BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VÉDELEM 2010 ELŐTT ÉS UTÁN Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

KÖSZÖNET ERDÉLYNEK Sokakkal együtt én is azért járok Erdélybe, hogy, tanuljam azt, hogy hogyan is kell normálisan élni. Lássam azt, amit már otthon kevés helyen láthatok, mert tönkre tettük: a természetet, az embert értékes lénnyé alakító teremtő munkát, és a mindezt biztosító, megőrzött hagyományt. Így azok a romboló folyamatok, amikről beszélni fogok nem Erdélyről szólnak, de figyelmeztethetnek arra, hogy mit kell elkerülni.

2010 a biológiai sokféleség világéve „A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG AZ ÉLET - A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG A MI ÉLETÜNK”

EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről

A Biológiai Sokféleség Egyezmény alapvető célkitűzései a földi élet minden formájának (nemcsak a vadon élők) sokféleségét meg kell őrizni, komponenseit fenntartható módon kell használni, a genetikai források hasznosításából - az élővilágból származó - hasznot igazságosan kell elosztani.

2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-Földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának mértékét 2001. Gothenburg-EU- Megállítani a biológiai sokféleség csökkenését

A CÉLT EGYETLEN TERÜLETEN SEM SIKERÜLT ELÉRNI

OKOK Erkölcsi válság- semmi sem szent, elvesztek az embert megtartó keretek egyéni érdekeinket nem vagyunk hajlandók alárendelni a közösségi érdekeknek; Emberi önzés, kényelem- fejlődésünk csak más fajok és a földi létfenntartó rendszerek rovására történik; A pénz, a tőke uralta folyamatok, a rövid távú gondolkodás, és a globalizáció; A sokszínűség védelmének szempontjait nem sikerült prioritásként elfogadtatni az egyes emberek szintjétől a döntéshozókig;

GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK HIÁNYA Az ember által hasznosított pl. lassú növekedésű öreg erdők, a bálnák vagy az elefántok gazdasági értéke lassabban növekszik a természetben, mint mai értékük a bankokban. Vagyis ma nincs olyan gazdasági ösztönző, ami miatt érdekké válna ezen fajok természetes élőhelyükön történő megőrzése.

FÉLREVEZETŐ MEGFOGALMAZÁSOK, TÁJÉKOZTATÁS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Nyugtatják az emberiség lelkiismeretét a föld élővilágával kapcsolatban

HOVÁ VEZETETT EZ?

Az emberiség létszámának egyre gyorsabb növekedése; A vizeink, a talaj és a légkör soha nem látott szennyeződése; A szegénység állandósulása nemzeteken belül és nemzetek között; A legtöbb régió nem megfelelő környezetvédelme; És ott, ahol a természet- és a környezetvédelem jogi alapjai egyáltalán léteznek, ezek állandósult végrehajtási nehézségei.

Égető szükség van gondolkodásunk, életvitelünk megváltoztatására, társadalmi szinten pedig az ökológiai fenntarthatóság új, messzebbre tekintő megközelítésére, ha az élet általunk ismert gazdagságát és értékeit tisztességgel akarjuk átadni utódainknak.

A teljes földi lakosságot figyelembe véve nem tartható fenn az emberiség igényeinek jelenlegi, északi mintájú életformájának általánossá válása sem, nem hogy további „fejlődése”, ha mennyiségi, gazdagodási, növekedési szempontokat és nem kizárólag szellemi fejlődést értünk alatta.

A fejlett világ egyre magasabb életszínvonalon, a világ természetes erőforrásaiból egyre többet elhasználva él és még ezt is kevesli, míg a világ másik részén egyre súlyosabb a szegénység és a növekvő lakosság számára egyre nehezebb a minimális életfeltételek biztosítása.

Hát akkor hová, merre akarunk még növekedni, fejlődni, kitől akarunk még elvenni?

Ezért teljesített a világ és Európa 2010-ig olyan ELKESERÍTŐEN KEVESET a biológiai sokfélség védelem területén

HOGY ÁLL MOST EURÓPA A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKAT TEKINTVE? Millenniumi Ökoszisztéma Felmérés 2005.

Az egész bolygó természeti erőforrásainak aránytalanul nagy részét elhasználjuk;

A természetes ökoszisztémák ember általi feldarabolódása az egész világot tekintve kontinensünkön a legnagyobb mértékű;

A nyugat-európai erdőknek mindössze 1-3%-a tekinthető háborítatlannak;

A földrész élővilága jelentősen átalakult, a természetes élőhelyek aránya drasztikusan csökkent;

Az ötvenes évek óta Európa vizes élőhelyeinek és nagy természeti értéket képviselő mezőgazdasági földterületeinek TÖBB MINT 50 %-a eltűnt.

Őshonos emlőseink 42 %, a madarak 43 %, a kétéltűek 30 %, a hüllők 45 %, édesvízi halaink 52 %, a lepkék 45 %-át a kipusztulás fenyegeti.

A legjelentősebb tengeri halállományaink többsége a fennmaradásuk szempontjából biztonságos biológiai határérték alatt van.

800 európai növényfajt a kipusztulás közvetlen veszélye fenyeget.

Gazdag örökségünk: agrobiodiverzitás FAO becslés: az elmúlt száz évben a mg-i fajták 75%-a elveszett. A megmaradt 25% jó része veszélyeztetett.

AGROBIODIVERZITÁS ?! Az agrárrendszerekben is a sokféleség növelése létkérdés, hiszen a fajtaszám csökkenés, és néhány fajta egyeduralkodóvá válása a világ élelmezését sebezhetővé teszi, a nemesítési alapanyagok eltűnése pedig a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti.

GMO-k a biológiai sokféleséget veszélyeztető tényezők Nem véletlen egybeesés a nemzeti génbankok leépülése és a génmódosított élőszervezetek (GMO), elsősorban növények erőszakolt térhódítása, amelyeket a biológiai sokféleség veszélyforrásaként kezel maga az Egyezmény is.

MI A FELADAT 2010 UTÁN, HOGY MEGÁLLÍTSUK AZ ÉLŐVILÁG PUSZTULÁSÁT? Az összes felsorolt károsító folyamatot meg kellene állítani, a gondolkodást megváltoztatni.

2010 a biológiai sokféleség világéve „A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG AZ ÉLET - A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG A MI ÉLETÜNK”

Rendezvények világszerte a tudatformálás érdekében. „ez egy lehetőség a kormányok számára, hogy megtehessék a biológiai sokféleség védelmében azt, amit Koppenhágában elmulasztottak a klímaváltozással kapcsolatban” Új stratégia születik 2020-ra, 2050-re.

2010. szeptember- ENSZ világ konferencia, először foglalkozik ilyen magas szint a biodiverzitás védelemmel 2010. október Biodiverzitás egyezmény konferencia Újabb stratégiai terv

A biológiai sokféleség fontosságának jobb megértetése, közvetítése Az ökoszisztéma megközelítés, szolgáltatások hatékonyabb beépítése a védelmi intézkedésekbe, A biodiverzitás védelemnek prioritásként kell beépülnie a többi ágazat döntéshozatali rendszerébe, A társadalom minden rétegének, a föld minden országában meg kell változtatnia a gondolkodását, hogy a világ folyamatok is megváltozzanak.

Trisztán és Izolda: „Elvetjük a magot a halálosan sötét éjszakában és azt reméljük, hogy liliomok és rózsák születnek”

Köszönöm, ha végig gondolják, ami elhangzott.