A bolgárok és a magyarok letelepedésének hatása a délszlávokra 43. A bolgárok és a magyarok letelepedésének hatása a délszlávokra A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

A délszlávok a Balkánon A végleges és tartós letelepedés a hetedik század elején történik meg Nem tudni pontosan, hogy milyen állapotok voltak a Balkánon: Nem tudni mennyi volt az őslakók és az újonnan érkezők aránya (Ez más esetekben sem egyértlmű). Nem tudni milyen mélységű volt a római hatás. Nem tudni, hogy a görög hatás milyen mélységű volt. Nem tudni, hogy az érkező szláv törzsek mennyiben hasonlítottak egymásra és mennyiben különböztek, és nem tudni a törzsek pontos számát, és vélhetően nem tudható meg minden törzsnév sem. Az azonban egyértelmű, hogy a délszláv letelepedéssel nem zárult le a Balkán félszigeten a népvándorlás.

A bolgár letelepedés és következményei A bolgárok keleti, a magyarhoz hasonló életmódú nép voltak. A bolgárok eredetileg egy török nyelvet beszéltek A betelepülő bolgárok jól szervezett társadalmat hoztak magukkal. Az al-Dunánál szlávokkal éltek együtt. A kereszténység felvételével, valamint az együttélés következtében elhagyták eredeti nyelvüket, és szokásaik jó részét. A bolgárok állama lett a Balkán egyik legjelentősebb állama.

Bulgária a 13. század elején Ivan Aszen uralma alatt

A magyarok hatása a balkáni történésekre A magyarok már a honfoglalás előtt kapcsolatban voltak szlávokkal. A honfoglalás után egy évszázaddal szilárd államot hoztak létre. Magyarország a cseh-morva és a lengyel, valamint a délszláv államok (horvát, bosnyák, szerb) közé ékelődött be. Az oszmánok megjelenéséig változatos kapcsolatban volt a délszláv államokkal.

Született Kostantin: A birodalom kormányzásáról c. művében Horvátország és más délszláv területek görög megnavezései, VII. Bíborban Született Kostantin: A birodalom kormányzásáról c. művében (A görög megnevezések átírása: Hróbatia, Szerblia, Pagania, Zahlumoi, Trebunia, Diokleia)

A magyar horvát kapcsolatok A horvát királyság előbb jött létre mint a magyar. Az Árpádok és a Horvátországban uralkodó dinasztia rokoni kapcsolatokra lépett. 1091-ben ill. 1102-ban a magyar király egyben horvát király is lett. Ez az állami és dinasztikus kapcsolat több mint 800 évig fennmarad. A horvátok korszaktól és politikai helyzettől függően önkormányzatisággal rendelkeztek. A horvát nemességnek sokszor meghatározó szerep jutott Magyarország sorsának alakításában.

A magyar szerb kapcsolatok A magyar királyság változatos kapcsolatban volt a szerb állammal. Ilona II. Vak Béla felesége szerb származású, Uros nagyzsupán lánya volt, és a szokásosnál jelentősebb szerepet szerepet játszott férje oldalán. A 12. században a magyar királyság és a bizánci császárság hosszú és változatos háborút vívott ebben szerepük volt a délszláv államalakulatoknak is. Milutin és Dragutin konfliktusa idején, a magyarok Dragutint támogatták, aki Katalin személyében Árpád-házi feleséget kapott (Végül a Milutin vonal győz, akit a bizánciak támogattak)

Magyarország és a bosnyák állam A bosnyák állam kezdetei a homályba vésznek, a későbbi Bosznia területei részben horvát, részben szerb, részben magyar befolyás alatt álltak. A bosnyák állam rövid ideig fontos tényező a Balkánon. Boszniában a bogumil eretnekség huzamosabb ideig jelen volt A pápa a magyar királyokat bízta meg, hogy ezt kezeljék

Bosznia terjeszkedése

A magyar délszláv kapcsolatok kifutása a középkor végéig Az oszmánok megjelenésével a balkáni erőviszonyok gyöketesen átalakulnak. A középkor végén Magyarország fogja majd össze a balkáni államokat az oszmánok elleni közdelemre (a délszláv államok mellett Moldovát és Havasalföldet is)

Felhasznált irodalom Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Képek: Bulgária a 13. század elején Ivan Aszen uralma alatt: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Campaigns_of_Ivan_Assen_II.png Horvátország és más délszláv területek: http://www.oocities.org/hrvatskapovijest/ Bosznia terjeszkedése: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Bosnia_kingdom_in_the_XIV_c.jpg