CASH-FLOW kimutatások Bakóczay Ákosné

Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének az előírt formában a Cash flow kimutatást is tartalmaznia kell. Indoklás: A számviteli eredmény nem jelenti egyben a cég pénzeszközeinek hasonló mértékű változását is. Nyereséges cég is válhat fizetésképtelenné, ha bevételei mögött nincs valóságos pénzáram A SZÁMÍTÁS CÉLJA AZ ÖNFINANSZIROZÁS FORRÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA. A kimutatás formáját törvény szabályozza.

Mit jelent a Cash flow? A pénz képződésének és felhasználásának összetevőit mutatja be az adott időszak alatt. A Cash flow kimutatás IV. Pénzeszközök változása tételenként kapott összeg megegyezik a mérlegben kimutatott pénzeszközök nyitó és záró állományának különbségével.

A pénz szerepe: a vállalkozó pénzt fektet be, hogy általa terméket állítson elő, amelyet értékesít és ezért pénzt kap. Cél: a befektetett pénzt minél rövidebb időn belül, de megnövekedett formában viszontlátni. P – Á - P

A pénz fontosságát kiemeli az a tény, hogy segítségével a tevékenységhez szükséges termelőeszközöket megvehetik, más vállalkozásokkal a szükséges tranzakciókat zavartalanul lebonyolíthatják, A többleteredményből a tulajdonosoknak megfelelő mértékű osztalék fizethető

A Cach flow kimutatás összeállítása Történhet: Közvetlenül, a pénzbevételek és pénzkiadások csoportosításával Közvetett módszerrel, az adózott eredményből kiindulva, azt a pénzmozgást nem tartalmazó, de az adózott eredmény levezetéséhez számításba vett eszköz- és forrástételek állományváltozásával korrigálva. A számviteli törvény a közvetett módon történő összeállítást követeli meg.

A Cash flow kimutatás szerkezete A szerkezet megtalálható a számviteli törvény 7. számú mellékleteként. A Cash flow kimutatás részei: Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás, vagyis működési Cash flow-ra, Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozásra és Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozásra.

Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás (1-13 Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás (1-13. sorok összege) Adózás előtti eredmény + ha nyereség -, ha veszteség 2. Elszámolt amortizáció (+) Elszámolt értékvesztés (+) Céltartalékképzés és felhasználás különbözete +, ha eredményt csökkentő különbözet -, ha eredményt növelő különbőzet Befektetett eszközök érékesítésének eredménye +, ha eredményt csökkentő különbőzet -, ha eredményt növelő különbőzet

6. Szállítói kötelezettségek változása +, ha az állomány nő -, ha az állomány csökken 7. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek változása 8. Passzív időbeli elhatárolások változása 9. Vevőkövetelés változása +, ha az állomány csökken -, ha az állomány nő

10. Forgóeszközök változása (vevő és pénzeszköz állomány nélkül) +, ha az állomány csökken -, ha az állomány nő 11. Aktív időbeli elhatárolások változása 12. Fizetett adó (–) 13. Fizetett osztalék, részesedés(-)

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás (14-16 II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás (14-16. sorok egyenlege) 14. Befektetett eszközök beszerzése (-) 15. Befektetett eszközök eladása (+) 16. Kapott osztalék (+)

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás (17-24 III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás (17-24. sorok egyenlege) 17. Részvénykibocsátás bevétel (+) 18. Kötvénykibocsátás bevétele (+) 19. Hitel felvétel (+) 20. Véglegese kapott pénzeszköz (+) 21. Részvény bevonás (-) 22. Kötvény visszafizetés (-) 23. Hiteltörlesztés, visszafizetés (-) 24. Véglegesen átadott pénzeszköz A I.+II. +III. összege a pénzeszköz változás.

Az egyes részek részletes vizsgálata I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás. (Működési Cash flow) Az adózás előtti eredményből kiindulva az üzemgazdasági szemléletben realizált jövedelmet azokkal a tételekkel korrigálja, amelyek (még) nem jelentenek pénzmozgást

Korrigálni kell a kapott osztalékkal, mert azt a „Befektetett tevékenységből származó pénzeszközváltozás” -nál kell figyelembe venni. Értékcsökkenés, értékvesztés pénzmozgással nem járó gazdasági események ezért korrigálnunk kell Céltartalék képzés (egyéb ráfordítás). Az állományváltozás nem jár pénzmozgással A vállalkozásban maradó pénzjövedelmet csökkenti Nyereség után fizetendő adó Fizetendő osztalék.

Előjelek helyes értelmezése Általánosságban: Az előjel az eszközök állományváltozásának irányával ellentétes, azaz a növekedés levonásként, a csökkenés hozzáadásként Források esetében az állomány növekedését hozzáadásként, csökkenését levonásként kell kezelni.

Összefoglalva: A működési Cash flow a jövedelem és a pénzjövedelem közötti összefüggéseket összesíti pénzeszközváltozáson keresztül. Részletezve: Jövedelem: Az előző időszakban keletkezett, de (még) nem pénzmozgás (követelések, kötelezettségek, egyéb forgóeszközök, készletek) A tárgyidőszakban keletkezett, de (még) nem pénzmozgás (értékcsökkenés, értékvesztés, aktív időbeli elhatárolás, passzív időbeli elhatárolás, céltartalék) A tárgyidőszakban keletkezett, és pénzügyileg rendezett árbevétel, bevétel, költség, ráfordítás.

Pénzjövedelem: A tárgyidőszakban keletkezett, és pénzügyileg rendezett árbevétel, bevétel, költség, ráfordítás Az előző időszakban keletkezett, de akkor pénzügyileg nem rendezett követelésekből, kötelezettségekből befolyt, illetve kifizetett összeg (ez a mérlegtételek – a csak értékváltozás kiszűrése utáni – állományváltozásával vehető számításba)

Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás Beszerzés pénzeszköz csökkenés, mert vagy közvetlen pénzkiadás, vagy a szállítók között szerepel, azt pedig az előző részben figyelembe vettük. Eladás, pénzeszköz növelő tétel, vagy vevőkövetelés Kapott osztalék itt kell figyelembe venni, hiszen befektetésből származik

Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás Pénzeszköz növelő hatás: Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele Hitel és kölcsön felvétel Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszűntetése, beváltása Véglegesen kapott pénzeszközök

Pénzkészlet csökkentő hatás: Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek Véglegesen átadott pénzeszközök, Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása (ez lejet növelő is)

Egyéb Cash flow formák: Többféle formában terjedt el, készítése eltérő a különböző országokban. Hazai viszonylatban a leginkább a következő formák ismertek: Működési pénzáramlás és nettó pénzáramlás levezetése (ezt várja el a számviteli törvény) Pénzforrás és felhasználás bemutatását tartalmazó kimutatás Egyéb formák (attól függ, hogy mire használják fel)

Konszolidált beszámolóhoz készült Cash flow A számviteli törvény által megkívánt Cash flow készítendő. Eltérés: A konszolidációs különbözetek és változásait ott kell számba venni, amely tételhez tartoznak A befektetési Cash flow -nál csak azokat kell figyelembe venni, amelyek a konszolidáción kívüli felekkel állnak fenn.

Pénzforrás és felhasználás Cash-flow Vízszintes tagozódású Pénzforrást keletkeztető tételek Pénzfelhasználást jelentő tételek A különbőzet adja a pénztöbbletet vagy a pénzhiányt

Köszönöm figyelmüket!