A Délép Ipari Park Kft. Ökológiai lábnyoma

Mi is az az ökológia lábnyom? Az ökológiai lábnyom egy erőforrásmenedzselésben és társadalomttervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

Mi is az az ökológia lábnyom? A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is. Az analízis figyelembe veszi az egyes csoportok – mint egy család vagy város – energia-, étel-, víz-, építőanyag- és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét.

Mi is az az ökológia lábnyom? A relatív fogyasztás meghatározásával az embereket az erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására és a fogyasztói társadalomban bevett szokásaik megváltoztatására igyekszik rábírni. Az ökológiai lábnyomok adatait gyakran használják érvként a jelenlegi életmód fenntarthatóságáról szóló vitákban.

Mi is az az ökológia lábnyom? Minden emberi tevékenység használ földterületeket, vagy halászati területeket. Az ökológiai lábnyom ezeknek a területeknek az összessége és hat tényezőből tevődik össze: Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat- változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges Erdő lábnyom: Az éves rönkfa, papíralapanyag-, faáru és tűzifa- felhasználás alapján becsült terület

Mi is az az ökológia lábnyom? Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága.

Az ökológiai lábnyom nagysága és változása 1961-ben az egy főre eső ökológiai lábnyom még csak 0.88 volt, ez napjainkra már elérte a 2.2 hektárt. Magyarország ökológiai lábnyoma 3.7 hektár. A Földön minden emberre csak 1.8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.

Az ökológiai lábnyom nagysága és változása A tíz legnagyobb ökológiailag lábnyommal rendelkező ország 2004-es adatok szerint: • Amerikai Egyesült Államok: 9,57 ha • Egyesült Arab Emirátusok: 8,97 ha • Kanada: 8,56 ha • Norvégia: 8,17 ha • Új-Zéland: 8,13 ha • Kuvait: 8,01 ha • Svédország: 7,95 ha • Ausztrália: 7,09 ha • Finnország: 7,00 ha • Franciaország: 5,74 ha

Az ökológiai lábnyom nagysága és változása A legalacsonyabb értékekkel rendelkező országok 2004-es adatok szerint: • Costa Rica: 1,91 ha • Azerbajdzsán: 1,91 ha • Panama: 1,89 ha • Gabon: 1,87 ha • Irán: 1,85 ha • Ecuador: 1,77 ha • Szíria: 1,74 ha • India: 0,76 ha

Az ökológiai lábnyom nagysága és változása • Angola: 0,76 ha • Örményország: 0,75 ha • Pakisztán: 0,67 ha • Etiópia: 0,67 ha • Tadzsikisztán: 0,65 ha • Burundi: 0,63 ha • Kongó: 0,62 ha • Haiti: 0,62 ha • Nepál: 0,57 ha • Mozambik: 0,56 ha • Banglades: 0,50 ha

A Délép Ipari Park ökológiai lábnyoma Tekintettel arra, hogy a Délép Ipari Parkon belül a betelepült vállalkozások több típusú tevékenységet végeznek, ezáltal az általuk létrehozott ökológiai lábnyom méretének meghatározása igen bonyolult feladat. A működő vállalkozások energiafelhasználása, hulladéktermelő képessége, valamint a személy- és teherautók nagyfokú használata mindenképp azt sugallja, hogy a Föld ökológiáján létrehozott „lábnyom” igen nagyméretű a Magyarország által produkált 3.7 ha-os átlagértékhez képest is.

A Délép Ipari Park ökológiai lábnyoma A lábnyom méretének csökkentése érdekében mérsékelni szükséges a cégek energiafelhasználását, a keletkező hulladékok mennyiségét. Lehetőségként merül fel az is, hogy az eddigi nagyfokú teher-, és személyautó használatot vissza kellene szorítani a tömegközlekedés és tömegszállítás irányába.