A munkavédelemmel kapcsolatos aktuális jogalkotási és jogszabály módosítási kérdések dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály

A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés szabályairól szóló 342/2007. (XII. 28.) Kormányrendelet módosítása A Kormány 2012. december 19-i ülésén döntött a korkedvezményes rendszer átalakításáról. A Kormány célja, hogy a korkedvezmény azon munkakörök esetén maradjon meg a továbbiakban, ahol az indokolt és alátámasztott. Ennek törvényi feltételeit a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosításával biztosítottak. 2017.04.02.

A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés szabályairól szóló 342/2007. (XII. 28.) Kormányrendelet módosítása Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 355. § (1)–(3) bekezdése a jelenlegi korkedvezményes munkaköri jegyzékben szereplő munkakörök munkáltatói szintű felülvizsgálatát rendeli el. Megoldási forma: Az érintett munkáltatónál az állapotfelmérést a rendeletben kijelölt intézet vagy hatóság végzi el legkésőbb 2014. december 31-ig és gondoskodik a szakértői vélemény kiadásáról. (Érintettek köre: 600 munkáltató, 42 000 munkavállalója) A kedvezményezett munkakörök felülvizsgálatáról a szakértői vélemény alapján az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága dönt. Hatályba lépés: mulasztásos jogsértés van, mert július 1-től kellett volna. 2017.04.02.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása A munkabaleseti jegyzőkönyv módosul, egyszerűsödik az ESAW módszertannak megfelelően. A kitöltési útmutató példákkal, magyarázatokkal együtt kikerül a rendeletből. A kitöltési útmutató, illetve a munkabaleset kivizsgálásának szempontjai a hatóság honlapján lesznek elérhető. A jogszabály utalást tesz az útmutatóra, alkalmazását kötelezővé teszi. A munkavédelmi felügyelők az útmutató alapján követelik meg továbbra is a kitöltést. Hatálybalépés: 2014. január 1. 2017.04.02.

Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonságtechnikai szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosítása Hatálya kiterjed: Az alpintechnikát alkalmazó valamennyi jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, egyéni vállalkozóra és magánszemélyre. Fogalmak pontosítása: előmászás helyett előlmászás, esési tényező, megtartási rántás, szerkezeti rögzítő pontosítása, Új fogalom: félstatikus kötél, karabiner meghatározása. 2017.04.02.

Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonságtechnikai szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosítása Személyi feltételek változása: Ipari alpinista szakképesítés kell 2013. december 31-ét követően. Eddig a napig alpintechnikát a rendelet szerinti ipari alpinista szakképesítéssel nem rendelkező személy is végezheti. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 30. napon. Kötelező egyéni védőeszközök körének változása: kétszer annyi karabiner (4 helyett 8 db), bővülés: 1 db mászógép, 1 db energiaelnyelő, 3 db varrott heveder nem kötelező: védőkesztyű 2017.04.02.

Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonságtechnikai szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosítása Néhány szakmai változás: Ereszkedő és biztosító állásban legalább félstatikus kötél használható – legalább 10 mm átmérőjű. Ferde kötélpálya rögzítési pontjának, és előlmászás során a köztes-biztosítási pontok terhelhetőségének meghatározása. Kötélzsák használatnak elrendelése a kötél felakadásának veszélye esetén. Kötélvédők alkalmazásának elrendelése. 2017.04.02.

Új rendelet készül a munkahelyi elsősegélynyújtás minimális követelményeiről A munkahelyeken történő elsősegélynyújtásról a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet tartalmazott részletes szabályozást. A rendeletet azonban a 383/2007. (XII. 23. ) Kormányrendelet 2. §. (1) bekezdése 2009. január 1. hatállyal hatályon kívül helyezte. Az Mvt. értelmében felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével ebben a tárgykörben rendeletet alkosson. A tervezet célja: meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a munkáltató teljesíti az Mvt-ben meghatározott, a munkahelyi elsősegélynyújtás megszervezésére vonatkozó kötelezettségei, előkészíteni az informatikai alapú képzési rendszert, amely jelentősen megkönnyítené a munkahelyi elsősegélynyújtásra való felkészülést. 2017.04.02.

Új rendelet készül a munkahelyi elsősegélynyújtás minimális követelményeiről A tervezet tartalmi elemei: az elsősegélynyújtói alapképzés elméleti ismereteit E-learning felkészítés keretében, minden munkáltató számára ingyenesen online módon hozzáférhető oktatási felületen lehet elsajátítani. Az elméleti részt elektronikus számonkérés zárja, majd ezt követően kerül sor a képző intézmény által szervezett gyakorlati oktatásra. A Tervezet előnyei: csökkennének a munkáltatók adminisztratív és pénzügyi terhei, megvalósulhatna az a szakmai követelmény, hogy az országban szervezett valamennyi képzés azonos elméleti ismeretanyagon alapuljon. 2017.04.02.

Új rendelet készül a munkahelyi elsősegélynyújtás minimális követelményeiről Későbbi fejlesztés: az alapképzés után a kockázatalapú speciális képzés elemeiről is készülhet elektronikus tananyag. A megvalósítás fontos szereplője: az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), mint az elsősegélynyújtó képzés szakmai felügyeletéért felelős szervezet. Feladatai lennének: részvétel az elektronikus tananyag kidolgozásában, akkreditáltatásában, tartalmi fejlesztésében a vizsga szervezésében és lebonyolításában, az online oktatási felület kialakításában és üzemeltetésében, a képzésben résztvevőkről, valamint a képzettséget megszerzőkről olyan nyilvántartás vezetésében, amely a vizsgáztatást, illetve az időszaki ismeretfelújító képzések megszervezését támogatja. A rendeletet 2015. január 1-jén tervezik hatályba léptetni. 2017.04.02.

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosítása Foglalkozási megbetegedés A munkavédelmi felügyelőség kivizsgálja, de nem dönt a foglalkozási megbetegedés nyilvántartásba vételéről. Az NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály vizsgálja a foglalkozási megbetegedésre vonatkozó vizsgálat teljes körűségét, továbbá a foglalkozási megbetegedést elfogadás esetén nyilvántartásba veszi (és erről tájékoztatja a munkavédelmi felügyelőséget). Jogorvoslati lehetőség itt nem biztosított. A foglalkozási megbetegedés tényét a 217/1997. (XII. 1.) Korm. r. alapján a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek kell elbírálnia. Jogorvoslati lehetőség itt biztosított. 2017.04.02.

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosítása Fokozott expozíció: Fokozott expozíciónál lényeges, hogy prevenciós eljárásról van szó! Módosítás: A fokozott expozíciót a munkáltatónak kellene kivizsgálnia. A fokozott expozíciót a foglalkozás-egészségügy szolgálat orvosa jelentené a munkáltató felé, aki - a munkabalesetekhez hasonló eljárásban - kivizsgálná az eseményt és erről vizsgálati lapot állítana ki, amit a foglalkozás-egészségügyi szolgálat aláírásával küldene be a felügyelőséghez. A felügyelőség ellenőrizné a kivizsgálás eredményét és az intézkedéseket. Amennyiben nem tartja megfelelőnek a kivizsgálást, megteszi a szükséges intézkedéseket és új eljárásra kötelezheti a munkáltatót. 2017.04.02.

kiterjed azon ideiglenes vagy változó építési munkahelyekre, Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet módosítása Új NGM rendelet, jelenleg a minisztériumok közötti közigazgatási egyeztetése folyik. A KIM javaslata: Magyar Mérnöki Kamarát és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségét is be kell vonni a társadalmi egyeztetésbe. A 92/57/EGK irányelvnek történő megfeleltetést szolgálja a módosítás. A tagállamok belátására bízza a koordinátorok képzettségi követelményeinek és az építkezéseken megvalósítandó munkavédelmi követelmények minimális szintjének meghatározása. Hatálya: kiterjed azon ideiglenes vagy változó építési munkahelyekre, ahol szervezett munkavégzés keretében építmény létesül, vagy építőipari kivitelezési tevékenység valósul meg, valamint az önálló vállalkozók és a szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatók e rendeletben meghatározott tevékenységeire. 2017.04.02.

Fogalom-meghatározások: biztonsági és egészségvédelmi terv (BET): az építőipari kivitelezési tevékenységre, továbbá a megvalósított létesítmény működtetésére vonatkozó munkavédelmi követelmények, valamint megoldások terve; munkavédelmi építési útmutató: azon dokumentáció, amely tartalmazza az építési projekt és a későbbi használat során figyelembe veendő, munkavédelemmel kapcsolatos, fontos információkat. 2017.04.02.

Fogalom-meghatározások: tervezői koordinátor: a koordinátorral szembeni szakmai követelményeknek megfelelő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, akit a tervezői koordinátori feladatok ellátásával írásban megbíztak; kivitelezői koordinátor: akit a kivitelezői koordinátori feladatok ellátásával 2017.04.02.

A koordinátor Munkabiztonsági szaktevékenység. Ugyanaz a személy is lehet a tervezői és kivitelezői koordinátor. Ha a tervező vagy fővállalkozó kivitelező megfelel a szakmai követelményeknek → maga is elláthatja! Ha nem bíz meg és megfelel a szakmai követelményeknek → automatikusan fennáll a felelőssége a koordináció ellátásáért Gazdasági társaság akkor vállalhatja, ha rendelkezik olyan taggal, munkavállalóval, aki megfelel a szakmai követelményeknek és részt is vesz a koordinációs tevékenység ellátásában. Javaslatai alapján hozott intézkedéseket, illetve az intézkedés elmaradásának okát az építési naplóba be kell jegyezni. Az építési munkahelyért fennálló egyes felelősségi köröket a koordináció nem érinti, mint ahogy a munkáltató Mvt. Szerinti felelősségét sem! 2017.04.02.

A koordinátor Ha a kivitelezés során egyidejűleg vagy egymást követően több munkáltató munkavállalói tevékenykednek: A tervező → a kivitelezési dokumentáció készítésénél → egy → tervezői koordinátort, A fővállalkozó kivitelező → a kivitelezés során → szükséges számú, de legalább egy → kivitelezői koordinátort köteles megbízni és folyamatosan igénybe venni. Az építtető felel a koordinátor igénybevételéért → ha a tervező, ill. a fővállalkozó kivitelező nem tesz eleget és nem felel meg a koordinátorral szembeni szakmai követelményeknek, Továbbá, ha az építési projektben fővállalkozó kivitelező nem vesz részt. 2017.04.02.

Képesítési követelmények: Tervezői koordinátor: A koordinátor Képesítési követelmények: Tervezői koordinátor: legalább középfokú (OKJ szerinti) munkavédelmi szakképesítéssel és három év munkavédelmi gyakorlattal, továbbá szakirányú felsőfokú műszaki szakképzettséggel. Kivitelezői koordinátor: - legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel és a) legalább középfokú általános műszaki vagy építőipari, építészeti tanulmányi területen szerzett szakképesítéssel, továbbá három év építőipari gyakorlattal, vagy b) öt év építőipari kivitelezői gyakorlattal.   2017.04.02.

A koordinátor A kivitelezői koordinátornak rendelkeznie kell legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel és felsőfokú műszaki szakképzettséggel, valamint három év építőipari gyakorlattal Az alábbi esetekben Talajszint felett legalább három beépített szinttel vagy 6,6 m feletti tartószerkezeti távolsággal rendelkező építményeknél, több műtárgyas autópálya építésnél, teherhordó szerkezetek megváltoztatására irányuló építési-szerelési munkáknál, valamint dúcolással biztosítandó munkagödörben vagy munkaárokban végzett építési-szerelési munkáknál. 2015. december 31. napjáig tervezői koordinátori vagy kivitelezői koordinátori feladatokat valamennyi, munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosult személy elláthat.   2017.04.02.

A koordinátor feladatai: A tervezői koordinátor: a tervezővel együttműködve elkészíti a BET-et; összeállítja a munkavédelmi építési útmutatót; összehangolja a munkavédelmet szolgáló, megelőző intézkedések végrehajtását. A kivitelezői koordinátor: aktualizálja a BET-et; aktualizálja a munkavédelmi építési útmutatót; összehangolja a munkavédelmet szolgáló, megelőző intézkedések végrehajtását; megszervezi a munkáltatók közötti együttműködést; intézkedéseket hoz annak ellenőrzésére, hogy a munkáltatók a munkafolyamatokat helyesen alkalmazzák; a fővállalkozó kivitelező felelősségét nem érintve megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be. legalább heti egy alkalommal köteles személyesen meggyőződni a munkavédelmi követelmények megvalósulásáról. 2017.04.02.

A BET tartalma: az építési munkahely megnevezését, területi határait; a lehetséges veszélyeket; az építési munkahelyen egyidejűleg vagy egymást követően felmerülő tevékenységek felsorolását, azok időbeli lefolyását; a vonatkozó munkavédelmi szabályokat; az időbeli lefolyásnak és a kivitelezés előrehaladásának megfelelően megállapított munkavédelmi intézkedéseket; a munkát végző személyek egymás kölcsönös veszélyeztetésének elkerülését szolgáló koordinációs és biztonsági intézkedéseket; munkaeszközöket, biztonsági berendezéseket, amelyeket közösen használnak, vagy egymás rendelkezésére bocsátanak; a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatásokra és egészségkárosító kóroki tényezőkre tekintettel a megelőző intézkedéseket és egyéb munkaegészségügyi követelményeket; az adatok helyességéért, intézkedések végrehajtásáért felelős személyeket és munkáltatójuk megnevezését. 2017.04.02.

A BET tartalma: Külön intézkedéseket kell tartalmaznia a munkavállalók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentő munkák, vagy munkakörülmények veszélyeinek kiküszöbölésére. Például: a betemetődés, elsüllyedés vagy magasból leesés kockázata merül fel; veszélyes anyagokkal/keverékekkel vagy biológiai tényezők expozíciójával járó munkavégzés, meghatározott gyakoriságban időszakos alkalmassági vizsgálatokhoz, biológiai monitorozáshoz kötött munkavégzés; foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkaterületen; nagyfeszültségű vezetékek közelében végzett munka; vízbefúlás veszélyével járó munka; kutakban, felszín alatt, alagútban végzett munka, földalatti munka; búvárfelszereléssel végzett munka; keszonban, túlnyomásban végzett munka; robbanóanyagok használatával kapcsolatos munka; nehéz (5 tonna vagy azt meghaladó tömegű), előre gyártott elemek összeszerelésével vagy szétbontásával kapcsolatos munka. 2017.04.02.

Előzetes bejelentés A kivitelezési tevékenységet az építtető a kivitelezési tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább tizenöt nappal jelenti be és nyújtja be a 1. melléklet szerinti bejelentő lapon az építési munkahely szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz, amennyiben a kivitelezés időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és ott egyidejűleg több, mint 20 fő végez munkát, vagy a kivitelezés időtartama előreláthatóan meghaladja az 500 embernapot. Az építési projekt alatt bekövetkező változást az építtető köteles bejelenteni. 2017.04.02.

Néhány lényeges szakmai változás: A minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények (jelenlegi 4. számú melléklet) szerkezeti átalakítása (nagyobb összhang az irányelvvel és az átfedések megszüntetése). Például: földmunkagépekre vonatkozó szabályok beépítése, a hőmérséklettel és időjárással kapcsolatos előírások átdolgozása, szűk munkatérben (beszállási engedély részletei), a létrák használatával és az állványok tervezésével kapcsolatos előírások körének kiegészítése, a PB palack használatával végzett szigetelési munkák előírásainak bekerülése. 2017.04.02.

További előkészítés alatt álló jogszabály módosítások A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Kormányrendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet. 2017.04.02.

Köszönöm a figyelmet! dr. H. Nagy Judit munkavedelmi-foo@lab.hu 2017.04.02.