A tudás fogalmi hálója és felosztása A tudásmenedzsment alapjai

A tudás jelenthet információt tudatosságot megértést megismerést bölcsességet felfogást tudományt Tapasztalatot Tanulást hozzáértést intuíciót kompetenciát know-how gyakorlati képességeket tehetséget józan belátást bizonyosságot stb.

Karl-Erik Sveiby „ A tudás képesség a cselekvésre.” „az üzleti életben legjobban a kompetencia fogalmával írhatjuk le, mely magában foglalja a tárgyi tudást, a jártasságot, az értékítéleteket és a társadalmi közeget.” a tudás három tulajdonságát emeli ki: nem algoritmizálható, a tudás nagy része személyes jellegű, a tudásunk gyökere szóval soha teljesen ki nem fejezhető.

Thomas Davenport és Larry Prusak „a tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális információk heterogén és folytonosan változó keveréke; szakértelem, amely keretet ad az új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul.”

Bögel György „ a tudás magában foglalja az üzemvezetők informáltságát, tapasztalatait, szakértelmét, áttekintő és analitikus képességét, intelligenciáját, értékrendjét, döntési és cselekvési mintáit, intuíciót, attitűdjeit, reflexeit és még jó néhány dolgot. Jól látható, hogy a tudás komplex, összetett dolog nehéz definiálni. A tudást nehéz rögzíteni és továbbadni.”

Minden meghatározás kiemeli a tevékenységhez kapcsolódást, az alkalmazás készséget az egyénhez kötöttséget (vs. szervezeti tudás)

A tudás fajták csoportosítása A tudás alkalmazás módja szerint megkülönböztetünk deklaratív és procedurális tudás a könyvtári szakirodalomban is elterjedt felosztás szerint a tudást az alábbi csoportokra oszthatjuk: tények ismerete, okok ismerete, az út ismerete, és a megfelelő személy ismerete

Pléh Csaba Biológiai szerkezet és működés felől megközelítve elkülönít: propozicionális,ismeret jellegű, véges számú kijelentéssel leírható tudást képekben összegződő, jóval személyesebb jellegű tudást

explicit és tacit tudás Az explicit tudás, formális keretek között osztunk meg. rendszerezhető, rögzíthető, mások számára könnyen megfogalmazható. Általában könyvekben, cikkekben, jelentésekben, folyamat leírásokban, ’best practice’ leírásokban jelenik meg és adható át, Ez a tudás a tények ismeretét jelenti, melyeket elsősorban információkon keresztül sajátíthatunk el.

explicit és tacit tudás Tacit tudás (Polányi Mihály) tudásunk nagy hányada, egyesek szerint 80 %-a passzív, személyes, rejtett, kimondatlan tudásnak az implicit jelleg, készségekben megjelenő, nem kodifikált tudás, melyről sokszor a tulajdonosának sincs tudomása. elemei csak gyakorlatban sajátíthatóak el, általában informális keretek között. értéke egyre jobban felértékelődik, kevésbé eltulajdonítható a konkurens által. igazi piaci értéket képviselhet, mivel az innováció alapját jelenti, és nagy a technológiai fejlődés növekedést-generáló szerepe

A tudásmenedzsment megközelítésében beszélhetünk stock és flow típusú tudásról. A „knowledge stock” vagy „tudás tár” elnevezés esetében a tudást, mint tárolható objektumot tekintjük, amelyet adat/tudás bázisokban jelenik meg. A flow (áramlás) jellegű tudás nem más, mint folyamat, a folyamatosan változó magatartási formák összessége.

Egyéni és/vagy szervezeti tudás? - „minden tudás csak az egyének fejében megy végbe, a szervezetek pedig két féle módon tanulhatnak, vagy a tagjaik tanulásával, vagy pedig olyan új tagok befogadásával, akik a szervezet által eddig nem birtokolt tudással rendelkeznek.” + „a szervezetek azzal tanulnak, hogy történetükből eseményeket kódolnak be a viselkedést befolyásoló rutinjaikba….Ezek a rutinok függetlenek az őket végrehajtó egyénektől, és akkor is fennmaradnak, ha nagyszámú egyén hagyja el a szervezet.”

tudásvagyon vs. tudástőke

A tudás olyan cselekedetekben megnyilvánuló tapasztalatok, értékek, és kontextuális információk heterogén és folytonosan változó keveréke, amely alapot teremt az új információ befogadásához és a személyes tudásba való integrálásához. A tudás egyik része az explicit tudás, amely kodifikálható és mások számára hozzáférhető. A tudás másik része, olyan belső (tacit) tudás, amely nehezebben írható le és adható át, de cselekvés és megfigyelés által a befogadóba tacit tudásként beépülhet.

Hol található a tudás?

Nonaka mátrix A tudásátadás lehetséges formái A tudás spirál „működtetése”

Tudás formák közötti tranzakciók Externalizáció – tacit tudásból explicit tudás Internalizáció – explicit tudásból tacit tudás Szocializáció – tacit tudásból tacit tudás Kombináció – explicit tudásból explicit tudás

egyén Implicit tudás Implicit tudás egyén internalizáció Szervezeti tudás Implicit tudás egyén internalizáció

Nonaka és Konno - a „ba” fogalma „olyan fizikai, virtuális, mentális tér, vagy mind ezek kombinációja, amely lehetőséget biztosít a tudás megosztásra.” Ikujiro Nonaka, Noboru Konno, The concept of "Ba’: Building foundation for Knowledge Creation. California Management Review Vol 40, No.3 Spring 1998

„ba” típusok Teremtő (originating) Rendszerező (cyber) Dialógus (interacting) Rendszerező (cyber) Gyakorló (excercising)

Kell menedzselni a tudást?

Rob Abbott (2000) szerint: Az intézmények nincsenek tudatában annak, milyen információkat birtokolnak. A rendelkezésre álló információk halmaza széteső, rendezetlen, nincs szerkezete, nem összpontosul célok köré. Az emberek egyszerre szenvednek az információk tömegétől és az ismeretek hiányától. Szakmai jártasság, szakértői tudás, értékes tapasztalatok és munkakapcsolatok semmivé válnak, mihelyst mindezek birtokosa, a dolgozó elhagyja az intézményt. A tanulságok és a tapasztalatok megosztásának nehézsége oda vezet, hogy rengeteg idő és pénz pazarlódik el (ugyanazon a cégen belül) az egyszer már megoldott feladatok újbóli megfejtésére. Nem használják ki a drágán megszerzett információt, még kevésbé használják fel ugyanazt új módon. Tengernyi bonyodalmat okoz a meglévő nyilvántartások nehézkessége.

A tudásátadás folyamatok elősegítése és támogatása

mennyire új ez a fogalom? Maga a kifejezés az 1980-as évek közepén született, de csak akkor került be a köztudatba, amikor 1994-ben megjelent róla egy írás a Fortune magazinban. Számos szerző visszhangozza azt a vélekedést, hogy a tudásmenedzsment nem új, mindig is jelen volt a szervezetek, mi több, a társadalom életében, s mai formája pusztán a fejlődés természetes velejárója

Karl-Erik Sveiby szerint a tudásmenedzsment: a tudástőke feltárásának, létrehozásának megtartásának, megosztásának, számontartásának és felhasználásának integráltan kezelt és technológiával támogatott módja.

Larry Prusak szerint a tudásmenedzsmentnek célja a tudás láthatóvá tétele a tudás infrastruktúrájának kiépítése a tudás kultúrájának fejlesztése

tudásmenedzsment nem más, mint az intézményi szellemi tőke növelését célzó törekvések

A tudásmenedzsment azoknak a tudatosan alkalmazott folyamatoknak és eszközöknek az összessége, amelyek lehetővé teszik az intézményi tudásvagyon feltárását, tárolását, a megosztása által működő tudástőkévé alakítását, és hozzájárulnak a tudásvagyon növeléséhez annak érdekében, hogy a szervezet megvalósíthassa céljait.

Tudásmenedzsment stratégiák a hangsúly az ismeretek dokumentálásán, visszakereshetőségén van, ez a könyvtárak hagyományos funkciója Rendszerező a közvetlen átadást célozza meg, a személyes kapcsolatokra épít, és a gyors, személyes ismeretátadáson van a hangsúly. Kapcsolati a reakció a jellemző, a kérdések feltevését ösztönzik, és mérik a válaszadás minőségét és gyorsaságát. Környezeti

Sveiby szerint Szervezeti és humán megközelítése – filozófia, szociológia, menedzsment, pszichológiai kérdések Technikai, informatikai megközelítés – tudás megragadása, rögzítése, átadhatósága  

Karl Wiig Emberi erőforrás központú – képességek a tudásmegosztás, oktatás és tanulás terén Információmenedzsment, technológiai központú – tudás megragadása, felderítése, feldolgozása, elosztása Szervezeti hatékonyság központú – teljesítmény, hatékonyság növelése Intellektuális tőke központú - Intellektuális tőke növelése, fejlesztése, versenyképesség, vállalati érték növelése

Klimó Gábor Célorientált megközelítés – intellektuális tőke mérése Tanulásközpontú megközelítés – szervezeti tanulás folyamata (Nonaka) Folyamatközpontú megközelítés – tudásrészletek életének vizsgálata Technicista megközelítés – tudás kodifikálásának formái Környezetközpontú (ökologikus) megközelítés – előtérben a hatalom, viselkedés, kultúra és az alkalmazottak vizsgálata (Davenport modellje)

Corvinus Egyetem kutatói szerint TM megközelítések: Normatív (mainstream) közelítés – vezetői, tanácsadói szemlélet Szociológiai institucionalista közelítés – menedzsment divatjelenség, legitimációs eszköz Interpretatív/konstruktivista közelítése – a TM szimbolikus szervezeti jelentése, a tudás kulturális beágyazottsága Kritikai és posztmodern közelítése – az ideológiai kontroll, uralom, fegyelmezés eszköze

A Tudásmenedzsmentbe fektetett energia megoszlása

A TM fejlődése és az informatika kapcsolata 1. generáció Adattárak, dokumentum-tárházak, tartalomkezelő rendszerek Explicit tudás 2. generáció Neuronalapú rendszerek, szövegbányászat Adatbányászat Tacit tudás 3.generáció SPM, OLAP Wiki Web 2.0 Szemantikus technológia Hálózatok

http://mek.niif.hu/03100/03145/html/index.htm Sándori Zsuzsa: Mi a tudásmenedzsment?