A láthatatlan ember keletkezési körülményei és a mű „Az én Gárdonyim” Láthatunk-e, Zéta? A láthatatlan ember keletkezési körülményei és a mű Készítette: a Láthatatlan csapat Tagjai: Dobos Áron, Dósa Anna, Jónás Attila, Karsai Balázs, Katona Szilárd Felkészítő tanár: Ágostonné Kugler Zsuzsanna B. B. Á. I. és E. Sz. Tinódi Sebestyén Tagiskola Eger, 2013. április

Tartalom Találkozásunk a művel Keletkezési körülmények felsorakoztatása Mi legyen a cím? Próbálkozások Miért pont „láthatatlan”? 4. Történelmi regény 5. Részletesen a regényről Cselekmény Szereplők Jellemek A legizgalmasabb rész Hogyan él tovább a mű? Felhasznált források A forgatható kockákat kirakva az 1938. évi kiadás címlapját kaptuk meg. Forrás: saját fotónk csapattagunkról, Katona Szilárdról A láthatatlan ember arcai című kiállítás – egri pláza. 2013. április 20.

Dobos Áron csapattagunk olvas fel a műből. 1. Találkozásunk a művel Dobos Áron csapattagunk olvas fel a műből. Forrás: saját fotónk 2013. február 19. Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából iskolánk könyvtárában felolvasó-maratont rendeztek az író műveiből. A mi osztályunk A láthatatlan ember című regényből olvasott részleteket, és nagyon megtetszett nekünk a mű. Többen elhatároztuk, hogy végigolvassuk a regényt. Megtudtuk, hogy Gárdonyinak ez volt a legkedvesebb könyve. Amikor az „Élő Gárdonyi” című vetélkedőn témát kellett választanunk, csapatunk számára egyértelmű volt a döntés.

2. Keletkezési körülmények A Feszty család hatása: Gárdonyi körkép festésére készül. Munkácsy gyászpompás temetése Attila felé vonja az író figyelmét. Történelmi források után kutat: elolvassa Thierryt, Fesslert, Jordanust, Cellianust, különösen Priszkosz rétor hunokról írt munkája ragadja meg. Párizsi útján meglátogatja a catalaunumi csatamezőt. Forrás: http://mek.oszk.hu/. 2013. április 20.

Keletkezési körülmények 1900 őszétől nekikezd a regénynek, többszöri próbálkozás után sikerül csak írnia. 1901-es esztendő elejétől dolgozik folyamatosan – 10 napra egri házába zárkózva. Régészeti és néprajzi tanulmányokat olvasgat, szálkás betűvel színes kártyákra írja a meghódított népek neveit, öltözetüket, harcmodorukat; le is rajzolja őket színes krétával vagy vízfestékkel. Jegyzetek a regényhez Forrás: saját fotónk A láthatatlan ember arcai című kiállítás – egri pláza. 2013. április 20.

3. Mi legyen a cím? Próbálkozások Az első címe: a Napenyészet volt, ami még valóban Attila temetésének megörökítését ígéri. Második címe: A szerelem rabszolgái – ez már a főszereplők érzelmi, lelki konfliktusára utal. Végleges címe: Láthatatlan ember – a mindenki számára kiismerhetetlen lélekábrázolás kerül előtérbe. A regény 3. kiadása 1915-ben még névelő nélkül! Forrás: saját fotónk A láthatatlan ember arcai című kiállítás – egri pláza. 2013. április 20.

Miért pont „láthatatlan”? A rejtélyes cím A megfejtést maga Gárdonyi árulja el: „Hát én volnék az a Zéta – írja az előszóban. – S bizony mondom: nem ismer engem senki… Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.” Zéta tulajdonképpen Gárdonyi képmása: azé az íróé, akit magánya miatt sokan különcnek tartottak, de ismerni nem ismerték. Gárdonyi Géza 1901-ben ( éves bérletjegyén) Forrás: Lipp Tamás: Így élt Gárdonyi Géza. Bp.: Móra, 1989. 137.p

4. Történelmi regény A történelmi regény egy történelmi eseményt, egy múltbeli történelmi korszak feldolgozását választja alaptémájául. Jellemzője, hogy a múltat allegorikus értelemben alkalmazza a jelenre, vagy egy olyan múltbeli eseményt választ, amely általános üzenetet hordoz. Történelmi háttér: a regény megírásakor ható körülmények, az az időszak, amikor az író megírta művét. Vagyis az író jelene: általában erre a korszakra alkalmazza allegóriaként a regény idejét – vagyis a történelmi előteret, amely a regényben jelen lévő történelmi korszak. A történelmi regény a XIX. század kedvelt műfaja. Forrás: saját fotónk A láthatatlan ember arcai című kiállítás – egri pláza. 2013. április 20.

5. Részletesen a regényről Cselekmény Zétát (Teofilt) gyermekkorában apja eladta rabszolgának egy nagy úrnak, Maksziminosznak. Itt a gyerekei játékszere volt, embertelenül bántak vele. Egy nap Maksziminoszt meglátogatja Priszkosz rhétor, megszánja Zétát, és megveszi. A nyolc év leteltével felszabadulhatna, de nem teszi, Priszkosszal tart a hun birodalomba, hogy tárgyaljon Attilával. Útközben megismerkedik Emőkével, Csáth leányával és beleszeret. Hazafelé utazásuk közben (Zéta) megszökik, és beáll Csáthhoz rabszolgának, hogy minél többször láthassa Emőkét. Attila azt tervezi, megtámadja a rómaiakat, mindenféle népeket összegyűjt a támadáshoz.

Cselekmény Zéta részt vesz a catalaunumi csatában abban reménykedve, hogy Csáth felszabadítja a hősiességéért! A holtak és a hörgők között ébred, azt sem tudja ki nyert: a hunok-e vagy a rómaiak. Nem érti, miért hagyták itt, később rájön: pestises lett. Szerencsés módon rátalálnak és meggyógyítják. Megtudja, ura él, de Attilának ajándékozta Zétát. Attila új feleséget keres, Emőke ennek nagyon örül. Váratlanul kiderül, hogy Attila meghalt. Emőke és Dsidsia megkéri Zétát, hogy hagyja el a hun birodalmat. Zéta furcsállja, de megteszi. Később rájön, Attila mellé temetik szolgáit is, Emőke öltözik be helyette. Dsidsia és Zéta elmenekülnek. Hun csattok, nyílhegy Forrás: saját fotónk A láthatatlan ember arcai című kiállítás – egri pláza. 2013. április 20. A catalaunumi csata http://karpathaza.network.hu

A regény fontosabb szereplői: Zéta – művelt, trák származású görög szolga Priszkosz – római rétor, Zéta gazdája Emőke – hun leányzó, Zéta szerelme Dsidsia – szolgálólány a hun táborban Attila – hunok vezére Rika királyné – Attila felesége Csáth – Emőke atyja, Attila bizalmasa Oresztész, Edekosz stb. – hun vezérek Szabad-Görög – felszabadult rabszolga a hun táborban Vigilász – római tolmács http://www.irodalmikepek.hu 2013. április 21.

Jellemek Zéta: Teofil egy művelt, tanult, okos, görög ifjú, aki reménytelenül szerelmes Emőkébe, még önként Csáth úr rabszolgája is lett. Egy helyen az író egy nyomorék lábú, fekete tyúkhoz hasonlítja Zétát: „Mindig egyedül, szomorúan, gondolkodóan … Fél mindenkitől.” Emőke: a főrangú hun, Csáth vezérnek a leánya. és a királyné kegyeltje gőgös,rátarti, ugyanakkor gyöngéd és emberséges is tud lenni. Reménytelen szerelmében rejlik tragédiája,hiszen magába Attilába szerelmes. Csáth vezérnek a leánya. A leány vad szépsége, kegyetlen büszkesége az a vonzerő, amely megbabonázza Zétát. http://www.irodalmikepek.hu 2013. április 21.

Jellemek Than Mór: Attila lakomája (1870), amelyet a fehér ruhában, kezében könyvvel jobbról ülő Priscus rétor leírása alapján festett   Attila: hun király. Történelmi személy, a barbár erő megtestesítője. Attila mint egy hatalmas birodalom korlátlan ura rendkívül erélyes, szigorú, és kegyetlen volt. Uralkodói jellemzői: kemény életmód, uralkodói erély, folytonos komolyság. Priszkosz: bizánci görög rétor. Jószívű, nagy lelkű, feltűnően művelt és széles látókörű ember. A korabeli leírások tanulsága szerint valóban ilyen is volt. Fiaként nevelte fel Zétát, és mivel az akkor sem akart megszabadulni tőle, elvitte Attila udvarába. Dsidsia: olasz rableány a hunoknál. Gyereklány korától szerelmes Zétába. Attila halála után Zétával együtt elszöktek.

A legizgalmasabb rész „Vágtatunk. Azazhogy visz a ló. Mert bizony az első percekben megint megzsibbadtam. Az a pokoli hujjogás, a lovaknak ijedt prüsszögése, dobogása, az a felkavargó por… apokaliptikus világzavarodás. - Huj! Huj! Hujrá! Mintha a szó láng volna a mellekből. De csak az első percek nyomása volt ez. Aztán egyszer csak valami soha nem érzett erő van bennem. Az az ordítás körülöttem, a harag erejének ordítása, az erősít meg.” ( 49. fejezet, 197. o. ) Itt kezdődik a számunkra legizgalmasabbnak tartott rész. A hunok harcba szálltak a rómaiakkal, a katalauni csatamezőn. Zéta ereje azonban csak akkor jön meg valójában, amikor a mellette serényen küzdő hun barátját lefordítják a lóról. Akkor harag gerjed benne, és onnantól kezdve nagyon hősiesen harcol ura mellett. Egyszer ő is leesik a lováról, de hamar talál másikat. Érzi, hogy megvágják több helyen is, de a küzdelem hevében ezek a sebek nem fájnak neki. Az egyik alkalommal azonban úgy fejbe vágták, nem hogy lovat nem talált másikat, de a világ is elsötétült előtte. Gárdonyi különben még ezeket a fájdalmas dolgokat is gyönyörűen leírja. Néha tényleg elcsodálkoztunk olvasás közben a szépségén.

Elsősorban bennünk él tovább a regény. 6. Hogyan él tovább a mű? Gárdonyi egy drámát is írt a műből. Ez 1903-ban elkészült, de 1905-ben került színpadra a Nemzeti Színházban. A bemutató előtt két nappal viszont lecserélték az egyik főszerepet játszó színésznőt az író tudomása nélkül, és emiatt Gárdonyi majdnem visszavonta a darab megjelenését. Az 1970-es években diafilm is készült belőle László Gyula rajzaival, amint azt a prezentációnkban látható néhány kép is igazolja. A hangoskönyvbe is belehallgattunk. A műből nem készült film, de a csapatunk nagyon szeretné, ha ez a közeljövőben megtörténne. Elsősorban bennünk él tovább a regény.

7. Felhasznált források Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember. Budapest: Móra, 1966. Kispéter András: Gárdonyi Géza. Bp.: Gondolat, 1970. = Nagy Magyar Írók Lipp Tamás: Így élt Gárdonyi Géza. Budapest: Móra, 1989. = Így Élt Nagy Sándor: Gárdonyi közelében. Eger: Dobó Vármúzeum, 2000. = Studia Agriensia. Sors és történelem: Tanulmányok Gárdonyi Gézáról. Szerk. Z. Szalai Sándor. Miskolc: Felsőmagyarországi, 2001. Z. Szalai Sándor: Gárdonyi Géza alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest: Szépirodalmi, 1977. Tóthfalusi István: Irodalmi alakok lexikona. Bp.: Móra, 1992. http://mek.oszk.hu/11200/11242/ http://www.irodalmikepek.hu 2013.04.20

Köszönjük a figyelmet! a Láthatatlan csapat Szilárd Attila Áron Balázs Anna a Láthatatlan csapat