Halas Csilla: A Krízis

A krízis Krízis: görög szó, jelentése döntés, fordulat. Egyszóval válsághelyzet. A krízis definíciója: Olyan állapot, amelyben az egyén a lélektani egyensúlyát elveszti, befordul a problémára, és a döntésre nincsenek meg a megoldó mechanizmusai (coping=megküzdési, megoldó stratégia, mód).

 Minden ember életében előfordul ez az állapot és mindenki másképp éli meg.  Megkülönbözetünk fejlődési (Erikson) és akcidentális krízist.  Akcidentális krízis: külső tényezők által determinált, rövid lefolyású, pl.: válás, gyász, munkanélküliség stb. Ha a kettő egy időben van jelen (leválási krízis és munkanélküliség egyben), akkor súlyosabb a helyzet.

Jellemzői Ø elkerülhetetlen Ø intenzív emóciókat mozgat meg Ø kognitív funkciók beszűkülnek Ø ha nem tudja megoldani, regresszió jelentkezik (regresszió: egy korábbi, egyszer már túlhaladott fejlettségi szintre való visszacsúszás)

Szakaszai 1. készenlét fázisa: a megoldásra való erős motiváció 2. küzdelem: nem működik a stratégia, de az egyén erőlteti azt, következményei: frusztráció, dezorganizáció 3. sztereotip kísérletek: a környezetben látott megoldási képteleket alkalmazza, szélesedik a repertoár, de továbbra sincs eredménye 4. kimerülés szakasza: reménytelenség, kilátástalanság érzés, destruktív (önromboló) tendencia

A krízis lehetséges kimenetelei 1. megküzdés külső erők mobilizálása révén 2. szakember segítségének igénybevétele 3. kompromisszumos megoldás: „Még mindig diszkomfort érzésem van, de már meg tudok békülni a helyzettel, tudok dolgozni pl., ergo funkcionál az egyén, nem betegszik meg) 4. ineffektív (nem hatékony) megoldás: „Gödörben vagyok és ott is maradok". Hosszan elnyúló állapot, kimerüléshez vezethet 5. összeomlás, amikor suicidiumba torkollhat a válság

A krízis sajátosságai időben behatárolt: 1-6 hétig terjed. Ha továbbra is fennáll (innefektív megoldás esetén), akkor krónikussá válik, egyéb betegségtünetek jelennek meg (depresszió, szorongásos zavarok). Összeomlás lehet a vége feszültség, reménytelenségérzés jellemzi dezorganizált (összeszedetlen, szétesett) magatartás nő a suicidium rizikója

A traumatikus krízis lefolyása 1. az akcidentális krízis altípusa 2. sokk-állapot fázisa: néhány órán át tartó kaotikus, blokkolt állapot 3. realitás fázisa, amely hónapokon keresztül tarthat 4. leszámolás fázisa: tanácstalanság, szorongás, depresszív hangulat, segélykérés, nyugtalanság, vegetatív szimptómák vagy konverziós tünetek (krónikus fejfájás, súlyveszteség) insomnia Ruházatával nem törődik, testtartása elesett, szeme beesett, letargikus (levertséggel jellemezhető cselekvésre képtelen állapot) és impulzív (dühkitörés) magatartás variációja jellemző, minden emberben potenciális segítő személyt lát, ez alapján értékel másokat.

Krízisintervcenció: Hogyan kezeljünk egy válsághelyzetben lévő embert? Nem kutakodunk a múltjában, az „itt és most" fontos. Az organikus (szervi) okokat ki kell zárni, orvossal konzultálni kell. Ki kell zárnunk a suicidium veszélyét. Pszichózisra utaló jegyeket kell keresni, van-e mentális morbiditása?

Miben különbözik a pszichoterápiától a krízisintervenció Miben különbözik a pszichoterápiától a krízisintervenció? Céljában a lélektani gyógykezelés az egész személyiségreirányul, a krízisintervenciónál csak copingokat keresünk, fejlesztünk, tanítunk. A pszichoterápiánál egészleges a cél. Krízisintervenciónál nem akarunk személyiségkonstrukciót vagy reparációt (kijavítás, helyrehozás) végrehajtani, csak a maladaptív magatartást szüntetem meg. Krízisintervenciónál cél a tünetkiemelés, pszichoterápiánál a rehabilitáció, a társadalomba való visszaillesztés a feladat (reintegráció).

Pszichoterápiánál az integrált beláttatás a cél, krízisintervenciónál a rációra koncentrálunk, emóciókat nem bolygatunk. A válsághelyzetbe való segítő szándékú beavatkozás időben korlátolt, sürgetettség jellemzi. A pszichoterápiában nincs időbeni megszorítottság. Krízisintervenciónál minimális információkkal dolgozunk, nem érdekel bennünket a gyermekkor.

Krízisintervenciónál aktív a terapeuta, direkt, a pszichoterápia esetében passzív és non-direktív a kezelő. Pszichoterápiánál a kezelő és a kliens van, krízisintervenciónál fel kell kutatni azt a szociális hálót, amely segíti a klienst, ezért a krízisintervenció cselekvő, a pszichoterápia kiváró (kivárjuk, míg a kliens személyiségében megérik az aktivitás). Krízisintervenciónál a kliens is érti a kezelés folyamatát.

A krízisintervenció jellegzetességei Ø több módszert, technikát alkalmaz, teamet von be Ø nemcsak a problémára összpontosít, hanem a személyre Ø kliens szorongásainak csökkentése (bíztatás, megnyugtatás, reménykeltés, a környezetével való kapcsolatának előmozdítása stb.) Ezeknek az embereknek erős a megkapaszkodási igénye, amelynek engedni kell, mert mi vagyunk az egyetlen szál, amely életben tartja őt. A terapeuta hozzáállásának reménykeltőnek kell lenni. Gyorsan kell emocionálisan kapcsolódni a klienshez Ø erősíteni kell az én-védő mechanizmusokat Ø bűntudatot kelteni tilos!

A krízisintervenció lépései, szakaszai I. munkafázis I. Ekkor alakítjuk ki a klienssel a pozitív érzelmi viszonyt. II. munkafázis II. Be kell láttatni a klienssel, hogy fontos járnia a terápiára, mert a javára válik. Fontos: segíteni segítem a bajban lévőt, amikor tudom, de nem lehetek mellette a map 24 órájában. Így előfordulhat, hogy a kliens öngyilkos lesz. Ezért nem szabadd, hogy a segítőt önvád marcangolja, mert akkor III. munkafázis III. Változik a kliens, a munka a megoldás irányában halad. IV. munkafázis IV. A megküzdési képességekkel felvértezett klienssel befejezzük a munkát. Önbizalma nő, hiszen - bár a segítő közreműködésével - ő maga oldotta meg a konfliktust.