Kyokushin karate Somogyi István

A kyokusin egy full kontakt, álló stílusú karateirányzat, alapítója Oyama Maszutacu. Oyama megreformálta a karatét, előtérbe helyezve a valós küzdelmet és a hatékonyságot. A fizikai képességek fejlesztése mellett Céljául tűzte ki az emberi értékek megőrzését és az ifjúság egészséges életmódra való nevelését. A kyokusin célja a test és lélek harmóniájának az elérése. Oyama

A kyokusinkai szó jelentése: találkozás a végső igazsággal. Nemzetközi szervezetek Ójama Maszutacu halála után az egykor egységes IKO Kyokushin Kaikan (Nemzetközi Karate Szervezet Kyokushin Kaikan) először ketté, majd három-, aztán négyfelé szakadt. Jelenleg hat szervezet van, amely az eredeti IKO Kyokushin Kaikan szervezetből alakult. Mindegyik, egymásból kivált szervezet továbbra is az IKO Kyokushin Kaikan nevet használja, de hogy meg lehessen őket különböztetni egymástól, számmal jelölik őket: IKO 1, vezetője Macui Sókei kancso IKO 2, első vezetője először Nisida sihan volt, majd Szanpei sihant Sicsinohe sihan követte, most Midori sihan az elnök, és a japán szervezet nevet változtatott, Shinkyokushinkaira. IKO 3, első vezetője Tecuka sihan volt, ma Macusima sihan. IKO 4, vezetője Tecuka sihan. Az IKO 2-ből kiválva sibucsók megalakították a Kyokushin Uniont, melynek igazgatója Haszegava sihan. Az IKO 1-ből kiválva dr. Umeda és Rojama sihan létrehozta a Kjokusin-kan szervezetet és felélesztette a Kjokusin Sogakukai Alapítványt (Dzaidan Hodzsin Kjokusin Sogakukai). IKO Sósai vezetője Szuzuki kancso és Ójama Kurisztina.

Szószaj Ójama Maszutacu élete A kjokusin karate atyja, Ójama Maszutacu, születési nevén Cshö Jongi 1923. július 23-án született Koreában, a Japán megszállás időszakában. Fiatal gyermekként Ójama kínai, illetve koreai kempót tanult. 1938-ban emigrált Japánba, és ott dzsúdót, illetve okinavai karatét tanult Funakosi Gicsintől. Mindkét stílusban danos mesterfokozatot ért el: megszerezte a 4. dant dzsúdóban, illetve a 2. dant karatéban. Ekkor vette fel a Maszutacu Ójama japán nevét is: mentora, a jól ismert National Diet-tag tanácsára; a mester a továbbiakban élete végéig ezt a nevet használta. A második világháború után Ójama gódzsú-rjú karatét tanult, egy koreai mester keze alatt (So Nei Chu), aki dozsót futtatott Tokióban. Ebben az időben Ójama elvonult egy hegyre, ahol minden civilizációtól elszakadva élt 18 hónapig. Megedzette testét és lelkét: másfél évet töltött el a hegyen. Ezen idő alatt fejlesztette ki saját stílusát, melyet később kjokusin néven ismert meg a világ. Stílusának igen nagy hírnevet szerzett hazájában a Japán Bajnokság megnyerésével. Később, a korai ötvenes években Ójama az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol 32 tagállamot látogatott meg: bemutatta karatéja erejét mindenki ellen, aki kiállt ellene. 1953-ban nyitotta meg saját karate dozsóját, az Ójama-dozsót, Tokióban; de ezzel nem hagyta el világkörüli útjait, és puszta kezes karatebemutatóit - ezeket szerte Japánban is megtartotta. Az első dozsója egy megüresedett telek volt Tokióban, Mejiróban. 1956-ban Ójama átköltöztette dozsóját egy balettstúdió termébe, mely a Rikkjo Egyetemhez tartozott. Ójama edzései hamar egy kemény, intenzív és praktikus stílus hírnevét keltették, melyet kjokusinnak 1957-ben neveztek el. Ahogy a dozsó hírneve nőtt, több és több tanulót vonzott az új stílus, és így a kjokusin karatét művelők száma megnőtt. 1964-ben Ójama elköltöztette a dozsót egy új épületbe, amely ezentúl Honbu néven lett ismert (a honbu központot jelent japánul). Ójama ekkor hivatalosan is megalapította a „International Karate Organization Kyokushinkaikan” szervezetet (Nemzetközi Kjokusin Karate Szervezet), az IKO-t. A Honbu mai napig is a kjokusin karate székhelye.

Dojo Kun Mi is a Dójó Kun? A Dójó Kun az edzőterem esküje. A hét pontjában megtalálható mindaz a karatéhoz szükséges bölcsesség, hozzáállás, erkölcsi érték és alapvető viselkedésforma, ami nélkül nem képzelhető el ez az oktatási rendszer. A karate csak ezen elvek szigorú alkalmazása által lehet erős és egyben igazságos. Dójó Kun immáron 35 éve meglévő szövegében két apró, de annál fontosabb változtatást hajtottunk végre (az aláhúzott szavaknál), aminek oka, hogy a fogadalmunk végrehajtását nem a jövőbe helyezzük, hanem visszahozzuk a jelenbe, így a tudatalattiba történő beépülése hatákonyabban készteti a gyakorlót a helyes cselekvésre. Az alábbi fogadalom szövegét minden edzésünk végén hangosan, közösen mondjuk el.  Kívánjuk, hogy üzenetét minden gyakorló karateka megérthesse! 

Dojo kun Fogadjuk! Rendületlenül edzeni fogjuk testünket és lelkünket. A BUDO igazi útját követjük, így fejlesztjük képességeinket. Szilárdan törekedni fogunk önmagunk legyőzésére. Megtartjuk az udvariasság szabályait, tiszteljük előljáróinkat és a rangban feljebb lévőket. Tartózkodunk az erőszaktól. Követjük az emberiesség tanítását, soha nem feledjük az alázatosság igaz erényét. Tiszteljük a bölcsességet és az erőt, nem keresünk más vágyakat. Egész életünkben a karate fegyelmével járjuk a Kyokushin útját.

Köszönöm a figyelmet! "A Kyokushin Karate művészetének végső célja nem a győzelem vagy a vereség, hanem a benne résztvevők jellemének tökéletesítése." Mas. Oyama