NONPROFIT SZEKTOR GAZDASÁGTANA Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar NONPROFIT SZEKTOR GAZDASÁGTANA Előadó: Szabóné Bohus Márta Főiskolai adjunktus Gazdaságtudományi Intézet bmarta@zeus.tsf.hu

Tematika Alapfogalmak, általános ismeretek A nonprofit szektor kialakulása és fejlődése Magyarországon A mai magyar szervezetek típusai Nemzetközi kitekintés a szektorra Nonprofit menedzsment feladatok (küldetés megfogalmazása, stratégiai tervezés, projektek tervezése) Nonprofit gazdálkodás (a gazdálkodás jogi háttere és gyakorlati kérdései, forrásteremtés)

Hívjuk talán nonprofitnak? Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar Hívjuk talán nonprofitnak? Társadalmi önszerveződés Harmadik szektor NONPROFIT SZERVEZETEK Civil szféra Öntevékeny szervezetek Nem-kormányzati szervezetek

I. ALAPFOGALMAK Nonprofit tevékenység: olyan társadalmi, közösségi mozgás, amit nem gazdasági célok vezérelnek, ami teljes vagy legalább részleges távolságot tart az államtól, a kormányzattól, ami legtöbbször szervezeti, intézményi keretek között történik. Nonprofit szervezet: olyan intézmény, ami nem vállalkozás, tehát nem profitszerzési célok vezérlik, és amely szervezeti és működési szempontból nem része az állami intézményrendszernek.

Háromszektorú vegyes gazdaság piaci (magán, üzleti) szektor kormányzati (közösségi, állami) szektor nonprofit (civil, harmadik) szektor

A nonprofit szervezetek kulcsjellemzői az intézményesültség, a formalizáltság a profitszétosztás tilalma a kormányzattól való intézményes elkülönülés az önkéntesség, az öntevékenység a közérdekűség, a közhasznúság, a közjó szolgálata a politikai (pártpolitikai) tevékenység kizárása

Nonprofit szektor különféle értelmezései Jogi értelmezés: bizonyos státuszszabályok alapján létrejövő és működő bejegyzett szervezetek Statisztikai értelmezés: a statisztikai adatfelvétel körébe eső szerveződések Közgazdasági értelmezés: a jogi értelemben nonprofitnak tekintett (bejegyzett) szervezetek közül azok, melyek működésükkel hozzájárulnak a nemzetgazdasági teljesítményhez, azaz a bruttó hazai termék (GDP) alakításához.

Statisztikai definíció Közgazdasági definíció Jogi definíció Minden önálló jogi személyként bejegyzett alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, közhasznú társaság, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár Statisztikai definíció Minden önálló személyként bejegyzett alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet (kivéve párt), köztestület és közhasznú társaság Közgazdasági definíció Háztartásokat segítő nonprofit szektor Döntően magántámogatásokból finanszírozott, bevételszerző tevékenységet csak korlátozottan folytató, alapvetően a lakosságot szolgáló nonprofit szervezetek (benne vannak a pártok)

Szervezettípus szerint Tevékenység szerint Településtípusonként NONPROFIT SZERVEZETEK CSOPORTOSÍTÁSA (Formális, statisztikai ismérvek alapján) Szervezettípus szerint Tevékenység szerint Településtípusonként Bevételnagyság alapján

1. Szervezettípus szerinti csoportosítás Alapítványok Magánalapítvány Közalapítvány Társas nonprofit szervezetek Egyesület Köztestület Szakszervezet Szakmai, munkáltatói érdekképviselet Közhasznú társaság Nonprofit intézmény

2. Tevékenység szerinti csoportosítás (NSZOR szerint) 1. Kultúra 10. Környezetvédelem 2. Vallás 11. Településfejlesztés 3. Sport 12. Gazdaságfejlesztés 4. Szabadidő, hobbi 13. Jogvédelem 5. Oktatás 14. Közbiztonság 6. Kutatás 15. Adományosztás 7. Egészségügy 16. Nemzetközi kapcsolatok 8. Szociális ellátás 17. Érdekképviselet 9. Polgárvédelem 18. Politika

A nonprofit szervezetek megoszlása tevékenység szerint, 2006 Tevékenységcsoport Alapítványok Társas nonprofit szervezetek Összesen Száma Megoszlása Szám Megoszlás Kultúra 3 040 13,5% 3 487 9,7% 6 527 11,2% Vallás 1 264 5,6% 193 0,5% 1 457 2,5% Sport 986 4,4% 6 204 17,3% 7 190 12,3% Szabadidő, hobbi 545 2,4% 9 194 25,7% 9 739 16,7% Oktatás 7 212 32,1% 895 8 107 13,9% Kutatás 593 2,6% 596 1,7% 1 189 2,0% Egsézségügy 2 090 9,3% 649 1,8% 2 739 4,7% Szociális ellátás 3 392 15,1% 1 744 4,9% 5 136 8,8% Polgárvédelem, tűzoltás 111 753 2,1% 864 1,5% Környezetvédelem 531 867 1 398 Településfejlesztés 1 448 6,4% 2 189 6,1% 3 637 6,2% Gazdaságfejlesztés 300 1,3% 988 2,8% 1 288 2,2% Jogvédelem 133 0,6% 690 1,9% 823 1,4% Közbiztonság védelme 291 1 704 4,8% 1 995 3,4% Többcélú adományosztás 46 0,2% 720 766 Nemzetközi kapcsolatok 360 1,6% 451 811 Szakmai, gazdasági érdekképviseletek 42 4 028 11,3% 4 070 7,0% Politika 80 0,4% 426 1,2% 506 0,9% 22 464 100,0% 35 778 58 242

3. Településtípus szerint csoportosítva Főváros Megyeszékhely Egyéb város község

Társas nonprofit szervezetek A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2006 Településtípus Alapítványok Társas nonprofit szervezetek Összesen Száma Megoszlása Szám Megoszlás Főváros 6 360 28,3% 7 524 21,0% 13 884 23,8% Megyeszékhely 5 132 22,8% 7 723 21,6% 12 855 22,1% Többi város 6 568 29,2% 10 242 28,6% 16 810 28,9% Község 4 404 19,6% 10 289 28,8% 14 693 25,2% 22 464 100,0% 35 778 58 242

4. Bevétel szerinti csoportosítás 50 ezer Ft alatt 50 ezer Ft – 500 ezer Ft 500 ezer Ft – 5 millió Ft 5 millió Ft – 50 millió Ft 50 millió felett

A nonprofit szervezetek száma és bevételei bevételnagyság szerint, 2006 A szervezetek A bevételek Száma Megoszlása Összege (M Ft) - 50 ezer Ft 8 955 15,4% 97 0,0% 51 ezer Ft- 500 ezer Ft 16 540 28,4% 3 961 0,4% 501 ezer Ft - 5.000 ezer Ft 22 081 37,9% 38 181 4,3% 5.001 ezer Ft - 50.000 ezer Ft 8 239 14,1% 129 024 14,4% 50.001 ezer Ft- 2 427 4,2% 724 980 80,9% Összesen 58 242 100,0% 896 244

Funkcionális csoportosítás (Milyen célra jöttek létre a szervezetek?) Művelődés Kikapcsolódás Közjólét Fejlesztés Érdekvédelem

A nonprofit szervezetek száma funkcionális csoportosítás szerint, 2006

A nonprofit szektor méretét befolyásoló tényezők Heterogenitás A jóléti állam hatóköre Gazdasági fejlettségi szint Jogi keretek Történelmi hagyományok

II. A NONPROFIT SZEKTOR KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Alapítványok: Államalapítás: a Szent István által adományokból létrehozott ispotályok (alapítványok ősei) XIII. század: törvényekben is megjelennek az ún. kegyes alapítványok Dualizmus idején: újabb jogszabályok születtek (felügyeleti jogról és az alapítólevél kormányhatósági jóváhagyásáról) I. vh. után: liberális szabályozás született II. vh. után: elrendelték a közalapítványok megszüntetését és vagyonuk állami költségvetésbe való beolvasztását 1959-ben az életbe lépett Polgári Törvénykönyv már nem tartalmazta az alapítvány jogintézményét

Budapest székesfőváros által kezelt alapítványok és alapítványszerű juttatások 1934-ben

Egyesületek története a rendszerváltásig középkorban lovagrendek, városokban céhek és egyletek török idők: a magyar társadalomfejlődés zsákutcája Habsburg uralom idején korlátozták az egyesülés szabadságát  egyedüli színtere az egyesületeknek a közösségi szükségletek kielégítése, és a hatalommal szembeni burkolt lázadás reformkorban: iparvédegyletek, tudományos-kulturális szervezetek, jótékonysági szervezetek, szabadidős szervezetek működtek Kiegyezés után: gazdasági élet fellendül, és mind több egyesület alakul ki. 1862-ben és 1878-ban teljes körű statisztikai felmérés készül az egyesületekről

I. világháború előtt : alapítási tilalmat és szigorú hatósági ellenőrzést vezettek be I. vh. után a Károlyi kormány feloldotta a tilalmat, de a sűrű kormányváltogatás miatt a jogszabályok, rendelkezések váltakoztak II. világháború után: az egyesületek száma rohamosan nőtt (szabadidős, sport, szakmai, vallási és jótékonysági szervezetek) szocialista jogrendszer: törvényi tilalom

A nonprofit szektor történetének főbb állomásai (1987-napjainkig) I. Első korszak (1987-1990) 1987: kiindulópont az alapítvány jogintézményének megjelenése 1989: elfogadják az egyesülési törvényt 1990: a Polgári Törvénykönyv módosítása 1990: kedvező adótörvények

II. Második korszak (1991-1997) 1994: három új nonprofit forma került bele a Polgári Törvénykönyvbe: - közalapítvány - köztestület - közhasznú társaság 1997: bevezették az un. „1%-os törvényt”

2008. évi 1%-os felajánlások

2007. évi 1%-os felajánlások a civil szférának

A legtöbb 1%-os felajánlást kapott civil szervezet

1%-os felajánlások a civil szervezeteknek Felajánlott összeg (ezer Ft) 1997 2 048 811 1998 2 519 388 1999 2 996 943 2000 3 691 715 2001 4 323 439 2002 5 160 541 2003 6 237 848 2004 6 978 210 2005 6 887 831 2006 7 514 044

III. Korszak: 1998-tól napjainkig 1998: „1+1%” válik felajánlhatóvá 1998: életbe lépett az 1997. évi CLVI.törvény a közhasznú szervezetekről („nonprofit törvény”) 2003: elfogadják a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló 2003. évi L. törvényt

2005: Miniszteri rendeletek az alapítványok és a társadalmi szervezetek nyilvántartásának szabályairól => a bírósági nyilvántartásban lévő adatokról kivonat kérhető 2005: Megszületik az önkéntes tevékenységről szóló törvény (2005. évi LXXXVIII. törvény) 2006: Az új Gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. törvény) definiálja a nonprofit gazdasági társaságot

III. A hazai nonprofit szektor szervezeti formái Társadalmi szervezet Alapítvány Közalapítvány Köztestület Közhasznú társaság Nonprofit gazdasági társaság

1. TÁRSADALMI SZERVEZET A nonprofit szektor legnépesebb tábora. - egyesületek - társulatok - egyletek - együttesek - körök - rendek - klubok - szolgálatok - Műhelyek - szakszervezetek - fórumok - érdekképviseletek - csoportok - pártok - társaságok - tömegmozgalmak

Társadalmi szervezet fogalma Az egyesülési jog alapján önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, mely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

A társadalmi szervezet fogalmi ismérvei Tagság A közös cél A formalizáltság

A társadalmi szervezet alapítása az alapításhoz legalább 10 alapító tag szükséges, akik kimondják a szervezet megalakulását, megállapítják az alapszabályt és megválasztják az ügyintéző és képviseleti szerveket a megalakulást követően kérni kell a szervezet bírósági nyilvántartásba vételét a területileg illetékes bíróságnál (nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé)

A társadalmi szervezet alapszabálya Az alapszabályban rendelkezni kell: a szervezet nevéről céljáról székhelyéről szervezetéről

A társadalmi szervezet működése A tagok jogai és kötelezettségei A szervezeti rend A társadalmi szervezet felügyelete A társadalmi szervezet gazdálkodása

A társadalmi szervezet megszűnése a megszűnés tipikus esete ha a legfelsőbb szerv saját akaratából kimondja a megszűnést (lehet feloszlás, szétválás, egyesülés más társadalmi szervvel) ezen túlmenően a bíróság is kimondhatja a szervezet megszűnését az ügyész keresete alapján, ha a szervezet legalább 1 éve nem működik, illetve a tagok száma tartósan 10 fő alá csökken a bíróság alkotmánysértés, illetve bűncselekmény esetén feloszlathatja a szervezetet

2. ALAPÍTVÁNYOK Az alapítvány fogalma Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által tartós közérdekű célra, alapító okirattal létrehozott szervezet.

Az alapítvány legfontosabb jellemzői a hazai nonprofit tábor második legnépesebb csoportja hagyományos szerepeket vállal: segítségnyújtás jótékonykodás szolidaritás olyan feladatokat is átvesznek, amelyeket korábban önkormányzatok kíséreltek meg megoldani feladatának teljesítéséhez sokféle kedvezményt kap

Az alapítvány fogalmi ismérvei magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság hozhatja létre Létesítő okirata: alapító okirat jogképességét az állam nyilvántartásba vétellel ismeri el elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható végezhet bizonyos korlátok között gazdasági tevékenységet, ez azonban nem veszélyeztetheti az alapítvány célját a cél megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkeznie kell három fontos tartalmi jegye: közérdekűség, tartósság, vagyon

Az alapítvány közérdekűsége a tartós, közérdekű cél a nyilvántartásba vétel fontos feltétele Közérdekűnek minősül: ha a cél a társadalom egészét vagy egy szélesebb közönség érdekeit szolgálja.