Irritábilis bélszindróma - IBS Mi az irritábilis bélszindróma?  Ez a bélcsatorna zavara. Tünetei a hasi fájdalmak, felfújódás és abnormális bélműködés. A hasmenés váltakozhat székrekedéssel. A hasi fájdalmak és a felfújódás enyhülhet székelés után. A bélben található idegvégződések rendkívül érzékenyek, és így a normális bélmozgás is okozhat abnormális izomösszehúzódást.

Melyek a jellemző tünetek?  Az alhasban észlelhető görcsök, puffadás; • Fájdalom a has baloldalán, amely székletürítés, gázok távozása után enyhül; • Nyák jelenléte a székletben; • Hasmenés - túl gyakori a székletürítés, erős a székelési késztetés, és a széklet maga is laza, híg állományú; • Székrekedés - ritka a székürítés, kevés és kemény a székelt (bogyószerű), nehéz a kiürítése, és a beteg úgy érzi, hogy nem is sikerült  teljesen; • A két fenti állapot váltakozik, és normális időszakok is vannak közötte.

Mi okozza az irritábilis bélszindrómát? Az IBS funkcionális zavar. Nincs direkt oka. Úgy tűnik, hogy a tüneteket a bél izmainak a spazmusa okozza. Ennek oka lehet a bél megemelkedett érzékenységi szinte bármire: evés, stressz, lelki zavarok, vagy felfújódás.

Súlyos-e az IBS? Különböző emberek különbözően viselik az IBS hatásait az életükre. Ennek ellenére nincsenek hosszú kihatású komplikációi. A tünetek okozhatnak problémákat az egyén életében, de a legtöbb esetben kontrolálható.

Mennyire fogja az IBS befolyásolni az életemet? Sok ember, akinek IBS-e van, úgy gondolja, hogy az élete a WC körül forog a váltakozó hasmenés és szorulás végett. Ha viszont ezek az emberek néhány egyszerű változtatást tesznek az életstílusukban, akkor az életük teljesen visszatérhet a normális kerékvágásba.

Hogyan diagnosztizálható az IBS? Az orvos a tünetek alapján meg tudja állapítani a diagnózist. Ha ez mégis kétséges lenne, és fennáll a súlyosabb betegség lehetősége is, pl. a belelkből származó vérzés jelenléte, akkor további vizsgálatok szükségesek. Ezek: vérkép, székletvizsgálat, szigmoidoszkópia, kolonoszkópia (tehát a belek endoszkópos vizsgálata végbélen keresztül), irrigoszkópia (feltöltéses bélröntgen). Ha IBS áll fenn, akkor ezek a vizsgálatok mind negatív eredménnyel zárulnak. 

Hogyan gyógyíthatjuk az IBS-t? Először is analizáljuk az étkezési szokásainkat és a ránk ható stresszet. Fogyasszunk több rostot és kerüljük el azokat az ételeket, amik az IBS tüneteit kiváltják. Ne feledkezzünk meg arról, hogy naponta legalább 8 pohár folyadékot igyunk. Próbáljuk meg elkerülni a stresszet, vagy ha ez nem lehetséges, akkor fejlesszünk ki védőmehanizmusokat amikkel a stresszes állapotokban védekezünk. Stresszet kiválthatja a túl sok munka, nem megfelelő alvási szokások és személyes problémák. Megfelelő pihenés és tornázás segíthet csökkenteni a stressz szintjét és így az IBS tüneteit.

Hogyan segíthet az étrend megváltoztatása? Az étrend megváltoztatása a legtöbb emberen segít, de az egyéntől is függ. Kerüljük el a koffein, nikotin, alkohol, és zsíros ételek fogyasztását, mivel ezek nagyon gyakran kiváltják az IBS tüneteit. Bármilyen étel lehet kiváltó ok. Ezért legjobb, ha minden egyén kitapasztalja, hogy melyik ételek a kiváltó okok az ő számára. Általában darakorpa vagy más természetes rostok (mint például pszillium a metamucilban, perdiemben, plainban stb...) hozzáadása az ételhez segíthet a székrekedés megelőzésében, ami az IBS-nél nagyon gyakori.

Mit javasol az orvos IBS esetén? Ha a fent leírtak nem segítenek, és nem javulnak az IBS tünetei, az orvos javasolhat görcsgátló, hasmenésgátló, (vagy székletlazító) gyógyszereket. Ezekkel érdemes körültekintően bánni, és nem folyamatosan szedni, csak ha tünetek észlelhetőek. A gyógyszerek a tüneteket valóban javíthatják, de gyógyulás ezektől nem várható. Sokkal többet ér bármilyen változtatása az életmódban, a fizikai aktivitásban a tünetek javítására, mérséklésére.  Az IBS nem jár lázzal, nincsen vér a székletben, vagy olyan kellemetlen tünetek, amelyek miatt éjjel fel kellene kelni. Ha mégis jelentkeznének ilyen tünetek, pl. hányás, szédülés, rosszullét, érdemes felkeresni az orvost. 

Mi történik, ha az IBS kezeletlen marad? Az IBS sok kellemetlenséget okozhat, de tulajdonképpen „ártalmatlan” betegség. Sokan aggódnak amiatt, hogy rákos elfajulás következhet be, de az eddigi tapasztalatok szerint nincsen kapcsolat az IBS és a gyomor-bélrendszeri daganatok között. Konzultálni kell az orvossal, ha a betegnek kétségei vannak ezen a téren!

Egyedül vagyok? Nem, a felnőttek 10-20%-a IBS-ben szenved.

Örökké fog tartani? Nem szükségszerűen. Az IBS-ben szenvedők 10%-a jobbulásra számíthat minden évben. Természetesen ez az életstílustól és a stressztől is függ, de minden embernek van lehetősége, hogy ellenőrizze ezeket a behatásokat.

Összefoglaló Irritábilis bél szindróma (IBS) esetén a vastagbél normális mozgása és a székletürítés mechanizmusa károsodott. Ez fájdalommal, felfúvódással, fokozott gázképződéssel jár. Székrekedés, vagy épp ellenkezőleg eléggé „laza” székletek, és hasmenés is kialakulhat. Magyarországon a lakosság mintegy 15%-a érintett, tehát gyakorinak mondható. A betegség oka jelenleg nem ismeretes, de az tény, hogy a stressz, a fokozott stressz rontja a tüneteket.

Köszönöm figyelmeteket!