Cseppkőbarlangok Huszti Dóra 9.o 2011.

Karszt

A cseppkő Mindazon ásvány, mely valamely helyről lecsepegő oldatból képződik

Cseppkőfajták

Függőcseppkő (sztalaktit) A barlangi kiválások leggyakoribb és legismertebb típusa. Embrionális változata a szalmacseppkő, amely vékony falú, csőszerű. Ásványtanilag a második legváltozatosabb kiválástípus.

Állócseppkő (sztalagmit) A lehulló vízcseppekből kiváló, függőlegesen felfelé álló, domború aljú képződmény. Mérete és alakja a csepegés intenzitásától és az esés magasságától függ.

Cseppkőoszlop (sztalagmát) A függő és hozzátartozó állócseppkő összenövésével alakul ki, azok formai jegyeit és kialakulásmódját őrzi. A barlangi ásványokon kívül képződhet kősóból és szulfátásványokból.

Cseppkőbarlangok Magyarországon Aggteleki cseppkőbarlang Pál-völgyi cseppkőbarlang Szemlő-hegyi-barlang Abaligeti-cseppkőbarlang Anna-barlang István-barlang

Aggteleki cseppkőbarlang ANP : Magyarország negyedik nemzeti parkja, 1985-ben alapították A Sajó és a Hernád folyó között helyezkedik el Az Aggteleki – karszt és a Szlovák – karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította

Pál-völgyi cseppkőbarlang A Budai – hegységben, a Látó –hegy keleti oldalán található Magyarország második leghosszabb barlangja (kb. 19 km) Legérdekesebb látványosságai a csillogó kalcitkristályok

Szemlő-hegyi-barlang A Budai – hegységben található, Budapest II. kerületében A barlang járatainak hossza 2230 m Az 1980-as években kezdődött el az a klimatológiai vizsgálatsorozat, melynek eredménye lehetővé tette a barlangterápia megkezdését 1990-ben

Abaligeti cseppkőbarlang A Mecsek leghosszabb patakos barlangja a Mecsek északnyugati részén található Bodó-hegy oldalában 1768-ból származik az első adat a barlang bejárásáról ; Sokáig csak az elő ürege volt ismert, amelyet a falu első plébánosa Riedl Antal, házának felépültéig pincének használt, s ezért a helybéliek Paplikának keresztelték el

Anna-barlang 1833-ban fedezték fel Stark András bányász segítségével  Petőfi Sándor is megfordult itt 1847. július 8-án A barlang teljes hossza 568 m A barlangban fakadó források vizét Miskolc vízellátásánál hasznosították

István-barlang 1991-ben gyógy barlanggá nyilvánították Szinva völgyében található A barlangot 1913-ban fedezték fel

József-főherceg barlang

Cacahuamilpa barlang

Jeita barlang

Márvány barlang

A Mira D'aire barlang

Kristály barlang Kristály barlang

A világ legszebb barlangjai