Legális-illegális drogok Frivaldszkyné Jung Csilla Klinikai szakpszichológus Sziget Droginformációs Alapítvány

A drog fogalma (WHO) Drognak nevezünk minden olyan természetes vagy mesterséges anyagot, amely bekerülve az élő szervezetbe a központi idegrendszerre hatva megváltoztatja a test normális működését, funkcióját és hiánya elvonási tünetekkel jár. (léteznek legális /nikotin, alkohol, koffein/ és illegális /heroin, kokain, marihuána, LSD, extasy, stb./ drogok).

Tágabb kategória : Viselkedési Addikciók Élet „Absztinencia” következménye Bulímia Szexuális addikció (pl. exhibicionista) Munkamánia Játékszenvedély Evés Szexualitás Munka Játék,Sport,Művészetek Egyén halála Faj halála Társ. halála Kultúra halála

A drogok és a viselkedési addikciók közötti hasonlóságok -egy „kellemesebb, jobb állapotba” jutáshoz valamilyen cselekvést kell, muszáj végrehajtaniuk, -a természetes örömforrások nem hozzák meg számukra a nyugodt, oldott állapotot, -a szenvedély akadályoztatásánál komoly fizikai és pszichés elvonási tünetek lépnek fel.

A legális és illegális drogok típusai A kiosztott tájékoztatón fel vannak tüntetve az illegális drogok megjelenési formái, a hatások, az általuk okozott tünetek, az árulkodó jelek (amelyek a droghasználatra engednek következtetni), és a kockázatok. A legálisak ismertek, ezért azok tárgyalásra nem kerülnek.

A szenvedélybetegség(ek)re hajlamosító tényezők Minden szenvedélybetegség több oki tényezőre vezethető vissza. Az addikciókra való hajlam mögött találtak genetikai meghatározottságot is (a dopamin rendszer sajátosságai) És a szociokulturális, pszichológiai okok is legalább olyan fontosak ! „NATURE (természet) AND NURTURE (nevelés)” elmélet

A szenvedélybetegségek kialakulásának rizikófaktorai 1. dia - Szülők szenvedélybetegsége (modelltanulás) + biológiai öröklés : a családban előforduló szenvedélybetegség négyszeresére növeli a veszélyeztetettséget : pl. alkoholisták gyermekeinél a természetes endorfinok szintje születéstől alacsonyabb. Negatív érzelmek (agresszió, lehangoltság) kezelésének képtelensége, stresszoldás eszköze ismeretlen, problémákkal való megküzdő stratégiák szegényes volta, Szenzoros élménykeresésre való hajlam (ingerküszöbe igen magas) Alacsony önismeret, alacsony önelfogadás, sikertelenség érzése A családszerep elosztások eltűnőben, a gyermek már nem erőforrás, hanem akadály (munkában, pihenésben, stb.) Parentifikálódó gyermek, az egyszülős családokban sokszor a gyermeket felnőtt-szerepbe kényszerítik, pl. vele beszéli meg pszichés problémáit a szülő, érettségének nem megfelelő helyzetekben kell döntenie, tartós szorongást szül Másik oldalon pedig a gyermekszerepbe kerülő szülő(k), ahol a gyermek irányítja a család működését

A szenvedélybetegségek kialakulásának rizikófaktorai 2. dia Zavar a korai anya-gyerek kapcsolat területén (érzelmi elutasítás, anyát ért traumák) ennek következtében HIÁNY lép fel, ebbe a hiányállapotba benyomul a drog Az erőfeszítésre sarkallás hiánya : a családok úgy gondolják, hogy az akadályok támasztása, és az ebből fakadó frusztráció rossz a gyermek számára, - a kielégülés-küszöb-érték módosul – a kamaszok úgy érzik, csak az extra akadályok élvezetesek, az „extrém kultúrája” : a szélsőséges tapasztalatok szerzésének vágya Az életünkben a beavatási rítusok hiánya életciklus-váltások idején, ezért saját beavatási rítusokra vágyó fiatalok megalkotják azokat : első közös dohányzás, részegség, illegális szerfogyasztás, veszélyes helyzetek kipróbálása, stb.) Személyiségzavarok, krónikus lelki betegségek, Alternatív értékek hiánya,

A jól funkcionáló és a rosszul funkcionáló család jellemzői Az egészséges család jellemzői A nem megfelelően működő család jellemzői A családban közösen meghatározott értékek vannak, amelyekkel kapcsolatban nyílt elvárások fogalmazódnak meg a gyermek felé : jutalmazás, büntetés. Nincsenek titkok, az érzelmek kifejezése hiteles. A viselkedést bírálják és minősítik csak, nem a személyt (amit tettél…). A feltétel nélküli szeretet elve érvényesül. A stresszt megfelelően kezelik, nincs családi bűnbak. A családban értékválság van, a szülőknek nincs összehangolt nevelési módja. Titkok és tabuk vannak, a kommunikáció zavaros. Rossz viselkedés esetén az egész személyiséget bírálják (béna vagy). A szeretet elnyerése feltételekhez kötött, pl. teljesítményhez. A családnak kikiáltott bűnbakra van szüksége, s ez elvonja a figyelmet a kapcsolati zavarról (nem őszinték).

A jól funkcionáló és a rosszul funkcionáló család jellemzői 2. Az egészséges család jellemzői A nem megfelelően működő család jellemzői Konfliktusok esetén kommunikációjukban dominálnak az „én-közlések” : „..én úgy érzem, hogy..” Vannak családi rituálék, melyek erősítik a szerepeket és a biztonságérzetet. A család a gyakorlati és konkrét segítség forrása, a pihenés, regenerálódás színtere. A gyermeket elfogadja, keretek között neveli, következetesen, felelősségvállalásra tanítva. Konfliktusok esetén kommunikációjukban dominálnak a vádaskodások, szándéktulajdonítások : „..biztosan azt akartad, hogy…” A családi rituálék eltűntek, vagy ha vannak, merevek, hidegek, formálisak. A látszat fenntartása a valódi szükségletek kielégítése helyett. A családban állandóak a minősítések, címkézések, a csúfolódás, ijesztgetés, fenyegetőzés. Nincs következetesség, a határok nem egyértelműek.

A drogfogyasztók családjának megfigyelt jellemzői A drogfogyasztók családja örömtelen, zárt, befelé forduló, nincs spontán és őszinte kommunikáció, az érzelmek kifejezése gátolt; Nem mutatnak a külvilág felé semmit a problémáikból; a tagok autonómiája nagyon csekély; A gyermek érzelmi szükségletét nem elégítik ki, ugyanakkor késleltetik a leválását; Nevelési attitűdjük : érzelmi elutasítás, engedékenység, következetlenség, a szülők közötti összhang hiánya, éretlenség: a szülő szerep nem felvállalása, a szülői elvárások nem a gyermek személyiségéhez igazított volta; - Mítoszok és tabuk vannak jelen, és sokszor ezek mentén koalíciók jönnek létre.

Általános segítői alapelvek a kábítószerezés megközelítésében A drog tünet, mögé kell látnunk, a személyt kell kezelnünk. A felnőtt, érett életvezetéshez szükséges képességek elsajátítása időt igényel. Ameddig ezek nem születnek meg, addig ha elvesszük a tünetet, felváltja egy másik ! Minden drog okoz függőséget, fizikai függőséget, pszichés függőséget, vagy mindkettőt. A drogozás elítélésének kinyilvánításával nem kezdhetünk segítő kapcsolatot, mert a fiatal nem fog megnyílni számunkra.

Általános segítői alapelvek a kábítószerezés megközelítésében A sikeres terápia lényege a pszichés függőség megszüntetése, mely éveket is igényel ! A kapcsolat gyógyít, nem az eszközrendszer ! (pszichoterápiák hatékonysága). /járulékos inger kikapcsolása, absztinencia-kártya, stb./ A visszaesésre számítani kell, a „soha többé” túl nagy teher…(AA). Ezek személyiségfejlődési pontok, be tudja azonosítani a visszaesésre hajlamosító élethelyzeteket, melyek elkerülése ezután kidolgozható.

Drogmegelőzés a családban Problémamegoldási minták nyújtása, újrakezdés megmutatása, képesnek lenni modellé válni. A hatékony drogmegelőzés nem az anyagról, hanem a szülő-gyermek kapcsolatáról szól. Nem elég az információközlés, hanem érték közvetítésre (alternatív értékek felmutatására, szabadidő értelmes eltöltésének lehetőségére való rámutatásra) és készségfejlesztésre van szükség. A kíváncsiságot akkor keltjük fel, ha túl korán, előkészítés nélkül beszélünk „felvilágosító jelleggel” a drogokról.

Segítő helyek, terápiák Az adott anyag beazonosítása azért fontos, hogy kiderüljön, elegendő e az ambuláns terápia. A leghatékonyabb a családterápia (rendszerben gondolkodik). Nagy segítség lehet az önsegítő csoport (NA,AA). A család számára szülői-hozzátartozói csoport ajánlott.