Bolyai Farkas élete és munkássága

Bolyai Farkas 1775. február 9-én született, Bolyán. Elszegényedett nagybirtokos családból származott. Édesapja vidám, józan eszű, művelt férfi volt. 1781-től a nagyenyedi kollégiumban tanult, ahol kitűnt tehetségével. Nagyon gyorsan megtanult latinul, görögül, héberül, románul, németül, angolul, franciául és olaszul. Kilencéves korában bármely témáról latin verset rögtönzött. nagyenyedi kollégium

Kemény Simon felfigyelt tehetségére, így 1788-ban a fiú Marosvécsre került a bárói kastélyba. A báró fiában - ifj. Kemény Simon - hűséges barátra talált, aki később anyagilag támogatta. 1790-től mindketten a kolozsvári református kollégiumban tanultak. Ez idő alatt kipróbálta a színészkedést, rajzolt, festett. Utóbbiról azonban orvosi tanácsra lemondott. kolozsvári református kollégium marosvécsi bárói kastély

1795-ben a két barát külföldi tanulmányútra indult, 1796-ban Jénában időztek egy darabig. Beiratkozás nélkül járt el néhány előadására az ottani egyetemnek. 1796 októberében beiratkozott a göttingeni egyetem matematika szakára. Ott került baráti kapcsolatba Gauss-szal, akivel sokat beszélgettek geometriáról. Göttingen göttingeni egyetem Gauss

1799-ben tért haza. Kolozsváron élt, ahol megismerkedett Benkő József borbély-sebész lányával, Zsuzsannával. Hamarosan összeházasodtak és Domáldra költöztek. Két gyermekük született, János és Anna (aki két éves korában meghalt). Fia tanítóit a legjobb főiskolás diákok közül válogatta, de matematikára ő maga tanította, és vigyázott, hogy a szellemi fejlődés ne menjen a testi rovására. Szűkös tanári fizetését kertészkedéssel pótolta. 1821-ben Zsuzsanna, első felesége elhunyt. Három évvel később újra megnősült a nála sokkal fiatalabb Somorjai Nagy Terézzel. Ebből a házasságból szintén két gyermeke született, Gergely és Berta (aki nem élt sokáig). Bolyai János Domáld

1851-ben ment nyugdíjba. 1854-ben két tragédia is elérte : meghalt unokája és barátja, Gauss. Miután 80. életévét betöltötte tudatosan készült a halálra. Megírta végrendeletét, saját halotti jelentését, stb. 1856. november 20-án hunyt el agyvérzésben. Halotti jelentésében megírta, hogy sírja fölé egy almafát szeretne . Sírja (fiával egy helyre temették el)

Bolyai Farkas tevékenysége szerteágazó volt Bolyai Farkas tevékenysége szerteágazó volt. Matematikával, irodalommal, fizikával, filozófiával, zeneelmélettel, erdészeti kérdésekkel, gyümölcstermesztéssel, borászattal, különböző műszaki problémákkal, gyógyászattal és gyógyszerészettel egyaránt foglalkozott. Ő találta fel a takarékos főző- és fűtőkemencét. Pedagógusként arra törekedett, hogy az elméletet minél jobban összekösse a gyakorlattal. Szorgalma miatt nem is meglepő, hogy 1811-ben vállalkozott az ún. "mezőgazdasági és állatgyógyászati ismeretek" tanítására. kemence

MTT ( ma MTA) 1832-ben – Döbrentei Gábor ajánlására – a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta a természettudományi osztályban. A társaság alapjául valószínűleg magyar nyelvű "Arithmetica eleje" című könyve szolgált, de lehet, hogy szépirodalmi munkásságáért választották meg. 1834-ben írta meg "Marosszéki lakodalmi szertartások" című néprajzi tanulmányát. 1848 augusztusában vendégül látta Kreil Károlyt, akivel földmágnesességi méréseket végeztek.

Göttingeni évei alatt kezdett el foglalkozni Euklidész ötödik posztulátumával, amelyet a többi axiómából levezethetőnek tartott. Barátja, Gauss rövid időn belül rámutatott a bizonyítás téves voltára. Bolyai azonban tovább próbálkozott a párhuzamossági axióma bizonyításával. Többek között bebizonyította, hogy a "három, nem egy egyenesen található pont egy körön található" állítás egyenértékű ezzel.

Sokszögdarabolási-tétel Egyik legismertebb eredménye a sokszögdarabolási-tétel : A síkban két egyenes vonalakkal határolt, egyenlő területű sokszög végszerűen egyenlő (azaz az egyenlő területű sokszögek átdarabolhatók egymásba). Bizonyítása : 1. Háromszög átdarabolható téglalappá. 2. Két egyenlő alapú és egyenlő magasságú paralelogramma átdarabolható egymásba. 3. Minden téglalap átdarabolható olyan téglalappá, amelynek az egyik oldala adott.

IRODALOM Gauss írott leveléből tudjuk, hogy vőlegény korában egy kötetre való verset írt, de többi kiadatlan alkotásával együtt elégette. 1852-ben üdvözlő verseket írt Ferenc József tiszteletére. A kolozsvári színház megnyitására 1814-ben három történelmi tárgyú szomorújátékot is írt. A 20. századi hivatalos értékelés így fejezi ki: „Bolyainak volt érzéke a tragikumhoz és a drámai hős jellemének lélektanilag hiteles fejlesztéséhez. Darabjai mégsem keltenek mélyebb hatást, elsősorban a rajtuk elömlő s a drámai szerkezetet megbontó retorikus líraiság miatt.” Idegen nyelven íródott tankölteményeket is fordított, de nem ragaszkodott az eredeti szövegekhez, saját gondolatait is belefűzte. Különleges specialitása volt a gyászjelentések írásához mind verses mind prózai formában.

EMLÉKE A marosvásárhelyi volt református gimnáziumon kívül Bolyai Farkas nevét viseli egy ózdi szakképző iskola[ és egy zentai gimnázium. Róla kapta nevét továbbá az 1441 Bolyai kisbolygó, amelyet 1937-ben Kulin György fedezett fel. A szegedi József Attila Tudományegyetem matematikai tanszéke a Bolyai épületben helyezkedik el. Belépéskor balra Bolyai Farkas, jobbra Bolyai János életnagyságú szobra fogadja a látogatót.

Források : www.wikipedia.hu/Bolyai_Farkas Weszely Tibor : Bolyai Farkas, a matematikus. Bukarest, Tudományos Könyvkiadó (1974) Magyar Életrajzi Lexikon I. (A-K) Főszerk.: Kenyeres Ágnes, Budapest, Akadémiai Kiadó (1967) www.math.u-szeged.hu