Környezeti fenntarthatóság Horizontális szempontok érvényesítése az EU által támogatott projektekben TÁMOP-5.1.1-09/3-2009-0016 „Internettel a tudásért” Digitális kompetencia-fejlesztés a Barcsi Kistérségben

Horizontális elvek Horizontális elveken olyan átfogó jellegű, kiemelkedő jelentőséggel bíró kérdésköröket értünk, amelyek az Európai Unió minden részpolitikájában megjelennek, érvényesülésük minden terület tekintetében elvárt. A Strukturális Alapokra vonatkozó általános szabályozás (1083/2006/EK rendelet) két horizontális elvárást emel ki: Fenntartható fejlődés (gazdasági, társadalmi, környezeti) Esélyegyenlőség (Versenypolitika).

Fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” (Környezet és Fejlődés Világbizottság – 1987). Növekedés a gazdasági rendszer anyagi, technikai, műszaki javainak gyarapodását, kitágulását jelenti, amelyet tudományosan elfogadott mennyiségi mérőszámokkal, mutatókkal mérnek (GDP). A fejlődés ezzel szemben elsősorban minőségi változásokat takar. A társadalom esetében ilyen például az életminőségi tényezők javításában szerepet játszó tiszta környezet és az ahhoz való emberi jog.

Fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket.

Fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei Az 1992‐es riói konferencián elfogadott és az ENSZ Közgyűlés által megerősített fenntartható fejlődési program koordinálására 1993‐ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága. Az Európai Unió a 2001. júniusi göteborgi Európai Tanácson véglegesítette, illetve fogadta el az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiáját.

A fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei A stratégia azokra a problémákra is összpontosít, amelyek súlyos vagy visszafordíthatatlan fenyegetést jelentenek az európai társadalom jövőbeni jólétére. A legfontosabb veszélyforrások közül néhány: a népesség elöregedése, a szegénység, a drámaian felgyorsult biológiai sokféleség csökkenése, a talajpusztulás, a hulladék tartósan gyorsabban növekszik, mint a GDP, forgalmi torlódások a közlekedésben, az éghajlatváltozás veszélyei stb. A stratégia számos érv mentén felépített dokumentum, melynek megvalósítása azonban nem képzelhető el erős politikai akarat és preferencia nélkül.

A fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei A Fenntartható Fejlődés Stratégiája három alapvető érvet sorakoztat fel a fenntarthatóság priorizálása tekintetében: Etikai érv Az etikai érv azon a feltevésen alapul, miszerint a természet a belőle közvetlenül vagy közvetetten származó gazdasági érték mellett ún. belső értékkel rendelkezik, s mint olyan védelemre érdemes. EU környezetvédelmi törvényeinek egy része azon az etikai alapon nyugszik, mely szerint az egyedeknek joguk van az élethez, illetve minden fajnak joga van a túléléshez.

A fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei Jóléti érv Alapja a környezeti állapot romlása és az emberi egészség közötti összefüggés: a rossz minőségű ivóvíz betegségek terjedéséhez vezethet, a rossz levegőminőség hozzájárul a légzési rendellenességek kialakuláshoz, a zaj pedig növeli a stresszt. A jóléti érv továbbá nem korlátozódik a jelenlegi generációra, hanem magában foglalja a jövő generációit is, a jövő generációival szembeni szolidaritás Gazdasági érv A környezetvédelmi diskurzust ma a gazdasági érvek uralják, melyek közül a legfontosabb, hogy a környezeti problémák hatásos megoldásnak hiánya többletköltséggel jár (egészségügyi költségek, szennyeződés felszámolásának költségei) Emellett fontos érv, hogy a tiszta technológiákba való beruházások új piacokat és munkahelyeket teremtenek.

A környezeti fenntarthatóság alapelvei Az EU környezetpolitikájának alapelveit az Európai Közösség Szerződésének 130 § (2) cikkelye sorolja fel: Magas szintű védelem Az EK Szerződés leszögezi, hogy a magas szintű környezetvédelem elérése a cél. Ennek értelmében a környezetpolitikának figyelembe kell vennie a tudományos tényezőket, a Közösség régióinak környezeti állapotát, a Közösség e téren végzett tevékenységeinek költségeit és hasznát, valamint a közösség és az adott régió gazdasági és társadalmi helyzetét.

A környezeti fenntarthatóság alapelvei 2. Az elővigyázatosság elve Ez az elv alapvetően azt jelenti, hogy a környezetkárosítást minden eszközzel meg kell próbálni elkerülni. 3. A megelőzés elve A lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését a környezetben. 4. „A szennyező fizet” elv A környezeti kár költségeit a kár okozójának kell viselnie. A gyakorlatban a „szennyező fizet” elv nehezen alkalmazható egy sor környezetvédelmi probléma esetén. Az elv lineáris ok‐okozati kölcsönhatásokat feltételez, ám az ember és környezet közt fennálló kapcsolatok nem lineáris, soktényezős és komplex kapcsolatok, ezért a szennyezőt gyakran nehéz azonosítani.

A környezeti fenntarthatóság alapelvei 5. Az integrálás elve Az úgynevezett integrációs alapelv az Amszterdami Szerződés új 3 c Cikkelyében került megfogalmazásra, mely szerint a környezetvédelmi szempontok integrációja az EU szakpolitikáiban a holisztikus környezetpolitikához vezető első lépés, és mint olyan, a sikeres környezetpolitika alapfeltétele. 6. A szubszidiaritás elve Ezen elv szerint az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok.

A környezeti fenntarthatóság alapelvei 7. A partnerség elve A fenntartható fejlődés szereplőinek párbeszédet és együttműködést kell kialakítaniuk a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. A párbeszéd együttműködési megállapodásokhoz, például önkéntes, az üzleti és az állami szektor közötti megállapodásokhoz, illetve az állampolgárok és a társadalmi szervezetek fokozott bevonásához vezet.

Környezeti fenntarthatóság a projektek megvalósítása során A Tanács 1083/2006/EK Rendelete a támogatások alapelveként határozta meg (17. cikk) a fenntartható fejlődés biztosítását: „Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani.” A projektek tervezése, elbírálása, megvalósítása, majd létrejöttük esetén utólagos értékelésük során a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása tehát európai uniós elvárás, amelyet a pályázónak figyelembe kell vennie

Környezeti fenntarthatóság a projektek megvalósítása során A régió fenntarthatóságának biztosítása érdekében a fejlesztéseket a természeti és emberi erőforrások terhelhetőségének, degradációt nem okozó mértékének figyelembe vételével kell tervezni. A beruházások fejletlenebb térségekbe terelése elősegítheti a regionális különbségek csökkenését és a gazdasági tevékenység túlzott koncentrációjából fakadó káros környezeti hatások mérséklődését. A fejlesztéseknek választ kell adniuk a társadalmi problémákra az egészséges és biztonságos társadalom megteremtésének érdekében.

Környezeti fenntarthatóság a projektek megvalósítása során A környezeti fenntarthatóság témakörei: Jogszabályi feltételek betartása Környezettudatos menedzsment Természeti erőforrások fenntartható használata A jó környezeti állapot megőrzése, biztosítása A természetes térszerkezet megőrzése A tevékenység külső társadalmi költségeinek minimalizálása A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása A kulturális identitás figyelembe vétele

Környezeti fenntarthatósági intézkedések 2.1. I. Környezettudatos menedzsment és tervezés A környezeti menedzsment eszközök közé tartoznak a 1.-3.g.szempontok. 1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik  Igen/nem  2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését  Igen/nem  3. Környezettudatos tevékenységek: 3.a) Környezetvédelmi programjának felülvizsgálatát és megvalósulásának dokumentálását vállalja  Igen/nem  3.b) Rendelkezik önkormányzati környezetvédelmi alappal vagy vállalja annak létrehozását  Igen/nem  3.c) Környezetvédelmi /fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési, fenntarthatóság-oktatási felelős, munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett)  Igen/nem  3.d) A szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelésének bevezetése  Igen/nem 3.e) Környezeti auditok lefolytatása  db/év 

Környezeti fenntarthatósági intézkedések 3.f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya  fő/összlétszám  3.g) Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres, és a kötelező mértéken felüli biztosítása  db/év  4. A termék-, szolgáltatásfejlesztés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik és a fejlesztés ezek figyelembevételével valósul meg  Igen/nem  5. A fejlesztés a környezeti hatások tekintetében a hatásviselők számára kedvezőbb helyzetet eredményez  fő  6. A fejlesztés időszakában az ökohatékonyságra, környezetegészségügyi, környezettudatosságot erősítő feladatokra fordított kiadások aránya  eFt/eFt  7. A létrejövő terméket /szolgáltatást minősíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minősítési rendszer szerint  Igen/nem  8. A projekt kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére  Igen/nem  9. A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek  Igen/nem  10. BAT technológiát önkéntesen alkalmaz  db  11. Környezeti szempontokat alkalmaz eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél  Igen/nem 

Környezeti fenntarthatósági intézkedések 12. Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítóktól rendeli eszközeit, vagy a tanácsadó, oktató szolgáltatásokat  db  13. Alacsony természeti erőforrás használattal járó beszállítók igénybevétele  Igen/nem  14. Az igénybe vett tanácsadás, képzés, emberi erőforrás fejlesztés kiterjed a környezeti, fenntartható-sági ismeretek bővítésére  Igen/nem  16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során  Igen/nem  17. A projekt megvalósulás helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű  Igen/nem  18. A beruházás természetvédelmi értéket, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem érint  Igen/nem  19. A fejlesztés hozzájárul a tájképi/ településképi/ természeti/ kulturális /építészeti érték 20. Barnamezős beruházás, vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú  Igen/nem  21. A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg az előírt minimális zöldfelületi arányhoz képest m2/m2 22. A zöldfelület kialakítás során előnyben részesíti az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat  Igen/nem  24. Helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok

Környezeti fenntarthatósági intézkedések 3.2. II. Fenntartható fejlődést szolgáló rész-szempontok 25. Fajlagos vízfelhasználás csökkentése  m3/ vetítés alapja - megadandó  26. Fajlagos energiafelhasználás csökkentése  kWh / vetítés alapja - megadandó  27. Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma  db  28. Energiatakarékos fényforrásokkal, valamint A vagy A+ energiahatékonysági minősítéssel bíró eszközökkel elért megtakarítás  kWh  29. Fajlagos anyag-felhasználás csökkentése  tonna / vetítés alapja - megadandó  30. Fajlagos csomagolóanyag mennyiség csökkentés  tonna / vetítés alapja - megadandó  31. Megújuló energia arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül  kWh/kWh  33. Hasznosításra átadott hulladék arányának növelése  t/t  34. Másodlagos alapanyag felhasználás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül  t/t 

Környezeti fenntarthatósági intézkedések 35. Újrahasznosított papír használat bevezetése és/vagy növelése az irodai és nyomdai munkák során Igen/nem 36. Közúti szállítás intenzitásának csökkentése  km/km 37. Gépkocsi használat csökkentése  db  38. Élő utcák fejlesztése belterületen, külterületen a közutak/vasutak mentén az élőhelyek védelmét és a környezetszennyezés mérséklésének megfelelő erdősávok és cserjék telepítése (ha nem kötelező)  km  39. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja  Igen/nem  40. A létrejövő létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedések történnek  Igen/nem  41. Felhasznált veszélyes anyag mennyiség csökkentése, helyettesítés nem veszélyes, kevésbé veszélyes anyagokra  kg  42. Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése  t/t  43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése  t  44. Veszélyes hulladék arányának csökkentése a keletkezett összes hulladék mennyiségének arányában  t/t 

Általános érvényű szabályok A vállalás teljesíthető, mérhető, reális/ hosszú távon fenntartható és dokumentálható legyen! A többletértéket nyújtó pályázatok részesülnek előnyben. Helyszíni ellenőrzéskor számon kérik, a PEJ-ek készítésekor be kell számolni! Konzorciumban megvalósított pályázatok vállalásai és azok dokumentálása.

Köszönöm a figyelmet!