Kognitív terápiás módszer az ontológiai coachingban 7 Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány A coach mcdonaldizálható válaszai Hét oszlop módszer az ontológiai coachingban Kognitív terápiás módszer az ontológiai coachingban

Ötoszlopos technika a pszichoterápiában Beck (pszichoanalitikus) által öt oszlop módszernek nevezett, és az automatikus negatív gondolatok (panasz, krízis, elakadás során megnevezett probléma) felismerésére, tudatosítására szolgáló technika. A diszfunkcionális gondolatok naplója kezdetben három oszlopból állt. Naplóírás: Az ülések között eltelt idő alatt felmerülő diszfunkcionális gondolatok azonosítására, tudatosítására szolgál. 1., az elsőbe a kiváltó szituáció, esemény 2., a másodikba a megjelenő (gondolatok), érzések 3., a harmadikba pedig az automatikus negatív gondolatok (és az ezekben felfedezett logikai hibák) kerülnek. Időbe telik, míg a páciens megtanulja felismerni saját logikai hibáit, ám amint elsajátította ezt a készséget, felkészültnek tekinthetjük arra, hogy: 4. oszlop: alternatív értelmezéseket keressen (megkérdőjelezés) 5.oszlop: és beszámoljon ezek következményeiről (eredmény)

Az ontológiai hét oszlop módszer alapja 7 Az ontológiai hét oszlop módszer alapja

Indítékok és okok A személyeknek indítékokat és vágyakat tulajdonítunk. Normál helyzetben: Indíték (logikai térben van) Béla arra vágyik, hogy tetsszen a nőknek Azt hiszi, úgy véli, hogy akkor fog tetszeni, ha izmosabb lesz Az indítékok a cselekvés okaivá válhatnak (fizikai térben értelmezzük) Ok A fenti vélekedése azt okozza, hogy elmegy kondizni Az indítékok okokká válnak

A tudatos cselekvés indítékokkal történő magyarázata Uralom a jövőmet: Tervezem és cselekszem Uralni akarom a jövőmet: terv ->cselekvés Valóság fizikai tér; okok és okozatok Szándék Vágy Vélekedés Hit/ Cselekvés Ok/ Okozat/ Cél Logikai tér Tudatos cselekvés

A tudatos akarat A cselekvés folyamán csupán a szándéknak kell megjelennie a tudatban. Azoknak a hiteknek és a vélekedéseknek ( vágyaknak), melyek ehhez alapul szolgálnak, nem kell tudatosnak lenniük! A „tudatos szándék” csak az elme felszólítása a cselekvésre. A szándék az, amely a legközvetlenebbül hat a cselekvésre. A tudatos akarat vonzereje abban áll, hogy tudatos akarat élménye azt az érzést kelti bennünk, miszerint célkövető ágensek vagyunk.

A tudatos akarat A mentális magyarázó rendszerben az emberek a célkövető magatartás kérdéseire kimondatlan pszichológiai elveket alkalmaznak: amikor tette(i)ket magyarázzák, tudatos akaratra és az akarat élményére fókuszálnak = megmagyarázzák a tette(i)ket.

Az ontológiai hét oszlop módszer a gyakorlatban 7 Az ontológiai hét oszlop módszer a gyakorlatban

Hét oszlop módszer az ontológiai coachingban A válságból kiszippantó hatást jelentő jövőképpel kapcsolatos gondolatok azonosítása, az automatikus negatív gondolatok felismerésére, tudatosítására és az elbizonytalanodás kezelésére szolgáló technika. Az ülések között (max.1 hét) eltelt idő alatt a jövőkép megerősítését célozza. Kontinuitást jelent az ülések között: a coachee megkezdi a kitöltést és az ülésen fejezi be a coach-csal A technika magában foglalja az akarat élményét és azt az elgondolást, hogy az akaratnak ereje van.

Hét oszlop módszer z ontológiai coachingban Jövőképhez kapcsolt esemény Érzés (jellege: -, vagy +, elbizonytalanító, vagy bátorító) és erőssége:-100 - +100) Automatikus gondolatok Bizonyíték (bizonyosság 1-100: Ez az ő véleménye, vagy tény, azaz vélekedés, vagy tudás? Mekkora az automatikus gondolat előfordulási valószínűsége: mennyire tudja mérlegelni az adott szituációt) és dekatasztrofizálás (Mi a legrosszabb, ami bekövetkezhet? Mit tenne ekkor?) Alternatívák (értelmezésre és a legrosszabb elkerülésére) Reattribúció (milyen módon használom a logikai hibákat?) Kimenetel (gondolatok helyessége, érzelmek erőssége -100 - +100)

JÖVŐKÉPHEZ KAPCSOLÓDVA Pontozás Leírás A gondolatot kiváltó esemény Előfordulási gyakorisága (1-100) Megjelenő érzés Jellege és erőssége (-100 -+100) Megjelenő automatikus gondolatok Bizonyíték Bizonyosság, erősség 1-100 Alternatívák Alternatívák száma (minimum 3) A feltárt logikai hibák Végső érzés 7

1. Esemény A hozott eseményt kizárólag a jövőképhez csatolva, annak részeként értelmezzük: Az ontológiai coachingnak más a probléma-megoldási ontológiája! (Borges: Paracelsus rózsája) Nem az elakadásban megjelölt problémát elemezzük és orvosoljuk, hanem Elfogadjuk, hogy a megoldás már készen van (dinamikus idő, szemetesláda-modell), ami a jövőképben testesül meg. A coach ennek az elérését segíti és nem a problémát kezeli. 7

7 Önmagán megfigyelt negatív/pozitív érzések 1I. Megjelenő érzés Önmagán megfigyelt negatív/pozitív érzések Az adott helyzet, közvetlen előzmények (mi történt, mit csinált) Mit tett az adott helyzetben (mi történt, mit csinált közvetlenül utána) 7

1II. Megjelenő automatikus gondolatok Milyen hatásúak ezek a gondolatok? Segítik vagy gátolják a jövőkép teljesülését? Mik az előnyei és a hátrányai ezeknek a gondolatoknak? (Framing és reframing szükséges a coaching során! Lásd V. pont) Megválaszolhatatlanok és ezért hasztalanok a rágódásaim? („Miért pont én? Miért ilyen igazságtalan az élet?” Erős ontológiára és a tudatos akarat illúziójának elvesztésére utaló gondolatok) Az események jelentőségének túlértékelése: Hogyan gondolna erre az eseményre egy nappal a halála után? 7

1V. Bizonyíték és dekatasztrofizálás bizonyosság 1-100% Mennyire megalapozott ez a gondolat? Ez az ő véleménye, vagy tény, azaz vélekedés, vagy tudás? A szubjektív élmény és az objektív valóság bizonyosságát külön-külön is meg kell adni! Mekkora az automatikus gondolat előfordulási valószínűsége: mennyire tudja mérlegelni az adott szituációt Mi a legrosszabb, ami bekövetkezhet? Mit tenne ekkor? Paradox-technika: demcdonaldizációt kell alkalmazni! 7

7 Metaforával azonosítani az érzéseket és az automatikus gondolatokat: V. Alternatívák Metaforával azonosítani az érzéseket és az automatikus gondolatokat: Pl. Olyan érzés volt, mintha madárként szárnyalnék, tonnás súlyok húznának le, stb. A metaforák implikációinak kibontása során a konkrét, használható, vagy kevésbé használható alternatív megoldásokhoz jutunk. A coach mond a coachee metaforájához egy új metaforát és megkezdi az átkeretezést. 7

V1. Feltárt logikai hibák Vélekedések közti inkonzisztenciák (pl. egyik hite ellentmond a másiknak) A személy céljai és a megjelenő gondolatok közti inkonzisztenciák (pl. szeretne rock-sztár lenni, de a színpadon azt gondolja, ki ez a sok ostoba, aki idejött megnézni őt) Keveri a szubjektív élményt a tényekkel, a vélekedést a tudással Belső irracionalitások (Iásd: irracionalitás paradoxonai: elfogadja, hogy „A”-t kéne cselekednie, de „B”-t cselekszi) Téves heurisztikák (Pl. lehorgonyzási, reprezentativitási stb. heurisztikák,) túlzott racionalitás (lásd: demcdonaldizáció), irrelevancia (lásd: Grice) 7

VI1. Output érzések Végső élmény kerete a tudatos akarat illúziója, a kontroll élménye legyen, amit megelőzhet, vagy kísérhet a kontroll elvesztésének pozitív élménye (Pl. A-HA élmény, Heuréka-élmény átélése) Ezen belül számtalan élménye (akár negatív) lehet! 7