több hónapot Rómában töltött. 1949-től nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket írt. (Aranymadár 1957).

6 PILINSZKY JÁNOS Az 1960-as évek elejétől számos alkalommal utazott
Nyugat-Európába; Párizsban hosszabb időt is töltött, 1975-ben Amerikába is eljutott, nemzetközi elismerést kiváló versfordításaival.

7 1971-ben József Attila-díjat, 1980-ban Kossuth-díjat kapott;
PILINSZKY JÁNOS 1970 végén ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett Pilinszky utolsó alkotói korszaka, amely a Szálkák 1972 című kötettel kezdődött és a Kráter 1976 című gyűjteménnyel zárult. 1971-ben József Attila-díjat, 1980-ban Kossuth-díjat kapott; ám a felé forduló figyelem részben megzavarta, fokozta szorongásait.

8 A költészetét meghatározó életrajzi tényezők: A gyermekkor
(nagynénik), A koncentrációs tábor élménye. Pilinszky a század botrányának nevezte a megsemmisítő táborok létrejöttét. Egész életében nem szabadult ettől az élménytől.

9 PILINSZKY JÁNOS Költészetének hatása részben nyelvének rendkívüli
tömörségével, s ebből fakadó művészi erejével magyarázható. A csönd, az elhallgatás felé való közelítése, mely Pilinszky líráját is jellemzi. Ezeken túl Pilinszky törekvése, hogy megtisztítsa a szavakat a rájuk rakódott irodalmi asszociációktól, felidéző voltuktól, s helyette a szavak megnevező funkciója kerüljön előtérbe. PILINSZKY JÁNOS

10

11 PILINSZKY JÁNOS Költészetének első korszakát a
magány, a jéghideg űr motívuma jellemzi. Trapéz és korlát. A vallásosság és a lágerélmény egymásba játszása jellemzi második költői korszakát. Harmadnapon; Nagyvárosi ikonok. A megváltott ember gondolata hatja át utolsó korszakát, mely egyúttal katolicizmusának felerősödését is jelenti. Szálkák; Végkifejlet; 1976. – Kráter című kötet. PILINSZKY JÁNOS

12 PILINSZKY JÁNOS Költészetének legértékesebb része
Egy KZ-lager falára ciklusa. A ciklus meghatározó verseiben Pilinszky egybemontírozza a szenvedéstörténet motívumait a lágerélmény képeivel. Ez adja a versek feszültségét, egyúttal üzenetét is: Értelmetlen, kegyetlen, tehetetlen ember szenvedéstörténete. PILINSZKY JÁNOS

13 az életképet újítja meg. Valójában kettős drám zajlik le a versben:
A Francia fogoly 1947 az életképet újítja meg. Valójában kettős drám zajlik le a versben: az epikus módon elmesélt történet a fogolytáborból szökött francia rabról és a másik, a lírai én, az emlékező drámája, aki a látott élménytől, az emberi esendőség és kiszolgáltatottság látványától nem tud szabadulni.

14 Egy KZ-láger falára Harbach 1944
Csak szomszédjuk esendő testét, mely szinte beléjük tapad, amint eleven rétegekben egymás nyomában inganak. A falvak kitérnek előlük és félre állnak a kapuk, elébük jött a messzeség és megtántorodva visszafut. Térdig gázolnak botladozva facipőiknek alacsony, sötéten zörrenő zajában, mint láthatatlan avaron. De törzsük már a némaságé. Magasba mártják arcukat, feszülten mintha szimatolnák a messze égi vályukat. Mert fogadásukra már készen, akár egy megnyiló karám, kapuit vadul széttaszítva sarkig kitárult a halál. Egy KZ-láger falára Harbach 1944 Thurzó Gábornak Újra és újra őket látom, a hold süt és egy rúd mered, s a rúd elé emberek fogva húznak egy roppant szekeret. Vonják a növő éjszakával növekvő óriás kocsit, a testükön a por, az éhség és reszketésük osztozik. Viszik az utat és a tájat, a fázó krumpliföldeket, de mindennek csak súlyát érzik, a tájakból a terheket.

15 Francia fogoly Csak azt feledném, azt a franciát, kit hajnalfele a szállásunk előtt a hátsó udvar sűrüjében láttam lopódzani, hogy szinte földbe nőtt. Körülkutatva éppen visszanézett, s hogy végre biztos rejteket talált: övé lehet a zsákmánya egészen! Akármi lesz is, nem mozdul odább. S már ette is, már falta is a répát, mit úgy lophatott rongyai alatt. Nyers marharépát evett, de a torkán még alig ért le, jött is a falat; és undorral és gyönyörrel a nyelvén az édes étel úgy találkozott, mint telhetetlen testi mámorukban a boldogok és boldogtalanok! Csak azt a testet, reszkető lapockát, a csupa bőr és csupa csont kezet, a tenyerét, mely úgy tapadt a szájra és úgy adott, hogy maga is evett! Az egymás ellen keserülő szervek reménytelen és dühödt szégyenét, amint a végső összetartozást is önönmaguktól kell, hogy elvegyék! Az állatian makogó örömről a suta lábát ahogy lemaradt, és semmisülten kuporgott a testnek vad gyönyöre és gyötrelme alatt! A pillantását, - azt feledném egyszer! Ha fuldokolva is, de falt tovább, és egyre még, és mindegy már akármit, csak enni bármit, ezt-azt, önmagát! Minek folytassam? - Őrök jöttek érte; a szomszéd fogolytáborból szökött. S én bolyongok, mint akkor is a kertben az itthoni kert árnyai között. A jegyzetembe nézek és idézem: "Csak azt feledném, azt a franciát..." S a fülemből, a szememből, a számból a heves emlék forrón rámkiált: "Éhes vagyok!" - És egyszeriben érzem a halhatatlan éhséget, amit a nyomorult már réges-rég nem érez, se földi táplálék nem csillapít. Belőlem él! És egyre éhesebben! És egyre kevesebb vagyok neki! Ki el lett volna bármi eleségen: most már a szívemet követeli.

16 PILINSZKY JÁNOS

17 PILINSZKY JÁNOS Az életében megjelent könyvei Halak a hálóban (1942)
Halak a hálóban (1942) Trapéz és korlát (1946) Aranymadár (1957) Harmadnapon (1959) Rekviem (1964) Nagyvárosi ikonok (1970) Szálkák (1972) Végkifejlet (1974) A nap születése (1974) Tér és kapcsolat (1975) Kráter (1976) Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977) Válogatott művei (1978)

18 PILINSZKY JÁNOS Díjak: Baumgarten-díj (1947) József Attila-díj (1971)
Kossuth-díj (1980) Magyar Örökség Díj (1997) PILINSZKY JÁNOS

19 PILINSZKY JÁNOS Alig egy hónappal az Ingrid Ficheux-vel
kötött házassága után, 1981. május 27-én Budapesten szívinfarktusban hunyt el. PILINSZKY JÁNOS

20 PILINSZKY JÁNOS A halál váratlanul érte, tele volt tervekkel.
Június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

21

22 PILINSZKY JÁNOS ( )