Bevezetés a pszichológiába Orosz Gábor 2007 ősz

Mi a pszichológia? Pszichológia – lélektan, a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos igényű vizsgálata. A tudományos pszichológia legfontosabb területei szerinti felosztása: általános pszichológia személyiséglélektan fejlődéslélektan szociálpszichológia Az alkalmazott pszichológia legfontosabb területei: munkapszichológia reklámpszichológia sportpszichológia iskolapszichológia börtönpszichológia játékpszichológa kriminálpszichológia klinikai pszichológia egészségpszichológia szervezetpszichológia kísérleti pszichológia szexuálpszichológia tanácsadás pszichológiája parapszichológia művészetpszichológia összehasonlító pszichológia környezetpszichológia pedagógia pszichológia

Öröklés-környezet Veleszületett tulajdonságok – nativista szemlélet René Descartes (1596-1650) is ezt vallja – bizonyos képzetek velünk vannak születéskor (isten, én, geometriai axiómák, etc) Szerinte a test olyan, mint egy gép, amit ilyen módon is lehet tanulmányozni. A gondolkodás az elme lényegi természete: res cogitans. A fizikai tárgyakhoz csupán kiterjedésük és változó tulajdonságaik tartoznak: az ő lényegük a kiterjedés, a res extensa. Mivel ez a két dolog lényegileg különbözik, az elme és a test elválasztható egymástól. Interakció a tobozmirigyen keresztül. Az állatok puszta gépek, az ember azért nem, mert lelke van

Öröklés-környezet Empirista szemlélet John Locke – tabula rasa: tagadja a velünk született képességek jelenlétét Asszociációs pszichológia – érzékelés által jönnek a képzetek, ott elvek által kapcsolódnak.

A tudományos pszichológia kezdetei Wilhelm Wundt (1832 - 1920) 1879 – első labor a Lipcsei Egyetemen A mögöttes elv, hogy a tudat és a viselkedés tudományos elemzés tárgyai lehetnek. Főleg látással, figyelemmel, gondolatainkkal foglalkoztak Introspekciót alkalmaztak

Strukturalizmus és funkcionalizmus XIX sz. végére nagy előrehaladás a fizikában és a kémiában (molekulák – atomok) A pszichológusok is keresték az elemi mentális összetevőket. Az élményeket (észlelet) is összetevőkre lehet bontani. (Wundt, Tichener) Funkcionalizmus Nem a tudati összetevőket kell keresni, hanem annak folyamatait kell vizsgálni. Pl. az elme miként készíti fel az élőlényt a környzethez való alkalmazkodáshoz. (W. James) Erősen hatott rájuk Darwin elmélete is.

XX. század XX. Század első fele: Behaviorizmus – Viselkedéslélektan Gestalt pszichológia – Alaklélektan Pszichoanalízis XX. Század közepe: Humanisztikus pszichológia Kognitív Pszichológia

Behaviorizmus - előzmények Ivan Petrovich Pavlov (1849-1936) Orosz fiziológus, Nobel díj emésztés kutatásért. Észrevette, hogy nemcsak a húslisztre nyálaznak, hanem a tálra is.

Watson John B. Watson, introspekció nélküli pszichológia. Állatok és csecsemők viselkedését tanulmányozta Ahhoz, hogy a pszichológia tudomány lehessen megfigyelhető adatokra van szükség. 20-as évek nagy siker Fő elv = minden viselkedés kondícionálás eredménye. A környezet megerősítéssel formálja viselkedésünket A feltételes válasz a viselkedés atomja – belőle minden viselkedés felépíthető Mindent inger-válasz kategóriák mentén ír le.

B. F. Skinner (1904-1990) Operáns kondicionálás (az élőlény azt tanulja meg, hogy egy általa adott válasz egyedi következménnyel jár) Thorndyke – az effektus törvénye próba-szerencse viselkedés a legalkalmasabb viselkedés / válasz fennmaradása

Skinner doboz – instrumentális kond. Éhes patkány, pedálnyomogatás – galacsin Alapszint Megerősítés Pozitív megerősítés – apetitív inger megjelenése Negatív megerősítés – averzív inger (áram) megszűnése A bünti a megerősítés ellentéte – averzív kondícionálás Formálás Generalizáció Diszkrimináció

Figura-háttér szerveződés

Alaklélektan – Gestalt-pszichológia Németország, Gestalt – alak alakzat Percepció, főleg látás, egészlegesség hangsúlyozása Az egész több, mint a részek összessége. A mentális folyamataink szerveződését is ezen alapelvből kiindulva tanulmányozták

Gestaltista tanulási alapelvek Belátásos tanulás Wolfgang Köhler (1887-1967) Kerülőút – probléma, mentális próba-szerencse Majmok, dobozok, rudak és banánok A tanulás minden vagy semmi elvet követ → „aha” élmény tovább emlékezünk rá a megoldás könnyen generalizálódik a hasonló problémákra

Pszichoanalízis Mindennapi élet pszichopatológiája (1901) Gondolatainkat és tetteinket tudattalan Folyamatok irányítják. Szabad asszociáció – visszatérő témák Pszichológiai determinizmus – minden gondolatnak, cselekedetnek oka van. nyelvbotlások (freudian slip), elírások, elfelejtések Libidó – nemi vágy az elsődleges hajtóerő életösztön (Eros) halálösztön (Thanatos) (1856-1939)

Pszichoanalízis A személyiség olyan rendszer, melyben a változások és az energiaáramlás fontos szerepet kap tudattalan tudatelőttes tudat jéghegy-hasonlat

Pszichoanalízis Id Biológiai impulzusok, drive-ok Újszölötteknél jelen van Szexuális, agresszív késztetések Örömelv: ösztönimpulzusok azonnali kielégítlésére törekszik Ego Valóságelv: nemodabuda – nem lehet minden ösztönt azonnal kielégíteni, figyelembe kell venni a valóság követelményeit Szuperego Elbírálja a cselekedetek helyességét, helytelenségét énideál Lelkiismeret, szülői jutalmazások és büntik által alakul ki

Pszichoanalízis Energiamegmaradás törvénye: a libidó mint pszichés energia van jelen. A tilos cselekedetek energiái a rendszerben maradnak – az id késztetései felszínre akarnak kerülni, ha tiltással találkoznak, akkor elbújnak. És szarkasztikus megjegyzések, autóversenyzés vagy elszólások formájában jelennek meg. Elhárító mechanizmusok, ha nem tudunk ellenállni tiltott dolgoknak – szorongás, ennek következménye, hogy az implulzusokat elnyomjuk. Elfojtás: legalapvetőbb, legfontosabb, ritkán tökéletes. Tagadás: a külvilág elviselhetetlen, halálosan beteg gyerek szülei, jobb letagadni a tényeket, mint szembenézni velük. Eltolás: a ki nem elégíthető motívumokat más mederbe tereljük, düh – nem a főnökbe rúg, hanem a kutyába, segíti a feszültség levezetését

Pszichoszexuális fejlődés 1. Orális szakasz 2. Anális szakasz 3. Fallikus szakasz Nemi vágy az ellenkező nemű szülőre irányul. Ödipális konflikt: 5-6 év anyára irányul, apa kasztráció k. Szorongás – Azonosul az apával – Csökken a szorongás Legfontosabb örömforrás a táplálkozás és szopás Széklet visszatartása elengedése Szobatisztaság – először szembesülnek a korlátozó akarattal 4. Latencia szakasz 5. Genitális szakasz

XX. Század. XX. Század első fele: Behaviorizmus – Viselkedéslélektan Pszichoanalízis Gestalt pszichológia – Alaklélektan XX. Század közepe: Humanisztikus pszichológia Kognitív Pszichológia

Humanisztikus pszichológia 60-as években alakult ki a humanisztikus irányzat A figyelem közponrtjában az élményeket átélő személy áll – szubjektív világszemléletük számít. Az emberi választás, a kreativitás és az önmegvalósítás a legfontosabbak. Nemcsak a nemi vágy és az éhség számít, hanem az önmegvalósítás. A kutatásban az objektivitásnál fontosabb, hogy lényeges problémákat kutassunk. A személy méltósága a legfőbb érték Rogers, Maslow

Carl Rogers (1902 – 1987) Az emberi szervezet alapvető motiváló ereje az önmegvalósító tendencia – a képességek aktualizálása. A biológiai motímok alárendelődnek az önmegvalósításnak. Kliensközpontú terápia: a kliens elemzi a problémáit és a terapeuta tükröt tart. Én, self concept: „mi vagyok én”, „mire vagyok képes” Nem feltétlenül a valóságot tükrözi Ennek mentén értékeli tapasztalatait Ezzel ellentmondó dolgokat nem veszünk a tudatunkba Minél több ilyen letagadott tapasztalata van valakinek annál nagyobb a szakadék annál nagyobb a rossz alkalmazkodás valószínűsége. A jól alkalmazkodók énfogalma összhangban áll tapasztalataival, gondolataival és élményeivel. Ideális én/reális én, minél közelebb, annál boldogabbak vagyunk Az emberek a feltétel nélküli elfogadás körülményei között működnek a leghatékonyabban

Maslow Abraham Maslow (1908-1970) 1962 – Humanisztikus Pszichológia Társasága Szükséglethierarchia, elégedetlen volt a pszichoanalízis motivációs elméleteivel, így átdolgozta azt. Az önmegvalósító emberek életét tanulmányozta. Csúcsélmény: az önmegvalósítás pillanatai – boldogság és kiteljesedettség érzése, nem énközpontú állapot.

6. Az önmegvalósítás szükséglete: siker, karrier, önbecsülés 5. Esztétikai és kognitív szükségletek: tudás, szépség, művészet, rend 4. A megbecsülés szükséglete: tisztelet-, elismerésigény, megerősítés 3. Társas, társadalmi szükségletek: mások általi elfogadás, másokhoz tartozás 2. Biztonsági szükségletek: védettség, biztonság, egészség, szociális támogatottság 1. Fiziológiai szükségletek: életfeltételek, lakhatás, egészség.

Önmegvalósító tulajdonságok Jó a valóságészlelésük Olyannak fogadják el magukat és másokat, amilyenek Spontán módon gondolkodnak és viselkednek, Inkább a problémákra, mint önmagukra koncentrálnak Jó humorérzékük van Kreatívak Foglalkoztatja őket az emberiség jólléte Az életet képesek objektíven szemlélni

Kognitív pszichológia Részben a behaviorizmusra adott reakció, részben visszatérés a pszichológia kognitív gyökereihez. Mentális folyamatokkal, észleléssel, emlékezéssel, gondolkodással és a döntéshozatallal foglalkozik. Szerintük csak a mentális folyamatok megértésével tudhatjuk meg, hogy mit miért csinálnak az élőlények A viselkedést is mögötte álló mentális folymatok tükrében kell értelmezni Elme-számítógép hasonlat: a bejövő információkat számos kiválasztjuk, összehasonlítjuk, összevegyítjük, átalakítjuk és újrarendezzük.

Kognitív pszichológia - előzmények Edward Chace Tolman, 1886-1959 A tanulás kognitív megközelítésének korai képviselője: a bonyolult útvesztőkben a patkány nem az elfordulások sorrendjét tanulja meg, hanme térképet alakít ki a helyről. Bonyolult labirintus, minden folyosó végén van kaja, a patkány feladata, hogy megtanulja megtalálni az élelmet úgy, hogy visszatérne azokban, ahol előtte már járt. Nem elég az inger-válasz tanulás – mentális reprezentációt kell feltételezni!

Kognitív pszichológia - előzmények Jean Piaget (1896-1980) Leírta a gyermek kognitív fejlődését, szemben áll mind a „kizárólagos” öröklés - érés, mind a környezetelvű nézetekkel. Mindkettő kell, a kapcsolatuk számít. A saját gyermekeit figyelte meg, azt találta, hogy a gyermek nem passzív résztvevője az érési folyamatnak és befogadója a környezeti ingereknek. A gyerek apró tudós, aki elméleteket gyárt. A gyermek a fizikai és társas világról sémákat alkot. Ezeket új eseményekre addig alkalmazza, amíg lehet (asszimilál), amikor már nem lehet, akkor akkomodál – módosítja a régi sémát – tágítja addigi elméletét. Szakaszelméletet alkotott – melyben az akkomodáció és asszimiláció egyensúlyánál szintlépések következnek be – minőségi változások.

Kognitív forradalom George Miller (1920-) RTV, ma munkamemória kutatásával foglalkozott – azt tapasztalta, hogy a kódolás során 7±2 tömböt tudunk eltárolni. tömböket képezünk a hosszú távú memóriánk által: 152618481956 LETTELZÖVDÜSEYLÉVÍZS

Kognitív forradalom Noam Chomsky (1928-) Skinner Verbal Behavior könyvére reagál, amiben Skinner a nyelvet is S-R alapon kezeli. Nativista felfogást képviseli – marslakó: kell nyelvi diszpozíció, mindenki megtanulja – területspecifikus Végtelen produktivitás: végtelen számú mondatot állíthatunk elő, olyat is, amit nem hallottunk előtte. Kell lennie egy speciális nyelvelsajátító készüléknek. Amely által elsajátítjuk az univerzális grammatikát – (szabályok és elvek készlete, melyek által meg tudjuk határozni, hogy egy mondat helyes vagy helytelen)

Kognitív pszichológia Mentális folyamatok vizsgálata Természettudományos módszerek Reakcióidő Fő kutatási témák: Nyelv Emlékezet Észlelés Ma már: érzelmek

Kognitív irányzat ma… Evolúciós pszichológia (mai fejünkben kőkorszaki elme lakozik ) Kognitív idegtudomány