Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ A tanulási stílus, pályaérdeklődés, szakmai preferenciák vizsgálata 9-12. évfolyam 2008-2010 Béky Gyulané pedagógiai szakértő beky.judit@fppti.hu Dr. Tóth Péter Egyetemi docens toth.peter@tmpk.uni-obuda.hu 2011. április 27.

1. A vizsgálat célja, problémafelvetése 2. A kutatásban résztvevők “Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás.” (Márai Sándor) Témavázlat 1. A vizsgálat célja, problémafelvetése 2. A kutatásban résztvevők 3. Kutatási módszerek, eszközök 4. Kutatási eredmények 5. Következtetések, tapasztalatok 6. Jövőbeni tervek

1. A vizsgálat célja, problémafelvetése A tanulói létszám alakulása középfokú oktatási intézményekben (országos adat) Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv (2001-2009) alapján saját ábra

1. A vizsgálat célja, problémafelvetése Tanulmányaikat sikeresen befejezők az adott iskolatípusban (országos adat) Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv (2001-2009) alapján saját ábra

1. A vizsgálat célja, problémafelvetése Évfolyamismétlők számának alakulása a középfokú oktatásban (országos adat) Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv (2001-2009) alapján saját ábra

1. A vizsgálat célja, problémafelvetése Tanulási, magatartási, beilleszkedési problémájú tanulók (országos adat) Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv (2001-2009) alapján saját ábra

1. A vizsgálat célja, problémafelvetése Kompetenciamérés eredményei iskolatípusonként – „matematikai eszköztudás” (országos adat) Forrás: Országos kompetenciamérés (2008-2009) alapján saját ábra

1. A vizsgálat célja, problémafelvetése Matematikateljesítmény a PISA teszten (országos adat) Forrás: Learning for Tomorrow’s World (2004) és Vári Péter előadása (2005) alapján saját ábra

1. A vizsgálat célja, problémafelvetése Matematikateljesítmények a szocioökonómiai státusindex függvényében (országos adat) Forrás: Vári Péter előadásának (2005) ábrája

1. A vizsgálat célja, problémafelvetése Az osztályrendszerű tanulás holisztikus, adaptív modellje Forrás: Saját ábra

2. A kutatásban résztvevők Budapesti középiskolás tanulók létszámának alakulása szakmacsoportonként Forrás: Saját ábra

2. A kutatásban résztvevők Az online mérésben részt vett valamennyi tanuló Forrás: Saját ábra

2. A kutatásban résztvevők A vizsgálatban résztvevő iskolák területi megoszlása Forrás: Saját ábra

3. Kutatási módszerek, eszközök A mérés célja Alkalmazott mérőeszköz A tanulási folyamat szakaszainak dominanciavizsgálata A négy-, illetve kilencrégiós tanulási stílus megállapítása Kolb-féle kérdőív A tanulási preferenciák megállapítása az érzékleti modalitások, a tanulási mód és a tanulnivalóhoz való viszony vonatkozásában A tanulási stílus megállapítása Szitó-féle kérdőív Munkaérdeklődés-profil megállapítása Munkaérdeklődés- és kompetencia-profil illeszkedése Pályaérdeklődés kérdőív Szakmai értékpreferencia-profil felvétele Szakmai értékpreferencia kérdőív Tanulásra fordított idő, szabadidő-mérleg megállapítása Az eredmények, az eredményesség, illetve eredménytelenség okainak feltárása A teljesítményigény-szint vizsgálata A család társadalmi-gazdasági helyzetének, kulturális színvonalának feltérképezése Tanulási eredmény, eredményesség kérdőív Tanulási motívumok vizsgálata Tanulási motívumok kérdőív Tanulási sajátosságok, nehézségek megállapítása Tanulási módszer preferenciák feltérképezése Tanulási sajátosságok, módszerek kérdőív Forrás: Saját ábra

3. Kutatási módszerek, eszközök Az online mérés keretrendszere Forrás: Saját ábra

3. Kutatási módszerek, eszközök A Kolb-féle tanulási stílusok értelmezése Forrás: Saját ábra

3. Kutatási módszerek, eszközök A tanulási és problémamegoldási körfolyamat kapcsolata Forrás: Saját ábra

3. Kutatási módszerek, eszközök A tanulási körfolyamat és a tanulási célok kapcsolata Forrás: Saját ábra

3. Kutatási módszerek, eszközök A tanulási körfolyamat és a tanulási célok kapcsolata Forrás: McCarthy nyomán saját ábra

3. Kutatási módszerek, eszközök Dunn – Dunn féle tanulási stílus elmélet Forrás: Dunn – Dunn nyomán saját ábra

3. Kutatási módszerek, eszközök A Szitó féle tanulási stílus elmélet Érzékleti modalitások, a tananyag reprezentálása Tanulási módok, a társas környezet jellege Megértési módok, a tan- anyaghoz való viszony Vizuális – társas – impulzív tanulási stílus A Szitó féle tanulási stílus elmélet Forrás: Szitó nyomán saját ábra

3. Kutatási módszerek, eszközök Tapasztalatszerzés Alkalmazkodó Divergens Alkalmazás Megfigyelés, megértés Konvergens Asszimiláló Fogalomalkotás, gondolkodás A tanulási folyamat szakaszainak dominanciája Forrás: Saját ábra

3. Kutatási módszerek, eszközök

4. Kutatási eredmények – tanulói visszajelzés

4. Kutatási eredmények – tanári visszajelzés

4. Kutatási eredmények – tanári visszajelzés Tapasztalatszerzés Alkalmazás Megfigyelés, megértés Fogalomalkotás, gondolkodás

4. Kutatási eredmények – tanári visszajelzés Alkalmazkodó Divergens Konvergens Asszimiláló

4. Kutatási eredmények – összegző értékelés 2009. évi mérés valamennyi tanuló Normatív vizsgálat 2010. évi mérés valamennyi tanuló

4. Kutatási eredmények – összegző értékelés 2009. évi mérés 9. évf. Ipszatív vizsgálat 2010. évi mérés 10. évf.

4. Kutatási eredmények – összegző értékelés 15 2009. évi mérés valamennyi tanuló Normatív vizsgálat 2010. évi mérés valamennyi tanuló

4. Kutatási eredmények – összegző értékelés

A tanulási szokások és nehézségek kérdőív

A tanulási nehézségek vizsgálat eredményei 1. F1: A motiváció hiánya. Ilyen például az érdeklődés hiánya, a tananyag gyakorlati alkalmazhatóságának fel nem ismerése. F2: Az otthoni tanulás hiánya, vagy nem elégséges volta. Ide tartozik az óráról-órára való tanulás hiánya, a házi feladat megoldásának és az otthoni gyakorlásnak az elmaradása. F3: A megértés hiánya. Ez általában visszavezethető a tananyag bonyolultságára, elvontságára, ill. a tanári magyarázat, vagy a taneszköz (tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény stb.) követhetetlen voltára. F4: A környezet ellenhatása. Ebbe beleértendő a szülő érdektelensége a tanuló előmenetele iránt, a visszahúzó baráti közösség és az osztályban kialakult légkör. F5: A tanulási teljesítmény ellenőrzése során fokozódó érzelmi intenzitás káros hatása (izgalom, félelem, szorongás, stressz, stb.). F6: A tanulás objektív hátráltató tényezői: nem tud rendesen jegyzetelni órán; nincs tankönyv, munkafüzet; az órán nem kell a füzetet vezetni. F7: A tanulás szubjektív hátráltató tényezői: nincs, aki (osztálytárs, barát, tanár, szülő) segítséget nyújtson neki, ha nem ért valamit.

A tanulási nehézségek vizsgálat eredményei 2.

A tanulási nehézségek vizsgálat eredményei az önálló tanulás objektív feltételeinek (külső körülményeinek) hiánya nincs kitől segítséget kérni (0,703) senki sem kérdezi ki a leckét (0,646) nincs tankönyv a felkészüléshez (0,412) nincs órai vázlat (0,380) a tanulás kedvező pszichikai feltételeinek (belső körülményeinek) hiánya nem érdekli a tananyag (0,728) nincs kitartása és türelme tanulnia a tárgyat (0,676) nem látja a tanulnivaló gyakorlatban való alkalmazhatóságát (0,502) nem tud órán figyelni (0,477) a tanulás során mindig ezt a tárgyat hagyja a legvégére (0,476) a tanárral meglévő konfliktus (0,406) megértésbeli hiányosságok bonyolult dolgozatbeli feladatok (0,728) a tananyag elvont, bonyolult, nehezen érthető (0,676) követhetetlen a tanári magyarázat (0,572) a tankönyvi szöveget nem érti, nem tudja kiemelni belőle a lényeget (0,542)

3. A tanulási nehézségek vizsgálat eredményei az otthoni tanulás hiánya az óráról-órára való tanulás hiánya (0,746) órán megérti, de otthon nem veszi elő sem a könyvet, sem a füzetet (0,676) a házi feladat el nem készítése (0,673) az otthoni gyakorlás hiánya (0,601) a legalább napi fél – egy óra tanulás hiánya az adott tárgyból (0,574) a tanuló környezetének érdektelensége a baráti környezetben nem népszerű az adott tárgy (0,724) az osztály viszonya a tantárgyhoz, a tanuláshoz (0,668) szülői érdektelenség (0,446) a sok hiányzás (0,352) stresszhelyzet az ellenőrzés során izgalom (0,869) ellenőrzéskor való leblokkolás (0,862)

Pályaérdeklődés kérdőív

A pályaérdeklődés vizsgálat eredményei 1. Szakmai kompetencia F1: műszaki tevékenységek (javítás, szerelés, karbantartás) F2: élőlények gondozása, ápolása, nevelése F3: emberek és termelési folyamatok szervezése, irányítása, az eredmények dokumentálása F4: természetes anyagok, építőanyagok felhasználásával való munkavégzés F5: művészeti tevékenységek (rajz, kézműves, díszműves, ruhakészítés, zene, tánc, ének, stb.) F6: laboratóriumi munka, vizsgálatok végrehajtása F7: élelmezési tevékenység

A pályaérdeklődés vizsgálat eredményei 2. Szakmai kompetencia alapján Szakterületi orientáció alapján

A pályaérdeklődés vizsgálat eredményei 3.

A téri-vizuális képességek mérése -- a vizuális gondolkodás vizsgálata

A téri-vizuális képességek mérése -- a vizuális gondolkodás vizsgálata

A téri-vizuális képességek mérése -- a vizuális gondolkodás vizsgálata

A téri-vizuális képességek mérése -- a vizuális gondolkodás vizsgálata

A téri-vizuális képességek és a vizuális gondolkodás mérésének eredményei 1.

A téri-vizuális képességek és a vizuális gondolkodás mérésének eredményei 2.

A téri-vizuális képességek és a vizuális gondolkodás mérésének eredményei 3.

A téri-vizuális képességek és a vizuális gondolkodás mérésének eredményei 4.

„Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat! Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is! Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is!” (A delphoi jósda felirata) Köszönöm figyelmüket!