Az Európai Unió fogyatékosügyi stratégiája Budapest, 2005. március 30.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Merre tart a magyar foglalkoztatáspolitika? Garzó Lilla.
Advertisements

1 Idősebb munkavállalók a magyar munkaerőpiacon Dr. Székely Judit november 28. BUDAPEST.
Életkor és diszkrimináció
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
A Grundtvig program: felnőttoktatási pályázatok a Tempus Közalapítvány kezelésében Várterész Flóra Budapest,
A regisztrált diplomás munkanélküliek helyzete a fővárosban Előadó: Vass István igazgató
Memorandum, 2000 ● Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat tevékenysége és céljai
A felnőttképzés népszerűsítése az FMM és az NFI stratégiájában Március 6. Kossuth Klub.
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
Az OFA támogatási tevékenysége Programok ben.
dr. Juhász Péter Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
általános főig. helyettes
SZEREP TANMŰHELY ESÉLYEGYENLŐSÉGI RENDEZVÉNY március 25. West Hungary Humán Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Szabó Miklós Az oktatás szerepe a társadalomban. Az oktatás filozófiai alapja „A helyes cselekvéshez és megértéshez szükség van a jó tudására.” (Platón)
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Az EU oktatási és képzési rendszerének célkitűzései
A Lisszabon-folyamat és az oktatás képzés nemzeti politikája Dr
A TÁMOP civileket érintő területei. A TÁMOP specifikus céljai 1.A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása 2.Az aktivitás területi különbségeinek.
Fiatalok Lendületben Program Előzmények: Fiatalok Európáért, Ifjúság Program Időtartam: Költségvetés: € – 2,5.
ENSZ Egyezmény a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Diszkriminációk a társadalomban és jogi kezelésük.
TÁMOP /A – RÉV projekt ORSZÁGOS MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÓ ÉS SZAKMAI TÁMOGATÓ HÁLÓZAT III. ORSZÁGOS HÁLÓZATI TALÁLKOZÓ Budapest
Egy év az Európai Unióban Arató Gergely Budapest, április 29.
Tájékoztató az aktuális foglalkoztatási és képzési programokról.
A fogyatékosságot érintő szabályozás az Európai Unióban.
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
A lokalitás szerepe a munkaerőpiaci folyamatok alakításában László Gyula Pécs, május 19.
Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia január 26.
2008. március 27. Magyar Tartalomipari Szövetség – A/016 – EQUAL IT-mentor projekt.
2008. március 27. Magyar Tartalomipari Szövetség – A/016 – EQUAL IT mentor projekt.
Az EU-s hálózati munka tapasztalatai a hajléktalan- ellátásban FEANTSA
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
Nyíregyháza, december 2. Tájékoztatás a lakóotthoni kitagolási program szakmai és finanszírozási hátteréről Horváth Péter SZMM, az Országos Fogyatékosügyi.
Az Esélyegyenlőség és az ESZA alapelveinek érvényesítése Európai Unió Magyarország -Budapest Európai jogfejlődés Luxemburgi és Lisszaboni folyamat.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Miért fontos a komplex rehabilitáció az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája szempontjából? Budapest, december 3.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
Az európai országok eredményei és tapasztalatai Szigeti Tóth János © Magyar Népfőiskolai Társaság 2009.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja Budapest 2005.szeptember 8.
"Új látásmód" érzékenység, innováció és közös tanulás a látássérült emberek munkaerő-piaci re/integrációjáért TAMOP /
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
A társadalmi bűnmegelőzés stratégiája egy éves tapasztalatai.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
Tantervfejlesztési Hálózat építési Mobilitást segítő Támogatások forrás: „Magyar nyelven Európában” Budapest, április 1.
TÁMOP /1/B Gyermekek és fiatalok integrációs programjai Csomópont - Ifjúsági Információs Pont kialakítás Álláskereső klub.
Balatonszemes Az Európai Unió szintű szociális párbeszédben való részvétel tapasztalatai.
Jogi informatika, 2. előadás Az információs társadalom lényegi ismérvei és egyes modelljei szeptember 21. Témakörök: 1.Az IT-ről általában 2.Az IT.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Az EU és a foglalkoztatási célú fejlesztések helyzete, kilátásai Csizmár Gábor politikai államtitkár.
Az UNESCO programja UNESCO Information for All Program (IFAP, I4-all) Az ismeretterjesztés és az élethosszig tartó tanulás előmozdítása érdekében könyvtárosok,
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
A Bologna-folyamat hatása az ifjúság munkaerő-piaci helyzetére
A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila március 5.
2003. február 20. Esély és lehetőség: Távmunka Magyarországon 1 Benedek András Távmunka a Tudásgazdaságban A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
A II. Nemzeti Fejlesztési Terv szociális vonatkozásai Korózs Lajos Politikai Államtitkár Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Előadás másolata:

Az Európai Unió fogyatékosügyi stratégiája Budapest, március 30.

Előzmények  ENSZ: Standard Rules  EU: Madridi Nyilatkozat, Fogyatékos Emberek Európai Éve  ILO: A Fogyatékossággal kapcsolatos munkahelyi gyakorlat irányelvei  Európa Tanács: Malagai Deklaráció

Miért van szükség a stratégiára? I. Erős diszkriminációs tendencia megelőzése – emberi jogi aspektus Az Eurobarometer 57.0 (2002.) felmérés eredményei az EU tagállamaiban: A legtöbb európai polgár úgy gondolja, hogy erős diszkrimináció érvényesül a fogyatékos emberekkel kapcsolatosan az élet minden területén. Különösen nehéz elhelyezkedniük a munkaerőpiacon, még akkor is, ha piacképes végzettséggel rendelkeznek.

Miért van szükség a stratégiára? II. Amikor a fogyatékos emberek csoportjairól gondolkodunk, nem tarthatjuk őket kisebbségnek. Az EU-ban élő családok életkörülményeit vizsgáló kutatások eredményei: Az EU-ban élő munkaképes korú lakosság 14.5 % valamilyen fogyatékossággal él. Ez 26 millió embert jelent napjainkban. A csatlakozó államokat tekintve ezek a mutatók még magasabbak (20 % felett).

Miért van szükség a stratégiára?  Európa lakossága öregszik; valószínűsíthető, hogy a fogyatékos emberek száma jelentősen megnő a jövőben.  Az EU-ban élő fogyatékos emberek 63%-a 45 évesnél idősebb korú; 20%-uk 60 éven felüli.

Miért van szükség a stratégiára? III. Gazdasági érdek A fogyatékos emberek kirekesztése a munkaerőpiacról, hatalmas gazdasági potenciált hagy kihasználatlanul. Az EU-ban a fogyatékos emberek 42%-a rendelkezik munkával; a nem fogyatékos emberek esetében ez a mutató 65 %. A fogyatékos emberek 52%-a inaktív; a nem fogyatékos emberek esetében ez a mutató 28%.

A stratégia jellemzői  Célja a befogadó társadalom megteremése „Egység a sokféleségben”; „United in diversity” – az emberi különbözőség, másság elfogadása  Kulcsterületei: -szoros együttműködés a tagállamok között, valamint a tagállamok és a Bizottság között; -a fogyatékos emberek bevonása a tervezésbe, a döntéshozatalba; - a fogyatékosságügy mainstreamingje.

Európai Akcióterv 2010-ig  Egyenlő esélyek teremtése a fogyatékos emberek számára;  25 tagállam bevonásával a év tapasztalataira építve;  megvalósulásról kétévente be kell számolni a Bizottságnak (először 2005-ben).

Európai Akcióterv 2010-ig Az első két év kihívásai:  hozzáférés a munkaerőpiaci lehetőségekhez, hosszú távú foglalkoztatás;  hozzáférés az egész életen át tartó tanulási lehetőségekhez a foglalkoztathatóság, az alkalmazkodóképesség, az aktív társadalmi részvétel növelése érdekében;  az új, modern technológiák adta lehetőségek kihasználása, ezáltal a foglalkoztatásban való részvétel megkönnyítése;  egyenlő hozzáférés az épített környezethez, a munkahelyi részvétel és a fokozott gazdasági és társadalmi integráció elősegítése.

Hozzáférés a munkaerőpiaci lehetőségekhez  2000/78 EK irányelv a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód kereteinek a létrehozásáról;  az Európai Foglalkoztatási Stratégia 7. Irányvonala a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációjának segítéséről;  az Európai Szociális Alap intézkedései, az EQUAL közösségi kezdeményezés

Az egész életen át tartó tanulás (Lifelong learning)  Piacképes tudás, képzettség megszerzése a foglalkoztathatóság növelése érdekében;  integrált megoldásokon a hangsúly;  modern IT technológia alkalmazása: eLeraning programok a tudásalapú társadalomban való boldoguláshoz;  bekapcsolódás a Socrates, a Leonardo és a YOUTH programokba;

Az új info-kommunikációs technológiák adta lehetőségek  Az Internet hozzáférhetővé tétele – WAI elfogadása;  Az egységes tervezés elveinek való megfelelés – Design for All; Assistive Technologies;  eEurope 2005 – „Mindenki Információs Társadalma” (e-kormányzás, e-tanulás, e-business)

Egyenlő hozzáférés az épített környezethez  Az egységes tervezés elveinek való megfelelés, különös tekintettel a munkahelyi környezetre és az oktatási, képzési intézményekre – szabványok kidolgozása EU szinten;  akadálymentes szabadidő, sport és kulturális intézmények;  akadálymentes túrizmus;  akadálymentes tömegközlekedés;  horizontális prioritásként jelenik meg a jövőben

Monitoring  Végrehajtó kapacitás továbbfejlesztése: - Bizottsági struktúrák - együttműködés a tagállamokkal - szoros kapcsolat más nemzetközi szervezetekkel  Az állami irányítás megszilárdítása: - együttműködés a nem kormányzati szervezetekkel - szociális partnerek bevonása

Monitoring  EU jelentés a fogyatékos emberek helyzetéről: - kétévenkénti jelentés - adatgyűjtés, kutatás - Intézkedési terv értékelése 2008-ban

Fontosabb dokumentumok  Az Európai Unió Alapvető Emberi Jogi Chartája (26. cikkely)  Comm(2003) 650 – A fogyatékos emberek esélyegyenlőségéről: Európai Fogyatékosügyi Statégia;  2003/C 134/04 tanácsi határozat a fogyatékos tanulók oktatásáról és képzéséről;  2003/C 175/01 tanácsi határozat a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról és társadalmi befogadásáról;  2003/C 134/05 tanácsi határozat a fogyatékos emberek számára is használható akadálymentes kulturális intézményekről;  2003/C 39/03 tanácsi határozat a tudásalapú társadalomhoz való hozzáférésről - eAccessibility

Szauer Csilla Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium