Víz alatt a Bodrogköz Készítette: György Zoltán György Zoltán vagyok, Cigándról a Bodrogköz egyetlen és legnagyobb városából jöttem. A téma a Tisza szabályozása,a Tisza és az emberek kapcsolata. A témát azért választottam, mert egyszer hallottam nagyapámtól, aki már nem lehet velünk, egy történetet, amiben elmondott egy katasztrófát. Ugyan ez a katasztrófa nem volt jelentős, nem úgy mint a szegedi, (erről a későbbiekben lesz szó) de sokan szenvedtek miatta. A katasztrófa a szabályozással is és a Cigándiakkal is összefügg. Készítette: György Zoltán Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium

Bodrogköz (most) A szabályozásnak „köszönhetően” óriási mezők, szántók, legelők szabadultak fel a veszélyeztetettségből. A környezet természetes állatállománya biztonságosabb életterületet kapott. A Bodrogköz Északkelet-Magyarország természetföldrajzi kistája, a Bodrog és a Tisza által határolt folyóköz, amely Szlovákiába is átnyúlik, egészen Nagykaposig. Jelenleg nem a legfontosabb része az országnak. A jelenlegi állapotban óriási legelők, szántók állnak rendelkezésre a földműveléshez. A szabályozás miatt a környezet biztonságosabb életteret kapott.

Bodrogköz (régen) Árpád fejedelem és emberei annak idején ezt a területet szállták meg először. A Tisza szabályozása előtt a térséget, amikor a Bodrog és a Tisza megáradt, egészében egy óriási víztükör borította. A Bodrogköz az országnak jelenleg nem a legfontosabb, de történelmi szempontból mégis jelentős része ez. Ugyanis Árpád fejedelem és emberei annak idején, miután átkeltek a Vereckei-hágón ezt a területet szállták meg először itt telepedtek meg, rendezkedtek be. Már akkor is jelentős mocsarak, gazdag termőföldek, legelők voltak a területen. A folyók (Bodrog és Tisza) áradásakor a terület teljes egészében víz alatt volt, csak a dombok látszottak ki a vízből.

Tisza szabályozása (okok) 1833-ban 853 település vált veszélyeztetetté. (Mo. közel egy tized része) A gazdasági és politikai helyzet miatt a 19. századra egyre több gabona kellett. 1833-ban a folyó okozta helyzet tragikussá lett. 853 település vált veszélyeztetetté az árvizek miatt. Ez a terület a mai Magyarország jelentős, közel egytized részét tette ki. A gazdasági és politikai helyzet miatt a 19. századra egyre több gabona és így szántó kellett az országnak. Főleg az 1848-49-es szabadságharcban volt fontos az ellátás. Tehát az élelmiszerigény biztosítására, illetve a problémás helyzet kezelésére megoldás kellett.

Tisza szabályozása A Tisza átfogó szabályozása 1846. augusztus 27-én reggel a Tiszadob-Szederkény közötti szakasz átvágásával kezdődött. A fő feladat a folyó lejtésének, esésének növelése volt. Árterekben 101 kanyart terveztek átvágni. Előbbit a nagy kanyarok átvágása mellett gátak létrehozásával, erdősávok telepítésével akarták megoldani. Meg is valósult, a mai napig is meglévő biztonsági elemek ezek. A Tisza átfogó szabályozása 1846. augusztus 27-én reggel a Tiszadob-Szederkény közötti szakasz átvágásával kezdődött, Széchenyi nélkül nem valósulhatott volna meg. Vásárhelyi halála miatt egy külföldi szakértő, Pietro Paleocapa velencei építési főigazgató fejezte be a szakmai munkát. A pénzhiány miatt a kormány félretéve Vásárhelyi elméleteit, Paleocapa csökkentett költségvetésű indítványát támogatta.

A szegedi árvíz Az árhullámok felgyorsultak. A déli, még félkész részen nem tudták elvezetni a vizet. Ennek következménye az 1879-es szegedi árvíz. A szabályozás következményében az árhullámok felgyorsultak, de az ország lenti, déli része még nem volt kész védelmű, s nem tudták elvezetni a vizet sem. Ennek következménye az 1879-es szegedi árvíz, mely a szegediek emlékezetében mély nyomot hagyott. 1879. március 12-e éjszakáján új időszámítás kezdődött Szegeden: ami előtte volt, az „a Víz előtt” volt, ami utána következett, az „a Víz után” volt. A katasztrófa felrázta a közvéleményt, és megindult az újjáépítés. 1884-ben a kormány - visszatérve a Vásárhelyi-féle tervekhez - folytatta a programot. A munkák eredményeképpen 100 év alatt szinte teljes átalakuláson ment át az Alföld vízviszonya. 966 km-re csökkent a folyó hossza, majdnem egyharmadára a 112 kanyarátvágással, az eredeti 1419 km helyett.

Vásárhelyi Pál Vízépítő mérnök volt. A Dunán a vaskapui vízi út tervezője. Az 1840-es években számos vázlattervet készített a Tiszáról. Vízépítő mérnök volt, akinek a Dunán, a vaskapui vízi út tervezésében és kivitelezésében is jelentős része volt. Sok tervet készített az 1840-es években a Tiszáról („Tisza folyó általános szabályozása”). 1845. június 1-jén aztán elkészült az első részletes, később 1846. március 25-én a második tervezet. Ám tervei befejezését sajnos, már nem érte meg, mert szívrohamban meghalt. Munkáját Széchenyi István folytatta, akinek támogatásával létrejött a Tisza-völgyi Társulat.

Új Vásárhelyi-terv 2003-ban a terv tovább kívánta mérsékelni az árvízi veszélyt. Az új árapasztó tározók: a cigánd-ricsei, a Szamos-Kraszna közi, ezenkívül még további 4 tározó. 2003-ban az új Vásárhelyi-terv továbbra is mérsékelni akarta az árvizek veszélyeit. Az új árapasztó tározók, a cigánd-tiszakarádi, a Szamos-Kraszna közi, a nagykunsági, a hanyi-tiszasülyi, a tiszaroffi, valamint a nagykörüi tározó első ütemének kivitelezésére került sor, mellyel 60 cm-rel csökkenteni lehetett a Tisza esetleges áradását.

Ökoszisztéma régen… A szabályozás előtt nagyon gazdag volt a terület: sokféle állat, nagy termőterület jellemezte. Az utóbbi az áradások folyamatosságának, periodikusságának volt köszönhető. A 19. századi szabályozás az ökoszisztéma megváltozását hozta. A térség ökoszisztémája, a szabályozás előtt nagyon gazdag volt: sokféle állat, nagy termőterület jellemezte. Az utóbbi az áradások folyamatos periódusának volt köszönhető. Ezt Anonymus könyvéből, a Gesta Hungarorumból is tudhatjuk: „Árpád vezér elküldte seregeit, az egész földet, amely a Tisza és a Bodrog közé esik… minden lakójával együtt elfoglaltatta… Miután több napon át ott időztek, a vezér és övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam, s ezért a földet kimondhatatlanul megszerették.”

… és most. Az állatok 78%-a a szikesedés miatt a XX. század első felében kipusztult. Amerikai növények megjelenése (kukorica és akác) A Bodrogköznek sikerült leküzdenie a természet támasztotta nehézségeket. A szabályozásnak „köszönhetően” óriási mezők, szántók, legelők szabadultak fel a veszélyeztetettségből. A környezet természetes állatállománya, biztonságosabb életterületet kapott. S új növények termelésére is lehetőség nyílt: Amerikából beszállított növényfajták a kukorica és akácfélék. Az akácot az „elsivatagosodás” miatt hozták Magyarországra. Gond azonban az, hogy a termőterületek nagy része a szikesedés áldozatává vált. A szikesedés során a vízben oldódó sók felhalmozódnak a talajban. Ezek a sók a vízben oldódnak, és együtt mozognak azzal. Amikor a víz elpárolog, a sók hátra maradnak, felhalmozódnak. A sók kötődhetnek kolloidokhoz, vagy oldható alakban felgyűlnek a talaj felső szintjében. Az állatok 78%-a ezen okok miatt elpusztult, a termőföldek tönkrementek. A Bodrogköznek, ezt szerencsés módon sikerült kihevernie, ám a futóhomok még nehezíti a „gyógyulást”.

A cigándi holtágak 2 cigándi holtág van (nagycigándi, kiscigándi) A holtágak vízutánpótlását az áradások biztosítják. Két cigándi holtágat ismerünk. Mivel az egykori falut két részre bontották, ezért a holtágakat Kis- és Nagycigándi-holtágaknak nevezzük. A Nagycigándi-holtág mára már szinte megközelíthetetlen, mocsárrá vált. A Kiscigándi-holtághoz egy kijárt, de veszélyes útszakasz tartozik. Mindkettő holtág csak akkor kap vízellátást, ha tavasszal megérkezik a zöldár. Így a száraz időszak nagy részében a holtágak teljes oxigénkészlete elszökik, ezért a „tavak” mocsárrá, rohadó, iszapos, mocskos láppá válnak. „A legkedvesebb és egyetlen emlékem, amikor elmentünk, hogy a döglött halak ott lebegtek a felszínen, a víz büdös volt és zöldszínű, a hínár ott úszott a felszínén.” (György Laura, cigándi lakos)

A gátra leselkedő veszélyek Az ökoszisztéma (vakondok, pockok, ürgék) A gát konstrukciója (homok, lazább szerkezetű anyagok) A gát természetes alapja (homok, sár alap) A gát mivel földből, homokból, agyagból épült, a vízvonal felett kitűnő teret biztosít a földben élő állatok számára. Csak az a gond, hogy ezek az állatok az üregeikkel gyengítik a gát szerkezetét, ami akár át is szakadhat. De, ha gát már eleve gyengébb szerkezetű talajra épült, ezért a veszély növekedhet.

A cigándi patkókanyar Az egyetlen ismert C alakú kanyar a tiszai gátrendszerben a Hoover-gáthoz hasonló. Senki nem tudja építési alakjának miértjét Az öregek ismerhették a boltívek erejét. Ugyan a konstrukció, az ártéri fák erdeje védi a gátat, de a vakondok munkája óriási kárt okoz.. Erre jó példa a cigándi patkókanyar, amelynek pusztulása is hasonló okok miatt következhetett be. Nagyapám még emlékezett a történetekre, amiket az ő nagyszülei meséltek neki: „A nagyapáink idejében, mikor még ők is kicsik voltak, talán 1880-ban, vagy nem is tudom biztosan, a gát a szőlődombnál átszakadt, kinn a határban. A templomtoronyban a harangot félreverték, mindenki az iskola, meg a templom dombjára menekült. Az emberek csónakkal jártak, megvárták, míg a Tisza leapadt, és visszatértek a házaikba. Aztán patkó alakúra csinálták, de nem tudom miért.” (György Balázs cigándi lakos, elhalálozott) Figyelmet érdemel a kanyar formája. Alakjának miértjét senki sem tudja biztosan. Lehet, hogy az az oka, hogy a rész, ahová a gát azon része épült, a szőlődomb mellett, homokos volt. Ám az is lehet, hogy a régiek ismerték a boltíves szerkezetek erejét, terhelhetőségét, és ezért építették fel C-alakúra a gátat, mint a mai duzzasztógátakat. Hasonlóra, mint például az amerikai Arizona és Nevada határán található Hoover-gátat. A víz Cigándnál ugyan nem óriási, de nagy nyomását itt is az erős oldalfalra kell átadni, hogy ne terhelődjön feleslegesen a szerkezet.

Források Lázár István: Magyarország felfedezése, I. rész, 1974. Wikipédia: Bodrogköz, a Tisza, a Tisza szabályozása, Új Vásárhelyi- terv http://www.zoldmuzeum.hu/a-tisza-szabalyozas-kalandos-tortenete

Cigándi apróbéles 1 kg liszt 5 evőkanál felmelegített zsír só 3 tojás sárgája 1 evőkanál cukor Szilvalekvár, túró Ezeket tejjel összegyúrni, egy óráig állni hagyni, négy részre osztani, nyújtani, bele lekvár vagy túró, majd kisütjük.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!