III. Napóleon és Bismarck, a német egység

A kor kihívásai Nacionalizmus és metternichi rendszer válsága Forradalmak Krími háború a rendszer bukása Ausztria szigetelődött el Olasz egység Német egység Belső ellentétek is 1864. 1866. 1870.

III. Napóleon I. Napóleon unokaöccse Carbonari 1848. népszavazással elnök lett 1851. puccs 1852. dec. 2. császárra koronázzák „Keresztények védelmezője” (Levante, Török Bir., Róma) Monarchisták és felső osztályok támogatták Gazdasági és szociális stabilitás 1861. után liberális és szociális reformok

Nem fogadták el legitim uralkodóként (bécsi rendezés?) Mindig félt a külföldi beavatkozástól Párizs új arcot kap – Haussmann báró Külpolitika cél – bécsi rendszer bukása Forradalmár, mert kiállt a népek önrendelkezése mellett Algéria – állampolgárságot ad Olaszok, lengyelek támogatása Kongresszust szeretett volna EU újra rajzolására (1856-ban elnökölhetett)

Későn értette meg, hogy a bécsi rendszer Fro-t is védte Német Szövetség nem volt egységes és veszélyes 1860. Nizza és Savoya – NBr ellenérzései Francia ellenes érzés No-ban Magenta és Solferino miatt 1863. lengyel forradalom támogatása – Oo nem lesz szövetséges 1859. Villafranca miatt nem értesítette Piemontot A német egység kialakulásának nem tudott ellenállni

Német egység 1806. NRCS vége 1818. vámunió – Poroszország a vezető Liberális eszmék, nyelv, kultúra – abszolút monarchiák ellen 1818. vámunió – Poroszország a vezető Csökkentette a versenyt és ellenségeskedést az államok között 1815-ben még Ausztria lett volna a vezető, de lassan fejlődik Dualizmus: kisnémet, nagynémet egység

Nacionalizmus már a napóleoni háborúk alatt A francia megszállás alatt végső soron egy államban éltek Közös érdek lett a franciák kiűzése 1813. Lipcse 1815-ben Ausztria vezetésével, de frankfurti központtal létrejött a Német Szövetség Felerősödött a kérdés, hogy ki legyen a vezető A kulturális identitás egyre inkább territoriálissá válik Utak, vasutak

1848. frankfurti parlament kísérlete az egyesítésre Alkotmány IV. Frigyes Vilmosnak ajánlották a koronát Kisnémet megoldás Erfurti Unió 1850. olmützi dekrétum Az egyesítés a bécsi rendszer alapjait érintené és befolyási övezeteket alakítaná át Poroszország hatalma folyamatosan növekedett

1859. Poroszo a hadsereg újraszervezése 1862. Bismarck 1864. Ausztriával szövetségben Dánia ellen Schleswig-Holstein A többi nagyhatalom nem tett ellenlépéseket Fro célja Ausztria és Poroszo háborúja volt (poroszokat gondolta gyengébbnek) 1866. olasz szövetségben porosz háború az osztrákok ellen Ausztria üzent hadat – Königgrätz

Prágai béke Német államok nem támogatták a háborút, gyors béke kellett Oroszország is veszélyes volt Kisnémet egység előtt megnyílt az út Schleswig-Holstein, Hannover, Hessen, Frankfurt – Poroszo annektálta Észak-német Szövetség Dél-németek függetlenek, de külső támadás esetén kötelezőek segíteni Poroszo-t

Bismarck ellenfele III. Napóleon lett Szükséges volt a francia hadüzenet III. Napóleon szövetségest keresett Ausztria nem lehet – Kiegyezésre figyel, és ellenség Balkán lett a célja Poroszország már nem békíthető Oroszország 1863. miatt nem Olaszok a saját politikájukkal voltak elfoglalva Háború kirobbantója a spanyol utódlás Emsi távirat

Kedvező nemzetközi helyzet III. Napóleon támadott – miért? Krími háború a háttér Átalakult hadviselés és tervezés Oo-nak ki kellett hevernie, NBr közvélemény nem akart háborút Fro lett a domináns Gyarmatbirodalom, gazdasági fejlődés Ausztriának folyamatos problémái a nemzetiségekkel

Az ipari forradalmat a poroszok használták jobban ki Oktatás, kiképzés és sorozás Szervezés, id. Moltke Akadémia és előre készített haditervek Vasút és mozgósítás Folyamatos alakítás, fejlesztés Fro támadott, mert azt gondolta még erősebb 1870. szeptember 4.

Párizsban megbukott a császárság A köztársaságiak még tartják magukat 1871. január 18. Versailles Elzász és Lotaringia Németország a kontinentális Európa legerősebbje De: Oroszország terjeszkedik és tart No-tól Ausztria és Olaszo is közeledik

Következmények Franciaország helyett Németország Külpolitika visszatért a XVII. századi versengéshez Az ipari technológia miatt most már veszélyes Bismarck – szociáldarwinizmus – erősebbnek és stabilabbnak kell lenni Realpolitik: nemzeti érdeket reálisan kell vizsgálni Pl: Ausztria nem fogadja el a porosz hegemóniát, meg kell gyengíteni Franciaországot is el kell szigetelni

Német egység alapja nem az önrendelkezés, hanem a hatalom Rugalmas külpolitikával lehet a rendszer stabilitásának keretei között De megmerevedett Kevés szereplő maradt Fro kibékíthetetlen Bismarck politikája túl bonyolult